• Büszkék legyünk nyelvjárásainkra!

    Büszkék legyünk nyelvjárásainkra!

    A mai magyar nyelvterületen számos nyelvjárásban beszélő ember él. Tévesen terjedt el az a sztereotípia, miszerint aki „parasztosan” beszél, az művelt, iskolázott ember nem lehet. A nyelvjárások iránti negatív attitűd még mindig nem kopott ki teljesen a köztudatból.

  • Nagyméretű székely zászlók lobognak Sepsiszéken

    Nagyméretű székely zászlók lobognak Sepsiszéken

    Huszonöt nagy méretű székely zászló lobog Sepsiszéken, a Sepsiszéki Székely Tanács adománya jóvoltából. A zászlókat elsősorban templomok előtt állították fel, de előfordul, hogy magánterületen tűzték ki.

  • Szarvaskő a magasból!

    Szarvaskő a magasból!

    Szarvaskő, Magyarország egyik legszebb fekvésű faluja a Bükk hegység és a Mátra találkozásánál, az Eger – Patak völgyében, Eger és Szilvásvárad között a Bükki Nemzeti Park nyugati szélén.

  • Közösségi házat avattak Gyimesbükkön

    Közösségi házat avattak Gyimesbükkön

    Az eseményen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is beszédet mondott.

  • Svédország háborúra készíti fel a lakosságot

    Svédország háborúra készíti fel a lakosságot

    Ilyen lépésre több mint harminc éve nem volt példa, most azonban új tájékoztatót ad ki a svéd kormány arról, hogy miként kell eljárni háború esetén.

  • koncert

    Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban

    Velemér az Őrség legszebb és kulturálisan legizgalmasabb települése, amelynek széles körben ismert nevezetessége az 1200-as években(?) épült, freskókkal díszített Szentháromság-templom (a Sindümúzeum a magyar írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők számára jelent valamit). Több évtizedes hagyomány, hogy a templomban és környezetében különleges hangulatú koncerteket rendeznek. 2018. május 21-én, egy szép délutánon Kelemen Barnabás és Kokas Katalin adott Bach és más klasszikusok műveiből felejthetetlen koncertet a zene hangjaival elvarázsolt nagyérdemű közönség előtt. Az előadóművész család 10 éve jár vissza az Őrségbe, a Virágzás Napjai rendezvénysorozat keretében gazdagítják az ünnepi programot. Kelemen Barnabás Kossuth díjas hegedűművész először szólaltatta meg közönség előtt a korhű építésű, 1771-es Januarius Gagliana hegedűjét. 

     

  • Egy japán kutató levelet írt a magyarokhoz!

    Egy japán kutató levelet írt a magyarokhoz!

    "Mi néhányan, japán őstörténeti kutatók abban a hitben nőttünk fel, hogy a világ legnemesebb nemzete és fajtája a magyar."

  • Az I. Nyílt Lovasíjász Világbajnokságot Pomázon rendezik

    Az I. Nyílt Lovasíjász Világbajnokságot Pomázon rendezik

    A versenyzők és kísérőik 6 napot töltenek hazánkban Pomázon, a Majdán-fennsík 25 ha-os, különleges természeti adottságokkal rendelkező területén.

  • A "Justice for Hungary" Detroitban a Ford repülőtéren. Magyar, Endresz, Bánhidi filmfelvétel.

    Az első magyar, aki átrepülte az Atlanti-óceánt

    1932. május 21-én 15 órakor Róma Littorio repülőterén katasztrófa történt. A leszálláshoz készülő gép megbillent - más forrás szerint megpördült -, majd lezuhant. Mire autókkal a helyszínre értek, már késő volt. A gép lángba borult, a pilóta, Endresz György, aki Magyar Sándor navigátor társaságában első magyarként (a világon tizenötödikként) repülte át az Atlanti-óceánt és Bitai Gyula rádiótávírász-navigátor szörnyethaltak.

  • Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel

    Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel

    sindü szó az őrségi Veleméren tetőcserepet jelent s a római megszállás idejéből származik. Csak a Dunántúlon ismert (esetleg sindül, vagy sindő változatokban). A sindü közvetlenül a latin scindul "tetőcserép" szóból, a véle rokon zsindely a germán sindel közvetítésével alakult ki (ez utóbbi azonban az egész magyar nyelvterületen elterjedt).