Nagy Magyarország

Az elmélet csírái a XVI. században születtek, de ekkor sehol nem találtak visszhangra. Két évszázaddal később a Bécsben tanult "erdélyi triász" tagjai megismerkedtek a latin nyelvvel és ahogyan az legtöbbször lenni szokott egy félig ismert nyelvi hasonlóság alapján őstörténetet gyártottak a románoknak. Ez az elmélet aztán központi román tanná nőtte ki magát és alapjaivá vált a román nacionalizmusnak. A magyargyűlölő románok a magyarokra a "bozgor", azaz hazátlan, jövevény kifejezést sütötték rá, ezzel kívánták Erdély földjét románná minősíteni...

Még senki nem tudta, mi lesz ennek a vége, de azt lehetett hallani, hogy az oroszok a szlovákokat, a magyarokkal ellentétben, nem tekintik igazán ellenségnek. Így aztán a kis Ferencből megint Frantisek lett, mégpedig szlovák. Annál is inkább, mert bár Kárpátalja további sorsát illetően a köznép csak találgatott, az látszott a legvalószínűbb megoldásnak, hogy újra csehszlovák fennhatóság alá kerül...

Az elmúlt évtizedekben egy kicsit megkopott Szent László király ismerete, tisztelete a magyarság körében, pedig ő volt az egyik legnagyobb királyunk, akinek munkássága Szent Istvánhoz mérhető. Kőkemény törvényeivel stabilizálta, kardjával a kezében pedig védte, gyarapította hazánkat. Igaz magyar, keresztény, jó király volt. Ezen a napon született és avatták szentté...

Az országgyűlés csak 1646. augusztus 24-én nyílt meg, mert időközben, május 13-án Mária Anna császárné meghalt. Ferdinándot 1647. június 16-án koronázta magyar királlyá Lippay György esztergomi érsek. Hat évvel később, 1653. május 31-én Augsburgban német királlyá választották, és még ez év június 18-án Regensburgban a mainzi érsek koronázta meg. Jelmondata: Deo et populo (Istennek s a népnek)...

A baloldali holdudvarnál kötött ki a Soros György által Budapestnek küldött pénz. Gyurcsány és Bajnai egészségügyi miniszterének kft.-je több mint százmillió forintot kapott, de negyedmilliárdért hozhat be sebészi maszkokat egy olyan cég is, amely nem is kereskedhetne gyógyászati termékekkel...

Budapest percek alatt feketébe öltözött. Perceken belül fekete gyászlobogók lengtek mindenütt, az ablakokban fekete drapériák. Az utcák fekete gyászruhákkal teltek meg. Emberek, asszonyok, férfiak, gyerekek mentek az utcán patakzó könnyekkel, nem egyszer hangosan zokogva. Emberek rázták az öklüket az ég felé, hangosan átkozódva. Az Oktogon sarkán egy rokkant katona letépte zubbonyát és könyökben levágott csonka karját mutatva, õrjöngve kiabálta: (Hát ezért?)

 

A trianoni békeszerződés aláírásának helyéről és időpontjáról szóló döntést a Nagykövetek Konferenciája május 22-én hozta meg. Május 23-án jegyzéket küldtek a magyar félnek, amely arra is kitért, hogy a békeszerződést a magyar kormány egy avagy több tagjának kell aláírnia, akiknek legkésőbb június 2-án meg kell érkezniük az aláírás helyére Versailles-ba...

Cseh Péter, az OĽaNO parlamenti képviselője a szociális hálón tette közzé, hogy június 2-án a pozsonyi várban Trianon 100. évfordulójára emlékeznek. Igor Matovič kormányfő erre az alkalomra mintegy 120 felvidéki magyart invitál meg, köztük politikusokat, művészeket, tanárokat, tudósokat, az egyházak képviselőit, polgármestereket, vállalkozókat és a szlovákiai magyar sajtó képviselőit.

Eltelt száz esztendő, de a trianoni sebek máig sem gyógyultak be. Ma is érvényben vannak a Benes-dekrétumok, melyek kollektív bűnösként bélyegzik meg a felvidéki magyarságot. A kitelepítésekért, a reszlovakizációért, és vagyonelkobzásokért a szlovák állam máig nem állt helyt, a magyar feliratok éppúgy hiányoznak, mint a többi nyelvi jogunk...