török

Jean-Louis Radouit de Souches tábornagy, a Dunától északra működő császári csapatok parancsnoka az előző évi győztes török hadjárat eredményeit 1664 tavaszán indított támadásával nagyrészt semmivé tette. Visszafoglalta Nyitrát, megverte a váradi pasát Zsarnócánál, Léva is a kezére került június közepén. Ez utóbbi veszteséget azonban a Porta nem engedhette meg. A nagyvezír, Köprülü Fazil Ahmed megbízta az újdonsült vilajet, Érsekújvár kormányzóját, Ali pasát, hogy Lévát foglalja vissza. A budai és egri vilajetek, valamint Ghica moldvai vajda seregei az esztergomi táborban gyülekeztek...

Az erdélyi fejedelem lengyelországi hadjárata a Porta megtorlását váltotta ki. Első lépésként trónfosztottnak nyilvánították, helyébe Rhédey Ferencet nevezték ki. Rákóczi azonban 1658 januárjában visszafoglalta a trónt, ezt természetesen a szultáni udvar nem fogadta el. Rhédeytől már követelni kezdte Borosjenő várának átadását, ezt összekötötte a Rákóczi elleni megtorló hadjárattal. A jenői vitézek természetesen Rákóczit támogatták, hiszen ő garantálhatta a vár megvédését...

A magyarság nem törökségi nép volt, csupán lovasnomád életmódot folytatott, ami nem törökségi mindenestül. A sztyeppi kultúrát megengedhetetlen felületesség törökséginek nevezni, hiszen a török népek szinte minden kulturális vívmányukat a magyarul beszélő hunoktól vették át.

Zrínyi Miklós 1661-ben egy holland hadmérnökkel kezdte el építeni a Muránál Zrínyiújvár várát, Murakeresztúr mellett. Ezen a helyen a kanizsai pasa is akart egy erődöt, de Zrínyi kiismerte a szándékát és megelőzte a vár megépítésében. A vár építése ellen hevesen tiltakoztak a bécsi udvarban, de a török követség is követelte a lerombolását...

A dunántúli megyeszékhely 1552-ben került török kézre Hádum Ali budai pasa hadjárata nyomán. 1566-ban Arszlán pasa Palota ostromához rendelte a vár őrségét is, amely így jelentősen megfogyatkozott. Falai is rogyadoztak, az elmúlt években nem nagyon került sor a megerősítésére. A királyi sereget Graf Eck von Salm győri főkapitány vezette. A seregben részt vett Gyulaffy László is. Előbb felmentették az ostromolt Palotát, majd Veszprém alá vonultak. A hadművelet nem tartott sokáig, a romladozó falak az ágyúlövés hatására hamar leomlottak. A támadás június 30-án indult meg. A németek a réseken, a magyarok Gyulaffy vezetésével a főkapunál támadtak...

A 16. század második felében élt Telli Hasszán boszniai pasának volt egy érdekes hobbija. Be akarta venni Sziszek várát. Szorgalmas és kitartó ember lehetett, mert évente újra és újra próbálkozott, így 1591-ben, 1592-ben és végül 1593-ban is. Ez utóbbi lett a veszte, 1593. június 22-én nem csak nagyratörő terveitől kellett megválnia a sziszeki csatában, de az életétől is. Csekély vigasz lehetett számára, hogy Mohamed Paradicsomában elmondhatta magáról: ő tette a legtöbbet a hosszú, avagy más néven: tizenöt éves háború kitöréséért...

Veszprém vára nem volt jelentős erősség, falai sem voltak erősek, védőinek száma sem volt elegendő. Ráadásul éppen kapitányváltás volt, Paksy Jánost ekkor helyezték át Komáromba. Alkalmas utódját csak nehezen sikerült megtalálni, de a hajdúk vezére, Vas Mihály nem ismerte el az új parancsnokot, Pető Pétert. Nem is számítottak komolyabban Veszprém megtámadására, a jelentések a később valóban bekövetkező hont-nógrádi várak, valamint Szolnok és Eger ostromáról szóltak...

Nem akármilyen családban látta meg a napvilágot, édesapja Balassa János ekkoriban, mint zólyomi vár főkapitánya működött, édesanyja, Sulyok Anna révén rokona az egri hősnek, Dobó Istvánnak és a későbbi erdélyi fejedelemnek, Bocskai Istvánnak. Ilyen családhoz a jó nevelés is dukál, egy ideig Bornemissza Péter volt az ifjú Bálint nevelője...

Fatih Mehmed,  az az hódító Mehmed a török történelem egyik legjobban tisztelt alakja, mint Szulejmán és Atatürk. Nos II. Mehmed azért kapta a dicsőítő előnevet, mert 1453-ban ezen a napon vette be Bizáncot, a mai Isztambult, amely keresztény védői az utolsó pillanatig abban reménykedtek, hogy megjön Hunyadi és a magyarok megmentik a keresztény nagyvárost...