önéletrajz

Deák a bársonyszékben is higgadtan, a törvényesség kérlelhetetlen híveként politizált, közben pedig számos alkalommal próbált közvetíteni a bécsi udvar és a pesti kormány között. Miután szeptember 11-én Jellasics csapatai átlépték a határt, a „haza bölcse” belátta erőfeszítései hiábavalóságát, ezért távozott miniszteri székéből, ugyanakkor képviselői helyét továbbra is megtartotta. Deák 1848–49 fordulóján aztán másodszor is kísérletet tett az ellentámadásba lendülő Habsburgok megbékítésére, Windisch-Grätzcel folytatott január 3-i tárgyalásai azonban eredménytelenül zárultak, így hazatért zalai birtokaira...

Rákay Philip ismert televíziós producer egy nagyon kemény leleplező videóban mutatja be Gyurcsánynét és Dobrev-klánt. Egyesével mutatta be Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc feleségének családtagjait. Nem ez az első videója a bukott miniszterelnök kapcsán, legutóbb Gyurcsány brutalitására emlékeztetett...

Benedek Eleket nem véletlenül nevezik a magyar gyermekirodalom egyik megteremtőjének. Szívén viselte nemcsak a felnőtt, de a gyerekeknek szóló irodalom sorsát is. Foglalkoztatta az ifjúsági irodalom, az iskolai oktatás, a népköltészet, sőt, részben a nevéhez fűződnek olyan, gyerekeknek szóló lapok, mint Az Én Újságom, a Jó Pajtás vagy a Cimbora. Átdolgozta többek között a Grimm testvérek és az Ezeregyéjszaka meséit is a kisebbek számára, de köszönhetünk neki színdarabokat, regényeket, verseket, s még hosszan folytathatnánk a sort. Házastársától, Fischer Máriától hat gyereke született, Marcell, János, Mária, Flóra, Elek és Rózsa. Kiterjedt rokonságának két tagja is interjút adott nekünk, arról meséltek, hogyan ápolják a hatalmas szellemi örökséget...

Márton Áron mélyen vallásos családban nevelkedett. Elemi iskoláit a csíkszentdomokosi Római Katolikus Elemi Népiskolában kitűnő eredménnyel végezte. 1907-ben ösztöndíjas kisdiákként a csíksomlyói Katolikus Gimnáziumban folytatta tanulmányait. 1911-ben az ősi csíksomlyói gimnáziumot Csíkszeredába költöztették. Ebben az „új főgimnáziumban” (amely ma a Márton Áron nevet viseli) kezdte el a gimnázium felső tagozatát. Líceumi tanulmányait Gyulafehérvárt fejezte be, mivel papi hivatást érzett magában...

Siegmund Salzmann néven született Pesten, majd háromhetes korában családja Bécsbe költözött. Amikor apja csődbe jutott, kénytelen volt iskoláit korán abbahagyni és munkába állni egy biztosítási irodában. Emellett versekről és könyvekről írt ismertetőket újságokban. Közben csatlakozott a Fiatal Bécs Körhöz...

Tizenhárom éves korától kezdve az egymást követő fejedelmek udvarában nőtt bele Erdély életébe. Egyaránt látott tiszteletre méltót (Bocskai István, Báthory Gábor korai évei) és elrettentőt (Báthory Zsigmond). Amíg tisztessége és meggyőződése engedte, kitartott uralkodói mellett, akiknek hatalomra jutását is többször támogatta, elősegítette - Bocskai István és Báthory Gábor részére is kijárta az ahdnámét (szultáni megerősítést) a Portán. Azt, hogy véleményéhez, meggyőződéséhez és Erdély felvirágoztatásáról vallott elképzeléséhez urai politikájával ellentétben is ragaszkodott, jól mutatja, hogy több fejedelem börtönében is sínylődött, többször is menekülnie kellett török földre. 1612-ben Báthory Gábor az országgyűléssel még fej- és jószágvesztésre is ítéltette távollétében...

Már gyerekkorában a nemzetállamok lebontása ideológiájának légkörében élt Soros György. Eszperantista, a kommunizmus iránt érdeklődő apja különösen nagy hatással volt rá. Már az egyetemen megismerkedett a nyílt társadalom eszméjével, később ezeket a gondolatokat leegyszerűsítve mintegy ürügyként használta saját gazdasági terveihez, és mindez mostanság a migránsok európai betelepítésének támogatásához vezetett. A tőzsdespekuláns, miután jelentős vagyont gyűjtött össze több alapítvány létrehozásával, mindent elkövetett és elkövet most is a nyílt társadalom eszméjének terjesztéséért...

Tiszántúli nagybirtokos család sarja, báró Károlyi László (†1689. február 28.) és báró Sennyey Erzsébet (†1672. január 2.) fia. 1687. június 17-én feleségül vette báró Barkóczy György (†1693 őszén) és Koháry Judit (1650–1718. május 9.) leányát, Barkóczy Krisztinát (1670–1724. szeptember 2.). Házasságukból hat gyermek született, de közülük csak három, Klára, Ferenc (1705–1758) és László (21 évesen halt meg) ért meg felnőttkort, Borbála, Mihály és Julianna pedig kisgyermekként hunyt el...

Jobbágycsaládban született egy Bakony-széli falucskában, Ácsteszéren Tántsits Mihály és Netreba Éva fiaként. Szülei telkes gazdák, anyja szlovák, apja horvát származású. Húszéves korában takácsként szabadult Bakonyszombathelyen. Segéddé avatták. Budán tanítóképzőt végzett. Ehhez nem kellett érettségi akkor. A 8 osztályos gimnáziumot szakasosan, különféle iskolákban végezte el. Komoly latin tudást szerzett. Gimnáziumi tanulmányai mellett házi-tanítóskodik. Nyaranta járta az országot. Jogi tanulmányait nem fejezte be, érdeklődése az irodalom és – Horvát István történész, nyelvész hatására – a magyar nyelvészet felé fordult...

 

Fekete István 1900 januárjában született Göllén. Kalandos, igazi falusi gyerekkoráról sokat mesél ő maga a Ballagó idő vagy a Cönde című könyveiben. Egészen kiskorától nyilvánvalóvá vált, mennyire szereti és érti a természetet, az élővilág működését. Nem csoda, hogy felnőve híres vadász és mezőgazdász lett belőle. Az akadémián töltött évek alatt már írt kisebb-nagyobb novellákat, és az írást akkor is folytatta, amikor 1929-ben megnősült, majd feleségével, Piller Edittel Ajkára költözött, ahol gazdatisztként kapott állást...