megemlékezés

Vádat emeltek öt ember ellen, akik törvényi tilalom ellenére egyenruhában vettek részt a Horthy Miklós kormányzóvá választásának 100. évfordulójára szervezett budapesti megemlékezésen március 1-jén. A vádirat szerint az öt ember – négy férfi és egy nő – a megemlékezés utolsó helyszínére, az V. kerületi Vértanúk terére egy egyesület formaruhájának elemeit viselve jelent meg...

Budapest percek alatt feketébe öltözött. Perceken belül fekete gyászlobogók lengtek mindenütt, az ablakokban fekete drapériák. Az utcák fekete gyászruhákkal teltek meg. Emberek, asszonyok, férfiak, gyerekek mentek az utcán patakzó könnyekkel, nem egyszer hangosan zokogva. Emberek rázták az öklüket az ég felé, hangosan átkozódva. Az Oktogon sarkán egy rokkant katona letépte zubbonyát és könyökben levágott csonka karját mutatva, õrjöngve kiabálta: (Hát ezért?)

 

Nincs olyan magyar, aki ne úgy gondolná, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben (94% egyetért ezzel), de a ténybeli ismeretek nagyon hiányosak. Az adatok egy májusi közvélemény-kutatásból származnak, melyet a békeszerződés századik évfordulóján a téma fő kutatójának számító Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport végzett...

A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét. 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját. Nagyszabású rendezvénysorozat 1944-ben volt utoljára, 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések...

Nem, te meztelen csiga, te fogod - már erősen bele is kezdtél - feldúlni ezt a várost, a te őskomcsi csapatod a "szottyos", ti vagytok a rákos sejtek ebben a városban!  De, ha időben feleszmélünk, ebből is ki lehet gyógyulni, csak figyelj, te szarházi!