Trianon

Centenáriumi emlékmű avatásával emlékeznek meg szombaton Kercaszomoron arról, hogy 100 évvel ezelőtt zavarta el Szomoróc lakossága a kercaiakkal összefogva a szerb megszállókat. Az őrségiek küzdelme nem volt hiábavaló, mert a szerbek ugyan visszatértek, de végül Határmegállapító Bizottság döntésére 1922-ben Szomoróc visszakerült Magyarországhoz...

A soproni népszavazásnak köszönhetően Sopron és a környékén levő nyolc falu megmaradhatott Magyarország birtokában, a felkelők ezzel nem elégedtek meg, ők ugyanis azt szerették volna, ha az egykori Lajtabánság területe újra visszakerülne Magyarországhoz. Emiatt Prónay vezetésével megkezdődött az újabb felkelés előkészítése. A felkelés előkészítői ezúttal Prónay Pál, Sigray Antal és Hir György voltak...

 

Furcsa lesz, amit írok: örülök az oláh alkotmánybíróság döntésének, amely szerint nemzeti ünnep lett Trianon emléknapja Romániában. Miért örülök? Mert ők maguk tettek arról, hogy mi magyarok emlékezzünk… Ami nekik ünnep, az nekünk a feledést egyszer, s mindenkorra kizáró ok. Valahol pedig, példát is mutatnak nekünk, hiszen mi mindig elnevezzük a minket sértő, bántó, megalázó dolgokat valami olyannak, ami nem sérti azokat, akik minket megaláznak, sértegetnek, sárba taposnak...

Miközben a partneri magyar–szerb államközi viszony mellé gyors léptekkel zárkózik fel a magyar–szlovák kapcsolat is, addig Románia továbbra sem hajlandó lemondani a Magyarországot valamiféle ellenségként kezelő hozzáállásról. A trianoni döntés századik évfordulójának apropóján hangos sebnyalogatás, gyűlölködő kirohanások, hangulatkeltés helyett a magyar és a szlovák miniszterelnök az erős, de egymást tisztelő nemzetekről, a térségbeli együttműködésről beszélt. A bukaresti vezetés semmiféle jelét nem adja annak, hogy értené vagy érteni akarná az üzeneteket...

A magyargyűlölő politikus először Orbán Viktor „korcsának”, majd – miután átírta a bejegyzést – szolgájának nevezte Szijjártót, aki szerinte az elmúlt 30 év legtoleránsabb, legdemokratikusabb román elnökét támadta meg alaptalanul. Hozzátette, Iohannis az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő európai politikus. A mindenféle gyalázkodó jelzőkkel megspékelt bejegyzésben persze előkerül Trianon is...

Magyarországot száz évvel ezelőtt keresztre feszítették. Franciaországban, Trianonban verték be a vasszegeket testünkbe. Testünkbe, nem végtagjainkba, mert keresztre feszítés előtt megcsonkolták országunkat. Kínhalálra ítéltek bennünket, mint oly sokszor írott történelmünk során. Sokszor próbálták kiirtani a magyarokat, de ilyen, előre eltervezett és galád módon végrehajtott pusztítást soha nem végeztek korábban...

A trianoni békediktátum és ezen belül egyebek közt a Felvidék elcsatolásának 100. évfordulója alkalmából szoboravató ünnepségen mutatták be a Nagymegyerhez tartozó Izsap főterén állított emlékművet. Az emlékmű talapzatát még április végén helyezték el Izsap főterén, de a szoboravató ünnepségre június 6-án került sor, amikor felkerült rá a felvidéki magyarság jelképe, a turul, mely a Szent Koronát emeli a magasba...

Csütörtök este, a Duna Televízióban volt látható az a film, mely Apponyi Albert gróf, a magyar küldöttség vezetője által, Magyarország képviseletében, 1920. január 16-án a francia külügyminisztérium földszinti dísztermében elmondott beszédet dolgozza fel. Az alkotás már online is megtekinthető...

Antall József és Orbán Viktor politikájának eredményeként a magyarok a határok megváltoztatása nélkül képesek egyesülni - szögezi le a trianoni békeszerződésről szóló, lengyelül és magyarul megjelenő könyvében a Magyarországon élő lengyel író, költő, történész, Konrad Sutarski. A lengyelországi Waclaw Felczak Intézet hírportálján pénteken a Trianon 100 éve, gyógyul-e már Európa nyílt sebe? című könyv részletét közölték, a szerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából megjelentetett anyagok egyikeként...

A közelmúlt egyik emlékezetes híre, hogy Romániában a képviselőház elfogadott egy törvényt, amely június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánította az országban. „Nem hivatalos állami ünnepnappá, nemzeti nappá, csak amolyan emléknappá, amikor országszerte ünnepségeket, kulturális rendezvényeket szervezhetnek az országos, megyei és helyi közigazgatási, kulturális, tudományos stb. intézmények”