Kultúra

A film alkotói azt tűzték ki célul, hogy e felszólalás dramatizált, történelmileg hiteles, filmes rekonstruálásával – és történész szakértői kiegészítésekkel – a lehető legszemélyesebb képet adják arról, mit jelentett a trianoni békeszerződés aláírása a magyar államférfiaknak és a népnek...

A Magyar Nemzeti Múzeumban a reszelőnyomok keletkezéséről adott szégyenletes magyarázkodás csúfos kudarcából is az derül ki, hogy a közpénzen fenntartott intézmény - a jelek szerint - nem hajlandó és nem is képes alapos munkát végezni. Inkább egy távolról sem becsületes magyarázatot vág az őket eltartó közönség képébe. Ez a mellébeszélés jobban mehet nekik, mint a tisztességes munka. A valótlan történeteik azonban - legyen szó az írásjelek vagy akár a reszelésnyomok értékeléséről - azonnal lelepleződnek, ha egy kicsit megkaparjuk rajtuk a zománcot. Akarom mondani: a korróziós réteget.

Az akadémikus "tudomány" által a nemzeti kultúránk kiemelkedő emlékeinek elpusztítására és meghamisítására alkalmazott szerszám, goromba fizikai eszköz. Jellemzője, hogy a bűnjel, az elkövetés eszköze (vagyis a reszelő) nincs meg s az alkalmazói akkor is tagadják a használatát, ha annak nyoma maradt. Árulkodó, hogy a reszeléssel párhuzamosan egy sor olyan cselekményt is elkövetnek, amelyek hasonló kultúremlék-pusztító célt szolgálnak.

Nagyjából 150 éve, hogy a megszállóink Világos és Haynau vérgőzös rettenetét a finnugrizmus dominánssá erőszakolásával koronázták meg. Ha a nyájas olvasóban felmerült már a kérdés, mikor lesz vége ennek a közpénzen folytatott téveszme-terjesztésnek és miben reménykedhetünk, akkor erre nem tudok pontos határidőt mondani. Őszinte sajnálatomra. Egy reménysugarunkat azonban felmutathatom: a temporius-téveszmét. Ez ugyanis - bár sokak előtt ismeretlen - csöndben dolgozik érettünk. A tömeg csak kesereg és morgolódik, miközben ez a derék szövetségesünk sorra dönti le és alázza sárba a finnugrizmus bástyáit. 

A húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett...