hősök

100 éve annak, hogy mintegy két-háromezer komáromi hajógyári és győri vagongyári munkás, tatabányai bányász, kiszolgált katona, valamint sok helyi és környékbeli ember nem tudva belenyugodni abba, hogy a trianoni tragédia nyomán az egységes Komárom északi, történelmi része csehszlovák kézre került, az életük kockáztatása árán is megpróbálták visszafoglani azt, újraegyesíteni a várost...

Horthy Miklós, 1920. március 1-én, 12.h 45 perckor tette le esküjét a Nemzetgyűlés előtt, hogy 1944. október közepéig kormányozza az országot. A Közel négyszáz esztendős török és Habsburg függőség után, egy szabad Magyarországot. A Tisza partjáról indult el a „szegedi gondolat” és Szegedről indult meg egykoron a Nemzeti Hadsereg élén Horthy fővezér. Szeged városából, ahol még ma is csak halkan lehet kiejteni Horthy Miklós nevét...

Mikor 1479-ben a törökök befejezték a Velencével vívott háborújukat, úgy vélhették: éppen itt az ideje lendíteni kicsit a dolgokon és megvitatni Havasalföld, valamint Moldva hovatartozását. Abban az időben, a törököknél az ilyen „vitáknak” kézenfekvő lezárása volt egy jó kis katonai akció. Már tavasszal Szendrőnél elkezdték a csapatösszevonásokat, de a tényleges hadjáratra csak jóval később, ősszel kerítettek sort. Októberben törtek be Erdélybe. Már ez sem volt igazán okos ötlet tőlük, a közelgő tél miatt nem is gondolhattak hosszabb akcióra a havasok táján, legfeljebb, amolyan rabló-kirándulásra...

Az 1956 októberében készült képen egy 15 éves lány, aki egy szabad Magyarországról álmodott, ahol nincsenek idegen megszállók, ahol nincsenek zsarnokok. Bátor volt és a hitéért fegyvert is fogott. Szeles Erika kamasz volt és mohón szerelmes az életbe, szeretett szeretni és szeretettnek lenni. Egy romantikus fiúról álmodott, aki majd viszontszereti, akinek gyermeket szül és élete végéig a felesége lesz...

Mostantól az interneten mindenki számára hozzáférhető, kutatható az I. világháborúban hősi halált halt, megsebesült és hadifogságba esett magyarországi katonák adatbázisa. A katonahoseink.militaria.hu oldalt ma mutatták be Budapesten, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban...

Vannak hősök, akiket elfelejt az utókor, akikről méltatlanul megfeledkezünk. A hősök mégsem neheztelnek, kicsit sem haragszanak. A Hadak útjáról figyelnek reánk, hogy a jelenben, mi hogyan óvjuk a hazát. Csendesen, szeretettel suttogják egymásnak: A dicsőség nem a miénk, az egyedül Istené. A feladat és a tett, mára a dicső és gyönyörű utódainké!

A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét. 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját. Nagyszabású rendezvénysorozat 1944-ben volt utoljára, 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések...