románia

Az Európai Bizottság (EB) keresetet indított és pénzügyi szankciókat kért az Európai Unió Bíróságán Romániával szemben, mivel az ország nem ültette át nemzeti jogrendjébe a védjegyekre vonatkozó irányelvet. Az EB csütörtöki közleménye értelmében Románia az egyetlen uniós tagállam, amelyik még nem jelentett be a védjegyekre vonatkozó direktívát átültető intézkedéseket...

Romániában a múlt heti árvizek három személy halálát okozták. Az országban gépkocsikat sodort el, és több száz házat, pincét árasztott el a víz 29 megye 161 településén. Klaus Iohannis államfő szerdai televíziós beszédében kijelentette: hatvan éve nem esett annyi eső júniusban Romániában, mint most. Hozzátette: az egyre szélsőségesebbé váló időjárási viszonyok között nem lesz elég megjavítani, megemelni a folyók melletti gátakat, átfogó erdősítési programra van szükség, hogy az erdők ne engedjék lezúdulni a vizet a hegyoldalakról.

A kassai bombatámadás az akkor Magyarországhoz tartozó Kassát ért, máig nem tisztázott légitámadás volt 1941. június 26-án, amely jelentős károkat okozott mind emberéletben, mind a város épületeiben. Az esemény szolgáltatott okot Magyarország Szovjetunióval szembeni hadbalépésére. Az incidensről értesülve Horthy Miklós kormányzó, Bárdossy László magyar miniszterelnök és egyes németbarátnak ismert politikusok rábeszélésének hatására még aznap, alaposabb vizsgálat nélkül bejelentette a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval, amelyet az országgyűlésben Bárdossy június 27-én tett meg...

Miközben a partneri magyar–szerb államközi viszony mellé gyors léptekkel zárkózik fel a magyar–szlovák kapcsolat is, addig Románia továbbra sem hajlandó lemondani a Magyarországot valamiféle ellenségként kezelő hozzáállásról. A trianoni döntés századik évfordulójának apropóján hangos sebnyalogatás, gyűlölködő kirohanások, hangulatkeltés helyett a magyar és a szlovák miniszterelnök az erős, de egymást tisztelő nemzetekről, a térségbeli együttműködésről beszélt. A bukaresti vezetés semmiféle jelét nem adja annak, hogy értené vagy érteni akarná az üzeneteket...

A magyargyűlölő politikus először Orbán Viktor „korcsának”, majd – miután átírta a bejegyzést – szolgájának nevezte Szijjártót, aki szerinte az elmúlt 30 év legtoleránsabb, legdemokratikusabb román elnökét támadta meg alaptalanul. Hozzátette, Iohannis az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő európai politikus. A mindenféle gyalázkodó jelzőkkel megspékelt bejegyzésben persze előkerül Trianon is...

Az indítvány a 2011-es oktatási törvényt módosítja, és megtiltja az iskolákban és minden egyes oktatási intézményben, beleértve az iskolán kívüli tevékenységeket is, hogy a diákoknak a genderelméletet tanítsák, vagy szexuális nevelésben részesüljenek. A román média egy része ezt úgy értelmezte, hogy a törvényhozó testület az egyetemeknek is megtiltotta a genderelmélet oktatását, és ezzel megsértette az egyetemi autonómiát...

1949-ben június 4-ére esett pünkösd szombatja, amely egyben a Márton Áron püspök elfogatása és bebörtönzése előtti utolsó kikerülés volt Csíksomlyón. Ott olyan hitvallásról tett tanúbizonyságot, amellyel a rendszerváltásig felfegyverezte népét. A szentszékhez és a pápához való hűségét embert és egyházat egyaránt megpróbáló évtizedek követték, aminek beérő termése Mária lábánál Ferenc pápa 2019. június 1-jei szentmiséje volt...

A jogszabály lehetővé tette volna a magyarlakta települések, az önkormányzatok és intézmények számára, hogy saját költségvetésükből támogassák a március 15-i ünnepségek megrendezését, a munkáltatóknak előírta, hogy igény esetén szabadnapot adjanak magyar alkalmazottaiknak, a román közszolgálati televízió és rádió pedig különkiadásban számolhatott volna be a magyarság ünnepéről.

Kártérítési keresetet nyújtott be az EMNT Dan Dungaciu, a Román Akadémia Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (ISPRI) igazgatója ellen, amiért az a „Magyar vírus járványfenyegetése” című cikkével megsértette a magyar közösséget, komoly károkat okozva a román–magyar viszony tekintetében is. Uszító írásában a marosvásárhelyi származású politikai elemző Kós Károlyt horthystának nevezi...

A közelmúlt egyik emlékezetes híre, hogy Romániában a képviselőház elfogadott egy törvényt, amely június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánította az országban. „Nem hivatalos állami ünnepnappá, nemzeti nappá, csak amolyan emléknappá, amikor országszerte ünnepségeket, kulturális rendezvényeket szervezhetnek az országos, megyei és helyi közigazgatási, kulturális, tudományos stb. intézmények”