Magyarság a határon túl

Ma már végképp nem tudom eldönteni, hogy a ma oly divatos trianonozás valójában mit jelent a 21. század magyar embere számára. Olyan, mint egy nemzeti nosztalgia-show. Hiszen, ma éppen azokat a szlogeneket használja a joggal háborgók tömege, mint 1921-ben, azzal az „apró” különbséggel, hogy 1921-ben magyar kormánya volt ennek az országnak, s az a kormány, és az akkor élt magyar tömegek mind politikailag, mind az élet ezernyi területén tettek is azért, hogy az irredenta elgondolások valóra is válhassanak...

Ellenséges légkörben kezdte el csütörtökön mandátumát Kolozs megye új kormánymegbízottja, Tasnádi István Szilárd. Ennek oka, hogy mind Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, mind pedig Alin Tișe megyei tanácselnök vehemesen tiltakozott amiatt, hogy korábbi kifogásaik ellenére az RMDSZ jelöltje foglalhatja el a tisztséget. A Nemzeti Liberális Párthoz tartozó két politikus elsősorban a saját pártja vezetését hibáztatta azért, hogy nem sikerült Kolozs megyébe PNL-s prefektust kinevezni, de az RMDSZ-szel szembeni ellenérzéseiknek is hangot adtak...

Diplomáciai adok-kapok alakult ki Szlovákia és Magyarország között, ennek eredményeként ma berendelték a szlovák külügybe a pozsonyi magyar nagykövetet. Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár szerint az állampolgársági törvény kormány által elfogadott módosítása körül feleslegesen szítják a nemzetiségi feszültséget, és szerinte a problémát az jelentheti, ha egy másik állam osztogatja az állampolgárságot...

A tanács titkárának aggodalmai valószínűleg a 2014-es eseményekhez köthetők, amikor kiderült, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője, a belügy- és védelmi miniszterek, valamint az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnöke orosz állampolgárok voltak. A kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat elsősorban a köztisztviselőket érinti, nekik hivatalba lépés előtt le kell mondaniuk a másik állampolgárságukról...

A hivatalos indoklás szerint ez azért fontos, mert az állami tisztségekre pályázók nem lehetnek kettős állampolgárok. Az nem teljesen világos, hogy ez miért kizáró ok, de feltehető, hogy az ukrán-orosz kérdés erősen közrejátszik. De az nem a mi problémánk! Helyesebben, mégis csak a mi problémánk is, mert a nyelvtörvényt, vagy a sajtótermékekre vonatkozó korlátozásokat, vagy a Magyarországra tartó gázolaj-vezeték államosítását is mind-mind az orosz-ukrán konfliktus szülte kényszerhelyzettel magyarázzák az ukránok.

Az ország meghatározó külpolitikusának tartott képviselő már a trianoni békediktátum centenáriuma előtt Magyarország szlovákiai inváziójával riogatott. Akkor a krími orosz beavatkozás analógiájára vázolta fel, mi lenne, ha Szlovákia „örökké magyar” déli részén valaki az ottani többség kitalált védelme érdekében inváziót hajtana végre felségjel nélküli egyenruhákban, és sebtiben „népszavazást” írna ki a „felszabadítók” ágyúi árnyékában...

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint szükség van az ország területén élő nemzetiségi kisebbségek jogainak védelméről szóló törvény elfogadására, nem utolsósorban az ukrán társadalom megerősítése, Ukrajna területi egységének és szuverenitásának a védelme érdekében – közölte pénteken az Elnöki Hivatal sajtószolgálata, adta hírül a Levij Bereg hírportál...

A Stella Centrum, a pozsonyi közlekedési információs központ a jelentésében azt állítja, hogy az ellenőrzések miatt a határátkelőkön elsősorban a kamionosoknak kell számítaniuk várakozásokra. Az osztrák és a cseh határátkelőkön szerda délelőtt mintegy félórás volt a várakozási idő. A szlovák kormány a döntést veszélyesebb koronavírusmutációk európai uniós országokban való gyorsuló terjedésével indokolta...

A közlemény szerint ez az EB egy válaszleveléből derült ki, miután az RMDSZ és a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselői kétszer is írásbeli kérdéssel fordultak az EB-hez az úzvölgyi katonatemetőben 2019-ben történt erőszakos eseményeket követően. Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő szerint a mostani, második válasz első alkalommal állapítja meg, hogy az EB beavatkozhat azokban az esetekben, amikor egy tagállam szisztematikusan nem tartja be az uniós jogot, vagy ha a nemzeti jogszabályok nem felelnek meg az uniós jognak, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy az uniós jog helytelen alkalmazásának egyedi eseteit nemzeti szinten megfelelőbben lehet kezelni...

A hétfőn kimondott első fokú ítéletben a három vádlott közül kettőt tíz hónapos börtönbüntetésre ítéltek, kétéves próbaidőre bocsátással, a harmadik férfi pedig két év tíz hónapos börtönbüntetést kapott, melynek végrehajtását négy évre felfüggesztették. Utóbbi esetében a mostani büntetést összevonták egy más ügyben kiszabott korábbi büntetéssel...