Trianon

Az Unesco világörökségi listáján is szereplő derzsi vártemplom közelében, az Árpád-kő néven ismert egykori millenniumi oszlop helyén állították fel a történelmi Magyarország határait és az elcsatolt országrészeket is jelképező, kőből faragott alkotásokat. Árpád kő – A haza lelked része – ez áll az egykori millenniumi oszlop helyén lévő Kőtömbön, amely körül a hét magyar törzs, illetve az elcsatolt országrészek szimbolikus ábrázolása látható...

Az elmélet csírái a XVI. században születtek, de ekkor sehol nem találtak visszhangra. Két évszázaddal később a Bécsben tanult "erdélyi triász" tagjai megismerkedtek a latin nyelvvel és ahogyan az legtöbbször lenni szokott egy félig ismert nyelvi hasonlóság alapján őstörténetet gyártottak a románoknak. Ez az elmélet aztán központi román tanná nőtte ki magát és alapjaivá vált a román nacionalizmusnak. A magyargyűlölő románok a magyarokra a "bozgor", azaz hazátlan, jövevény kifejezést sütötték rá, ezzel kívánták Erdély földjét románná minősíteni...

Változatlan formában ismét megszavazta szerdán a Klaus Johannis államfő által megfontolásra visszaküldött Trianon-törvényt a román szenátus. A jogszabály ünnepnappá nyilvánítja június 4-ét, a Magyarországot területe kétharmadától megfosztó, első világháborút lezáró békeszerződés évfordulóját...

Emlékszem a Holocaust beteljesedésére, amikor egy ország megcsonkíttatott. Érzem a gyászt, amely áthatotta a nemzetet, s amely miatt félárbocra engedték az országzászlót, s fekete ruhába öltözött Magyarország minden népe. És érzem az örömöt, nyolc millió magyar örömét, amely 1940 után négy évig tarthatott csak, mert a „művelt Nyugat” ismét elárulta Magyarországot, s aláírták a minden reményt eloszlató párizsi békét...

Márton Áron mélyen vallásos családban nevelkedett. Elemi iskoláit a csíkszentdomokosi Római Katolikus Elemi Népiskolában kitűnő eredménnyel végezte. 1907-ben ösztöndíjas kisdiákként a csíksomlyói Katolikus Gimnáziumban folytatta tanulmányait. 1911-ben az ősi csíksomlyói gimnáziumot Csíkszeredába költöztették. Ebben az „új főgimnáziumban” (amely ma a Márton Áron nevet viseli) kezdte el a gimnázium felső tagozatát. Líceumi tanulmányait Gyulafehérvárt fejezte be, mivel papi hivatást érzett magában...

Marcel Ciolacu, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerdán közölte, hogy pártja mindent megtesz azért, hogy a parlament megszavazza az úgynevezett Trianon-törvényt, mely június 4-ét román nemzeti ünneppé nyilvánítja. A parlament legnagyobb frakcióját adja a PSD. Egy nappal korábban Klaus Iohannis államfő visszaküldte a jogszabályt megfontolásra. A tervezetet eredetileg a szociáldemokrata Titus Corlatean terjesztette be. Terveik szerint a parlament megszavazza, és ezt követően újra elküldik a köztársasági elnöknek kihirdetésre...

Vannak hősök, akiket elfelejt az utókor, akikről méltatlanul megfeledkezünk. A hősök mégsem neheztelnek, kicsit sem haragszanak. A Hadak útjáról figyelnek reánk, hogy a jelenben, mi hogyan óvjuk a hazát. Csendesen, szeretettel suttogják egymásnak: A dicsőség nem a miénk, az egyedül Istené. A feladat és a tett, mára a dicső és gyönyörű utódainké!

A felkelés kiváltó oka az osztrák államtanács 1918. november 17-i nyilatkozata volt, amelyben etnikai elvekre hivatkozva bejelentette területi igényét a többségében németek lakta, de jelentős horvát és magyar kisebbséggel rendelkező Nyugat-Magyarországra, beleértve Sopron városát is. Az antant jóváhagyta az osztrák kérelmet és az 1919. szeptember 10-i saint-germaini békeszerződésben Ausztriának ítélte a területet, majd 1920. június 4-én a trianoni békeszerződésben ezt megerősítette...

Ünnepélyes keretek között, augusztus 20-án adták át, illetve avatták fel az Alkotmány utcai Nemzeti összetartozás emlékhelyet, melynek két hosszanti, gránitburkolatú oldalfalán az 1913-as összeírás szerinti 12 537 magyarországi település neve van bevésve. Az ex-kvízprofesszor Facebook-oldalán adott hangot az emlékhellyel kapcsolatos csalódottságának...

A fasizmus és a kommunizmus határozott elítélése nem formalitás, hanem szükséges cselekedet – jelentette ki vasárnap Klaus Iohannis államfő, a fasizmus és kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megfogalmazott üzenetében. Az államfő kifejtette: azok a politikusok, akik ismét megtagadják az emberek hangjának meghallgatását, azt bizonyítják, hogy nem értették meg, hogy a totalitárius és diktatórikus rezsim elleni győzelmet sok ember életének áldozatával fizették meg, akik elkötelezetten és bátorsággal harcoltak a szabadságunkért...