Kercsi hun diadém a "Nagyságos Khuar ősúr a ten" mondattal

Varga Géza írta 2020. 07. 31., p - 18:38 időpontban

A kercsi hun diadémot (1/a. és 1/b. ábra) már sokan emlegették, néhányan a jelentés kifejtésével is megpróbálkoztak. Pap Gábor fogalmazta meg azt, hogy a központi pártadísz egy kétfejű sas ábrázolása lehet (1). 

1/a. ábra. A kercsi hun diadém (középen), a diadém hieroglifái (fent) és a hun szójeleknek megfelelő székely rovásjelek (lent)

A székely írásjelek felhasználásával mutatkozik egy másik megoldás is, ahol a formai hasonlóságon túl párhuzam és magyarázat is a rendelkezésünkre áll. A sztyeppi népek a királyságot az égig érő fával azonos Istentől származónak gondolták. Ezért érthető, ha uralmuk legitimitásának igazolásaképpen az uralmi jelvényeiken az Istenre hivatkoztak. A magyar égig érő fa ábrázolásai közül a leggyakrabban használt a székely írás "nt/tn" (ten) szójele, amely ismételten előfordul a magyar hieroglifákkal írt Isten szóban (például az énlakai Egy Isten mondatjelben). Ez a ten hieroglifa jelenik meg a kercsi hun diadém aranydíszeként is (2. ábra). A sztyeppi hagyatékból ismerünk egy krími szkíta aranykoronát is, amelyiken hasonló helyzetben (az Isten szó részeként) szerepel a ten szójel (1/c. ábra). Ugyanezt - az Isten olvasatú fejdíszt - találjuk az avar nagyszentmiklósi kincsen is (1/d. ábra). A szkíták, a hunok és az avarok méltóságjelvényein azért hasonlóak a jelek, mert  egyaránt használták a magyar hieroglifákat és az Isten szót is.

1/b. ábra. A kercsi hun diadém (fotógrafika)

1/c. ábra. Krími szkíta aranykorona a hieroglifikus Isten szóval

1/d. A nagyszentmiklósi kincs Isten olvasatú hieroglifikus fejdísze (László Gyula rajza)

Amennyiben figyelembe vesszük a pártán elhelyezett kövek alakjának eltéréseit (amelyeket a hieroglifákkal való azonosíthatóságuk és az olvasatuk miatt nem tulajdoníthatunk az ékszerész szeszélyének), akkor további szavakat olvashatunk el. 

2/a. ábra. A kercsi hun pártadísz olvasata: Nagyságos Khuar ősúr a ten

2/b. ábra. A székely írás "nt/tn" (Ten) jele

3. ábra. A Nagyságos Khuar ősúr mondat jelei függőleges oszlopokat alkotnak

A 3. ábrán látható szimmetrikus mondatok a középen lévő Nagyságos Khuar szójel-párostól indulva olvashatók el és a két oldalon elhelyezett ős sar (mai magyarsággal: ősúr) szójel-párokkal lehet befejezni a mondatok olvasását. Hasonló szimmetrikus szövegek az egyiptomi és a hettita hieroglif írásokban is előfordulnak.

4. ábra. A szimmetrikus Lyukó sar (mai magyarsággal: Lyukó úr) mondatok

5. ábra. A kercsi hun diadém minden jele egyeztethető a székely írás jeleivel

Az 5. ábrán összevetett kercsi hun és székely jelek közötti eltérések magyarázhatók és ismerősek is az eddig elolvasott hieroglifikus szövegekből. Például a kercsi hun nagy/nagyságos szójel egy talpán álló dombot ábrázol, amihez képest a székely "n" betű 90 fokos fordulattal az élére van állítva, mert egy fapálcába nem lehet vízszintes jelet róni.

 

Jegyzet:

(1) A dolog (hogy a kercsi hun diadémon egy kétfejű sast ábrázoltak) nem lehetetlen, ám a Pap Gábor gondolatmenetét nem ismerő olvasónak az a gyanúja támadhat, hogy a szerzők csupán azért asszociálnak a kétfejű sasra, mert az osztrák és a hettita kétfejű sast már látták, annak jó az irodalma. Felmerülhet, hogy ezzel szemben a székely írás ten jelét a szerzők nem ismerik eléggé, ezért egyikük sem gondolt arra, hogy a hun diadémon a magyar nyelv ten szava lenne olvasható. 

Meggondolandó összefüggést említ a hozzászólások között a ketni nevet használó olvasóm: "ez a kétfejű ragadozó madár a kos jegy jele. Ez Pap Gábor asztala, de a Ten és a kos jegy annyiban kerülhet közös nevezőre, hogy a kos időszak az élet robbanás szerű kitörésének az időszaka. A tenyész időszak kezdete."

Ez a ten szerepel ugyanis a teng és tenyész szavaink tövében, valamint az isten (am. ős + ten) második felében is. Mindkét helyen "élet" jelentése van (vö. sumér tin "élet", etruszk Tin "a főisten neve"!). Rokona a kínai tien "isten, ég" szó is, ami azért érdekes, mert az első kínai dinasztia, a Xia, hun volt - vagyis ez a fontos szó közös több nyelvben s ezt a közös szókincset éppen a hunok ősei közvetíthették a sztyepp, Kína és a Kárpát-medence között. 

Amennyiben ketni magyarázata és Pap Gábor tézise helytálló (s ugyan mi okunk lenne kételkedni?), akkor ez a találkozás nagyszerű igazolása a két kutatás eredményének. Pap Gábor a csillagképek felől jutott el ugyanarra az eredményre, amelyhez engem a székely jelek vezettek el. 

Mi is lenne méltóbb a világ meghódítására készülő hun uralkodók koronájára a megfékezhetetlen, isteni eredetű életerő jelképénél?

 

Irodalom:

Varga Géza: Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel

Varga Géza: Ten hieroglifa Somogyvárról

Hozzászólások

Új hozzászólás

Forrás neve
Varga Géza írástörténész blog