Tepe Giyan edényének magyar mondatai

Varga Géza írta 2020. 11. 21., szo - 17:08 időpontban

Tepe Giyan egy nekropoliszáról nevezetes régészeti lelőhely a Zagrosz-hegység középső részén. A leletek a Kr. e. VI. évezredtől Kr. e. 1100-ig sorakoznak. E cikkben a lelőhely egyik agyagedényének (1. ábra) a jeleit ismertetem és olvasom el.

 

1/a. ábra. A Tepe Giyan lelőhelyen előkerült edény (középen, fotógrafika), a körben ismétlődő mondat Föld, szár "úr", Rá/ragyogó, magas és kő hieroglifái (balra), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "f", "sz", "r", "m" rovásbetűk és a  szójel (jobbra)

 

1/b. ábra. A Tepe Giyan lelőhelyen előkerült edény (fotógrafika), a körben ismétlődő mondat olvasata mai magyarsággal: Föld ura: a ragyogó Magas kő úr

 

 

A körben ismétlődő mondat

 

2. ábra. A Tepe Giyan lelőhelyen előkerült edény jelei, ahogyan az edényen sorakoznak (fent), az edény Föld, szár "úr", Rá/ragyogó, magas és  hieroglifái (középen) valamint a székely írás "f", "sz", "r", "m" betűi és  szójele (lent)

 

Az edény hasán körben a Föld szár, ragyogó Magas kő szár (mai magyarsággal: Föld ura a ragyogó Magas kő úr) mondat ismétlődik (2. ábra). Ez a mondat azt az ismert ősvallási tételt rögzíti, miszerint az Isten azonos a világoszloppal (Tejúttal, égig érő fával). A magyar népmesék alapján ugyanezt az álláspontot mutatta ki Berze Nagy János is az Égigérő fa c. kötetében.

 

3. ábra. Az istenidéző szertartás szövegkönyve, amelynek kései olvasata már csak Ragyogó magas kő lehetett

 

Az edényfeliratból a Ragyogó magas kő szövegrészlet egy istenidéző szertartás szövegkönyvének maradéka (3. ábra). Ez a részlet az ismétlődő jelek miatt eredetileg valamivel hosszabb és összetettebb (a szertartás istent hivogató, epiphania és búcsúztató szakaszainak megfelelően három fő jelcsoportra tagolt) olvasattal rendelkezett. Hasonló szerkezetű szövegkönyvek másutt is előkerültek már a magyar, vagy a magyarral rokon népek hagyatékából. Közülük a leginkább tanulságos Nenad korongja. Feltételezem, hogy az idők során a jelenlegihez hasonló (valamivel hosszabb) szövegekbe illesztve már csak a Ragyogó magas kő szöveget olvasták ki belőle s így használták. 

 

Az edény helye az írástörténetben

A Tepe Giyan-i edény fellelési helye nevezetes terület, az egykor volt Éden széle, pontosabban az egyik sarka. Négy ilyen sarokhegység volt (a Zagrosz, az Elburz, a Taurusz és a Kaukázus), amelyek rajzából a magyar hieroglif írás sar "sarok, úr" jele, abból pedig a székely írás "s" betűje kialakult. Ezek a hegységek jelennek meg a világmodellek sarkain azóta is (4. és 5. ábra). Az Ószövetségben Édenként említett egykor volt őshaza területén kb. 50 000 éve született meg az emberiség első, ősvallási kötődésű jelkészlete, amelynek leghűbb mai képviselője a székely írás. 

 

4. ábra. Iráni edény a Kr. e. V-IV. évezredből, az Éden jelképes ábrázolásával: négy hegység és négy folyó szerepel rajta, amelyek neveit ma is ismerjük (középen, fotógrafika), a székely írás "s" betűje (balra lent) és az Ak "patak, Heraklész" szójele (jobbra lent)

 

Homo sapiens sapiens első csoportjai a szarvas- és mammutcsordákat követve innen indultak el Európa, Ázsia és Amerika benépesítésére. Tarsolyukban ott volt 20-50 székelyazonos jel, amelyek beépültek az emberiség későbbi jel- és írásrendszereibe. Az eredeti jelkészlet az újabb írások divatja ellenére is fennmaradt az ősvallási jelhasználatnak megfelelő alkalmazásokon, például az edények "díszítésében" (4. ábra), amelyeknek a köznevelés érdekében az Éden (a Teremtő és a Teremtés) felidézése volt a feladata. 

A magyarság elei az edény készítésekor már messze elkerülhettek erről a tájról. Az Édenből északra irányuló vándorlás során (a folyamatos keveredés ellenére) nyelvileg és genetikailag is elkülönültek a Homo sapiens sapiens többi csoportjától. A jeleiket ugyanis, amelyeket a 90-es években elvégzett akrofóniarekonstrukciók alapján a magyar nyelv számára alakítottak ki, már a kőkorban elterjesztették a Pireneusoktól Dél-Amerikáig.  

A jelen cikkben bemutatott edényeken és hun kereszten is ezt a továbbélő jelhasználatot találjuk (1., 4. és 5. ábra). Figyelemre méltó, hogy az Árpádház történetét tisztázni kívánó legújabb genetikai kutatások eredményei ezzel öszhangban a Zagrosztól nem túl messze északra lévő Baktriára és a Kr. e. IV. évezredre mutatnak (1). A genetika eredményei a korabeli magyarazonos jelhasználattal együtt az etnokulturális azonosságot bizonyítják.

 

5. ábra. Kelet-európai hun kereszt, középpontjában a magyar hieroglif írás lyuk/Lyukó jelével (a négy szent folyót kibocsátó isteni forrás jelével), sarkaiban pedig a sar "sarok, úr" hieroglifával (a négy hegység jelképével, a székely írás "s" betűjének előzményével)

 

Jegyzetek

(1) Az archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt - közölte az emberi erőforrások minisztere pénteken, Budapesten.

A European Journal of Human Genetics nemzetközi tudományos lapban Az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla Y-kromoszómás szekvenciájának elemzése alapján címmel megjelent tudományos publikáció kapcsán tartott sajtótájékoztatón Kásler Miklós ismertette: Baktria területéről lassú mozgás indult el nyugati és északi irányba, majd kétezer évvel ezelőtt már az "Árpádok" családja és rokonaik az Uráltól délre és nyugatra helyezkedtek el. A miniszter nagyon valószínűnek nevezte, hogy a dinasztia és a kísérőnépek innen folytatták tovább az útjukat.

 

Irodalom

Kásler Miklós: az Árpád-házi dinasztia 4500 éves 

(https://infostart.hu/tudomany/2020/07/10/)

Berze Nagy János: Égigérő fa

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Sorokba rendezett szimmetrikus szöveg Nenad korongján

Varga Géza: A székely írás harmadik k jele

Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?

Varga Géza: Baktriai korong a "Jóságos Nap" mondattal Kr. e. 2000 tájáról

Varga Géza: Antropomorf "Ten úr" mondatjel a 4000 éves BMAC kultúrából

Varga Géza: A Kr. e. 4500 tájáról ránk maradt anaui pecsétnyomó magyargyanús jelei Varga Géza: Közel harminc magyargyanús jel a sumért megelőző Tepe Yahja-i jelkészletben

 

 

Varga Géza

Hozzászólások

Szalay Gergely

2020. 11. 22., v - 09:33

A Jóisten áldja meg önt az újabb csodás cikkéért.

Rövidesen teljesen letisztul az igazság, a világunk és a magyarság történetéről, és óriási csodák szemtanui leszünk.

Új hozzászólás

Forrás neve
Varga Géza írástörténész blog