Kultúra

A Szent Korona az egyik legfőbb nemzeti jelkép, szakrális korona. 1001-1945 közt a legfőbb közjogi méltóság volt (a törvényeket a Szent Korona nevében szentesítették, az államigazgatási határozatokat s bírósági ítéleteket a Szent Korona nevében hozták, hivatalos esküket a Szent Koronára tették), megtestesítette s mai napig megtestesíti a magyar nemzet egységét.

A szülői házban mindössze öt évet tölthetett, amely öt évbe beleesik a tatárjárás is. Szülei ekkor Krakkóba vitték, és nővére, Kinga, Boleszláv lengyel király felesége gondjaira bízták. Szent életű nővérében Jolán megtalálta példaképét és a keresztény nő eszményét. 1256-ban felesége lett a kaliszi és gnieznói hercegnek, Boleszlávnak, akit a nép a Jámbor névvel illetett. A krakkói székesegyházban tartott esküvői szertartás után a fiatal pár a férj hazájába, Nyugat-Lengyelországba költözött...

A veszprémi püspökök tulajdonában lévő sümegi várat elsőként 1318-ban említik okiratok, azonban a vár magját képező lakótorony már 1290 körül felépült. Veszprém 1552. évi eleste után Sümeg püspöki székhely lett. A Rákóczi-szabadságharcban még szerepet játszott a vár, a császári csapatok 1720 táján hagyták el az addigra használhatatlanná vált erődítményt...

Az ünnepnapot az 1989-ben megalapított Magyar Feltalálók Egyesületének (MAFE) 20. évfordulója alkalmából a jubiláló szervezet kezdeményezésére 2009. június 13-án ünnepelték legelőször. 2010. június 13-án ünnepelték másodszor, amely napra egybe esett annak 70. évfordulójával, hogy az 1937-ben kitüntetett Szent-Györgyi professzornak a díjjal járó rendkívüli értékű Nobel-érme 1940-ben épp június 13-án került a Magyar Nemzeti Múzeum kincstárába...

 

Prágában található Klementinum könyvtárat választották a Boredpanda olvasói a világ legszebb könyvtárának. Ez a világ egyik legjelentősebb barokk könyvtára, mely 1722-ben nyitott meg és több mint 20 ezer könyv található itt. Területén van a Prágai Nemzeti Könyvtár, az Állami Műszaki Könyvtár, a Szent Saviour- és a Szent Klement-templom, valamint az olasz tulajdonban lévő Olasz Kápolna és a Tükör Palota is...

A trianoni békediktátum és ezen belül egyebek közt a Felvidék elcsatolásának 100. évfordulója alkalmából szoboravató ünnepségen mutatták be a Nagymegyerhez tartozó Izsap főterén állított emlékművet. Az emlékmű talapzatát még április végén helyezték el Izsap főterén, de a szoboravató ünnepségre június 6-án került sor, amikor felkerült rá a felvidéki magyarság jelképe, a turul, mely a Szent Koronát emeli a magasba...

Csütörtök este, a Duna Televízióban volt látható az a film, mely Apponyi Albert gróf, a magyar küldöttség vezetője által, Magyarország képviseletében, 1920. január 16-án a francia külügyminisztérium földszinti dísztermében elmondott beszédet dolgozza fel. Az alkotás már online is megtekinthető...

A film alkotói azt tűzték ki célul, hogy e felszólalás dramatizált, történelmileg hiteles, filmes rekonstruálásával – és történész szakértői kiegészítésekkel – a lehető legszemélyesebb képet adják arról, mit jelentett a trianoni békeszerződés aláírása a magyar államférfiaknak és a népnek...

A Magyar Nemzeti Múzeumban a reszelőnyomok keletkezéséről adott szégyenletes magyarázkodás csúfos kudarcából is az derül ki, hogy a közpénzen fenntartott intézmény - a jelek szerint - nem hajlandó és nem is képes alapos munkát végezni. Inkább egy távolról sem becsületes magyarázatot vág az őket eltartó közönség képébe. Ez a mellébeszélés jobban mehet nekik, mint a tisztességes munka. A valótlan történeteik azonban - legyen szó az írásjelek vagy akár a reszelésnyomok értékeléséről - azonnal lelepleződnek, ha egy kicsit megkaparjuk rajtuk a zománcot. Akarom mondani: a korróziós réteget.

Az akadémikus "tudomány" által a nemzeti kultúránk kiemelkedő emlékeinek elpusztítására és meghamisítására alkalmazott szerszám, goromba fizikai eszköz. Jellemzője, hogy a bűnjel, az elkövetés eszköze (vagyis a reszelő) nincs meg s az alkalmazói akkor is tagadják a használatát, ha annak nyoma maradt. Árulkodó, hogy a reszeléssel párhuzamosan egy sor olyan cselekményt is elkövetnek, amelyek hasonló kultúremlék-pusztító célt szolgálnak.