Magyarság a határon túl

Marcel Ciolacu, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerdán közölte, hogy pártja mindent megtesz azért, hogy a parlament megszavazza az úgynevezett Trianon-törvényt, mely június 4-ét román nemzeti ünneppé nyilvánítja. A parlament legnagyobb frakcióját adja a PSD. Egy nappal korábban Klaus Iohannis államfő visszaküldte a jogszabályt megfontolásra. A tervezetet eredetileg a szociáldemokrata Titus Corlatean terjesztette be. Terveik szerint a parlament megszavazza, és ezt követően újra elküldik a köztársasági elnöknek kihirdetésre...

A nyolcvanas évek második felében rovatvezetőként dolgoztam Ungváron a megyei lapnál. Egyszer aztán jött az ukáz, hogy az egyik kollégámmal két hétre Kijevbe kell utaznunk, továbbképzésre. A képzés, melyre egész Ukrajnából érkeztek rovatvezetők, főszerkesztők, illetve alacsonyabb rangú pártmunkások, várakozásainkkal ellentétben, nagyon tanulságos volt...

Az állami hírügynökség bukaresti tudósítója szavaiból azt emelte ki, hogy Ukrajna lehetőségként, nem problémaként tekint a nemzeti kisebbségekre, az európai normák alapján biztosítja jogaikat. A Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezletén ugyanakkor Kuleba azt mondta, a közigazgatási reform belügy, Ukrajnát nem fogják más országok „tanítani” arra, miként szervezze meg közigazgatását. Az ukrán külügyminiszter jelezte, hálás Romániának azért, hogy kiáll Ukrajna szuverenitása mellett, és elítéli az orosz agressziót. Úgy vélte: a Fekete-tenger térségének biztonsága mindkét félnek fontos...

Felavatták hétfőn a kincses városi pályaudvar főépületén a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal 150 évvel ezelőtti építésének emléket állító táblát. „1870 ősze meghatározó jelentőségű volt: közelebb hozta Kolozsvárhoz Budapestet és Bécset” – hanfsúlyozták az ünnepségen. A táblán nem látszik meg a osztrák–magyar monarchiabeli többnyelvűség: kizárólag román felirat szerepel rajta...

A Kárpátalja tudósítása szerint Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az ungvári iskolaavatón rossz hírnek nevezte, hogy az ukrán–magyar kapcsolatok a remények ellenére nem javulnak. Szerinte ennek tudható be, hogy nem érkezhetett meg Kárpátaljára Potápi, aki nemzetpolitikai államtitkárként felügyeli a bázisiskola-programot. A KMKSZ elnöke számára továbbra is érthetetlen, hogy miért történnek ilyen akciók, amelyek nem segítik elő a két ország viszonyának javulását, pedig az a jövő szempontjából rendkívül fontos lenne...

A korábban élettársi kapcsolatban lévő szülők között megromlott a kapcsolat, és a bíróság honlapján elérhető adatok szerint pereskedtek egymással a gyermek elhelyezéséért. A bíróság azt rendelte el, hogy a gyermek az édesanyánál marad, a hét bizonyos napjain azonban az édesapa veheti magához. Az ügyvédi irodát működtető apa a Făclia napilapnak elmondta: azért fordult ismét a bírósághoz, mert a hároméves kisfiút az édesanyja magyar óvodába kívánta beíratni, és ő ezzel nem ért egyet...

Csángó pedagógust neveztek ki a roma és a magyar nyelv oktatásáért felelős tanfelügyelői tisztségre a moldvai Bákó megyében – írta szerdán a Maszol.ro portál. A pusztinai származású Nyisztor Margit szeptember 1-jétől foglalhatta el hivatalát, és kezdhette meg tevékenységét. Pogár László, a moldvai magyar oktatási programot szervező Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke történelmi pillanatnak nevezte a magyar tanfelügyelő kinevezését...

„Rasszista” és „Tömeggyilkos” szavak jelentek meg csütörtök reggelére (2-3.9.2020) Edvard Beneš a magyargyűlölő, volt csehszlovák államfő prágai szobrának talapzatán, aki a magyarokat Felvidékről kitelepíttette-kiűzette, jogaiktól megfosztatta! Az ismeretlen elkövetőnek sok szerencsét kívánunk!

A Máté-porta udvarán több mint harmincan – Benedek fia és két leánya, közeli rokonai és azok családja, valamint hét unokája, tizenegy dédunokája és ükonokája – ünnepelték meg Lajos bácsi születésének századik évfordulóját. Jelenleg a százegy éves lemhényi születésű Tódor Antal és a százéves Máté Lajos Felső-Háromszék két legidősebb polgára. Máté Lajos bácsi 1920. augusztus 27-én született Kézdisárfalván. A 24-es Székely Határvadász Zászlóalj tüzéreként szolgálta hazáját. Két évet töltött szovjet hadifogságban...

A szélsőségesen magyarellenes hangvételű írásairól ismert helyi román napilapban megjelent közleményükben a román érdekek elárulásával vádolnak mindenkit, magyar és román önkormányzati képviselőket egyaránt, akik megszavazták a vonatkozó határozatokat. (Vásárhelyen a rendszerváltás után kialakult gyakorlat szerint paritásos elv alapján határoznak a szobor-állításokról: egy román, egy magyar.) Majd azon siránkoznak, hogy az említett szobor a város főterére kerülhet, mialatt a román Erdélyi Iskola vezéralakjait megörökítő szoborcsoport „kiűzetett” a középkori vár környékéről, amelyet már négy magyar vonatkozású hasonló műalkotás vesz körül...