Magyarság a határon túl

Miközben a partneri magyar–szerb államközi viszony mellé gyors léptekkel zárkózik fel a magyar–szlovák kapcsolat is, addig Románia továbbra sem hajlandó lemondani a Magyarországot valamiféle ellenségként kezelő hozzáállásról. A trianoni döntés századik évfordulójának apropóján hangos sebnyalogatás, gyűlölködő kirohanások, hangulatkeltés helyett a magyar és a szlovák miniszterelnök az erős, de egymást tisztelő nemzetekről, a térségbeli együttműködésről beszélt. A bukaresti vezetés semmiféle jelét nem adja annak, hogy értené vagy érteni akarná az üzeneteket...

A magyargyűlölő politikus először Orbán Viktor „korcsának”, majd – miután átírta a bejegyzést – szolgájának nevezte Szijjártót, aki szerinte az elmúlt 30 év legtoleránsabb, legdemokratikusabb román elnökét támadta meg alaptalanul. Hozzátette, Iohannis az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő európai politikus. A mindenféle gyalázkodó jelzőkkel megspékelt bejegyzésben persze előkerül Trianon is...

A kijevi parlament levette a napirendről az új járások kialakítását a kormány által javasolt közigazgatási reform keretében, írja a mukachevo.net. A portál Vitalij Bezginnek, a parlament államhatalmi, önkormányzati és régiófejlesztési kérdésekben illetékes szakbizottsága közigazgatási reformmal foglalkozó albizottságának vezetőjének a Facebookra felkerült nyilatkozatát idézi...

1949-ben június 4-ére esett pünkösd szombatja, amely egyben a Márton Áron püspök elfogatása és bebörtönzése előtti utolsó kikerülés volt Csíksomlyón. Ott olyan hitvallásról tett tanúbizonyságot, amellyel a rendszerváltásig felfegyverezte népét. A szentszékhez és a pápához való hűségét embert és egyházat egyaránt megpróbáló évtizedek követték, aminek beérő termése Mária lábánál Ferenc pápa 2019. június 1-jei szentmiséje volt...

A jogszabály lehetővé tette volna a magyarlakta települések, az önkormányzatok és intézmények számára, hogy saját költségvetésükből támogassák a március 15-i ünnepségek megrendezését, a munkáltatóknak előírta, hogy igény esetén szabadnapot adjanak magyar alkalmazottaiknak, a román közszolgálati televízió és rádió pedig különkiadásban számolhatott volna be a magyarság ünnepéről.

Kártérítési keresetet nyújtott be az EMNT Dan Dungaciu, a Román Akadémia Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (ISPRI) igazgatója ellen, amiért az a „Magyar vírus járványfenyegetése” című cikkével megsértette a magyar közösséget, komoly károkat okozva a román–magyar viszony tekintetében is. Uszító írásában a marosvásárhelyi származású politikai elemző Kós Károlyt horthystának nevezi...

Az elmúlt napokban szinte napi témát képez a szurkolók korlátozott számban történő beengedése a futballstadionokba. A Slovan Bratislava labdarúgóklub vezetősége fontolóra veszi, hogy ha nem javul a helyzet, átlépnek egy külföldi bajnokságba, amely a magyar vagy a cseh élvonal lehetne...

Igor Matovic Facebook-bejegyzésében visszautalt arra a pozsonyi várban általa kezdeményezett, nem sajtónyilvános keddi találkozóra, amelyen szlovákiai magyar politikusokat és közéleti személyiségeket fogadott Trianon 100. évfordulója alkalmából, illetve arra a magyar nemzeti közösség memoranduma című dokumentumra is, amelyet ott a Magyar Közösség Pártjának (MKP) küldöttsége adott át neki...

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Budapesten találkozott Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszterrel. Az ezt követően megtartott sajtótájékoztatón – miként arról az Ukrainszkaja Pravda» tudósít – Szijjártó kijelentette, hogy az Ukrajna NATO-felvételéről szóló kérdés zárolását az oktatási törvénnyel, illetve a nyelvtörvénnyel kapcsolatban jelentkező problémák idézik elő...

Cseh Péter, az OĽaNO parlamenti képviselője a szociális hálón tette közzé, hogy június 2-án a pozsonyi várban Trianon 100. évfordulójára emlékeznek. Igor Matovič kormányfő erre az alkalomra mintegy 120 felvidéki magyart invitál meg, köztük politikusokat, művészeket, tanárokat, tudósokat, az egyházak képviselőit, polgármestereket, vállalkozókat és a szlovákiai magyar sajtó képviselőit.