Kultúra

Augusztus 20-án adják át, illetve avatják fel ünnepélyes körülmények között a budapesti Alkotmány utcai Nemzeti összetartozás emlékhelyét, a magyar főváros legújabb Trianon-emlékművét. Az emlékhelyet eredetileg június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján akart felavatni a kormány, de ezt a koronavírus-járvány miatt elhalasztották...

A projekt keretében először az illegális hulladéklerakással leginkább érintett területeket tisztítják meg – hangzott el a projekt első ülésén csütörtökön, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye szerint. Az online videókonferencián a közreműködő szervezetek vezetői, a pilotprojektek képviselői, illetve meghívott szakemberek vitatták meg az illegális hulladék felszámolásának végrehajtási tervét – számolt be a minisztérium közleménye alapján az MTI. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter köszöntőjében elmondta, hogy az idei feladat a pilotprojektek lefolytatása, és azok alapján az idei ütemtervek végrehajtása...

A szobrot 2008. október 13-án egy szentmise ünnepélyes keretei közt fel is szentelték. Pontosan tíz méter és ötvenhárom centiméter. Mindössze négy méterrel marad le a nagytestvérétől, a legnagyobbtól, ami egyébként Chilében, Santiagóban található. Hercegszántó Mária-szobrát a település egykori gyermeke, az 1956-ban az USA-ba menekült Vöő Sándor álmodta meg, és emeltette fel, idős korában, hetvenhárom évesen. Az alkotó pedig Rigó István pécsi szobrászművész volt...

Az államtitkár felidézte, hogy hosszas egyeztetéseket követően végül 2015-ben nagyon kedvezményes szabályokat harcolt ki a kormány. Az elmúlt időszakban pedig azért küzdött, hogy ezeket, az egyébként csekély terhet előíró rendelkezéseket - például a főzést megelőzően a literenként hétszáz forintos, úgynevezett párlatadójegy megvásárlását - is el lehessen törölni...

Állításával ellentétben nincs olyan szakmai protokoll, amelyik restaurálás ürügyével a letétbe helyezett és gondjaikra bízott értékes lelet jeleket hordozó felületének barbár lereszelését megengedné. Ez a tényállás – tudomásom szerint – nem a szakmai protokollban, hanem a BTK-ban szerepel. A lelet alakja, hossza, felülete, jeleinek száma és színe is megváltozott a „restaurálás” során...

Amikor tehát elérkezett a Boldogságos Szűz ünnepe, Gellért liturgikus ruhában fölment az emelvényre vagyis az ambóra, tolmácsként Konrádot, a fehérvári prépostot vette maga mellé, és beszédet tartott a nép előtt arról az igéről: A napba öltözött asszony (Jelenések 12,1). Nem volt a Szentírásnak olyan részlete, amelyből ne hozott volna föl példát. A király és a nép és minden keresztény álmélkodva csodálta, hagy az isteni igéből akkora vigasztalást merít. A király nagyon meg is szerette emiatt. Mikor vége volt az ünnepnek, és ki-ki hazatért, a király magánál tartotta Gellértet, őrséggel vette körül, és személyzetet rendelt mellé a számára kijelölt lakosztályban. Hosszú időre fiának, Imre hercegnek nevelőjévé tette.

Erdogan mecsetté nyilvánította a világörökség részét képező Hagia Sophiát, ami miatt az Amerikai Külügyminisztérium csalódottságát fejezte ki és több ország is bírálta a döntést. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerint eddig a különböző kultúrák és vallások közötti hídként tudott működni a Hagia Sophia. Legelőször július 24-én fog megszólalni az iszlám imára hívó müezzin...

 

A polgármester hangsúlyozta, „minél erősebb a szél, annál kitartóbbnak kell lennie a fának.” Mivel az idei esemény házigazdája a Csíkpálfalva községhez tartozó Csíkdelne volt, a hagyományokhoz híven a helyi plébános, Csíki Szabolcs mutatta be 11 órától a szentmisét. Székelyföld ifjúsági lelkésze szentbeszédébe belefoglalta, történelmi időket élünk, rengeteg velejáró változásban van részünk nap mint nap...

Jézus Krisztus nem fehér, hanem közel-keleti ember volt, mondta Canterbury érseke a BBC rádiónak adott hétvégi interjújában. Az anglikán egyház feje hozzátette: ha az emberek bemennek a templomokba, akkor nemcsak fehér Jézust láthatnak a szentképeken, mert „van fekete Jézus, kínai Jézus, közel-keleti Jézus és van fidzsi Jézus. Jézust annyiféleképpen jelenítik meg, ahány kultúra, nyelv vagy felfogás létezik.” Az érsek minden bizonnyal már akkor tudott róla, hogy ezen a héten szombattól meg is jelenik a fekete Jézus, mégpedig a St. Albans-katedrálisban, Hertfordshire-ben...

A magyarság nem törökségi nép volt, csupán lovasnomád életmódot folytatott, ami nem törökségi mindenestül. A sztyeppi kultúrát megengedhetetlen felületesség törökséginek nevezni, hiszen a török népek szinte minden kulturális vívmányukat a magyarul beszélő hunoktól vették át.