önéletrajz

Tiszántúli nagybirtokos család sarja, báró Károlyi László (†1689. február 28.) és báró Sennyey Erzsébet (†1672. január 2.) fia. 1687. június 17-én feleségül vette báró Barkóczy György (†1693 őszén) és Koháry Judit (1650–1718. május 9.) leányát, Barkóczy Krisztinát (1670–1724. szeptember 2.). Házasságukból hat gyermek született, de közülük csak három, Klára, Ferenc (1705–1758) és László (21 évesen halt meg) ért meg felnőttkort, Borbála, Mihály és Julianna pedig kisgyermekként hunyt el...

Jobbágycsaládban született egy Bakony-széli falucskában, Ácsteszéren Tántsits Mihály és Netreba Éva fiaként. Szülei telkes gazdák, anyja szlovák, apja horvát származású. Húszéves korában takácsként szabadult Bakonyszombathelyen. Segéddé avatták. Budán tanítóképzőt végzett. Ehhez nem kellett érettségi akkor. A 8 osztályos gimnáziumot szakasosan, különféle iskolákban végezte el. Komoly latin tudást szerzett. Gimnáziumi tanulmányai mellett házi-tanítóskodik. Nyaranta járta az országot. Jogi tanulmányait nem fejezte be, érdeklődése az irodalom és – Horvát István történész, nyelvész hatására – a magyar nyelvészet felé fordult...

 

Fekete István 1900 januárjában született Göllén. Kalandos, igazi falusi gyerekkoráról sokat mesél ő maga a Ballagó idő vagy a Cönde című könyveiben. Egészen kiskorától nyilvánvalóvá vált, mennyire szereti és érti a természetet, az élővilág működését. Nem csoda, hogy felnőve híres vadász és mezőgazdász lett belőle. Az akadémián töltött évek alatt már írt kisebb-nagyobb novellákat, és az írást akkor is folytatta, amikor 1929-ben megnősült, majd feleségével, Piller Edittel Ajkára költözött, ahol gazdatisztként kapott állást...

A Budapest belvárosi római katolikus plébánia halálozási anyakönyve szerint 1813. március 4-én temették Chudy Józsefet, aki egyszemélyben volt zeneszerző, karmester és feltaláló. Világelső és magyar első. Az első magyar opera zeneszerzője és nem mellesleg: ő találta fel a világ első távírórendszerét is.

Dankó Pista dal- és nótaszerző, daltársulat-igazgató 1858. június 13-án (a keresztlevelén június 14-e szerepel) született a Szeged melletti Szatymazon. S bár Dankó Istvánként jegyezték be az anyakönyvbe, Istvánnak soha senki sem szólította, csak Pistának. Kilencéves volt, amikor meghalt az apja, attól kezdve a megélhetésért nyáron vályogot vetett, télen egy kevés ételért zenélt. Apja ismerőse, Erdélyi Náci kezdte tanítgatni a zenélés fortélyaira. Erdély Náci a kiegyezés idején nagyhírű prímás volt Szegeden, és egyebek közt Gárdonyi és Mikszáth barátságát is bírta...

Fogarasi igazi polihisztor volt, olyan mértékben, ami korában már ritka volt. Jogi értekezéseket, költeményeket és elbeszéléseket is közölt, dalokat és kórusműveket is szerzett, hegedült, de nyelvészeti munkája a legjelentősebb. Igaz főként a szótár révén: a mongol nyelvrokonság híve volt, nyelvfilozófiai, nyelv- és szótörténeti ideái máig megosztják a nyelvésztársadalmat. De ő fogalmazta meg a Fogarasi-törvény néven ismert magyar nyelvtani szabályt (1838-ban, az Athenaeumban), amely szerint a kiemelt mondatrész mindig az igei állítmány elé kerül...

 

Bajcsy-Zsilinszky Endre egyéves volt, amikor a család Szarvasról Békéscsabára költözött. A helyi Evangélikus Gimnáziumban tanult, ahol tehetségével kiemelkedett társai közül. Rendszeresen szerepelt az iskolai ünnepségeken, és önképzőköri elnök is volt. Figyelemreméltó dolgozatokat írt, amelyekből kitűnt a társadalmi kérdések iránti fogékonysága. Több alkalommal részesült jutalomban. Minden tárgyból (magyar nyelv, latin, görög, német) jelesre érettségizett, így részesült a bányai evangélikus egyházkerület ösztöndíjában...

 

Petrus Weißmüller (földművelő) és Elisabeth Kersch (dohánygyári munkás) bánsági sváb szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. A család az Amerikai Egyesült Államokba vándorolt még a kisfiú születésének évében. Az apa először Pennsylvaniában egy bányában dolgozott, majd Chicagóban telepedtek le. Peter nevű öccse már itt született, 1905-ben. A gyerekkorában sokat betegeskedő, légzési problémákkal küszködő vézna kisfiú orvosai javaslatára kezdett el úszni. 190 centis, 95 kilós óriássá nőtt, és kiváló sportolói adottságai hamar kiderültek...

Orbán Viktor Mihály a második utónevét apai nagyapja után kapta,[5] aki állatorvossegéd és állattenyésztési brigádvezető volt, és a második világháború után került Alcsútdobozra, ahol gazdálkodással foglalkozott. Édesapja Orbán Győző (1940) mezőgazdasági üzemmérnök, vállalkozó, édesanyja Sípos Erzsébet gyógypedagógus-logopédus...

"Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lenni, nehogy megöljék..." – Részlet Apponyi Albert Georges Clemenceau francia, David Lloyd George brit és Francesco Saverio Nitti olasz miniszterelnök, valamint az Amerikai Egyesült Államok és a Japán Császárság párizsi nagyköveteinek jelenlétében elmondott beszédéből...