Történelem

Vasárnap este a politikai pártkörben igen élénk élet folyt. Az alkotmány pártból kiszakadt képviselők, élükön Apponyival és Vázsonyival tanácskoztak a helyzetről és kidolgoztak egy programot, amelyet már a legközelebb nyilvánosságra hoznak. A program szerint követelik Magyarország függetlenségét és önállóságát a perszonális unió alapján, a demokrácia legszélesebb uralmát, a legteljesebb választójogot...

Az első hangosfilmet 1927-ben mutatta be a Warner Brothers filmstúdió New Yorkban, a Jazzénekest, Al Jolsonnal a főszerepben. Második hangosfilmjük, Az éneklő bolond, ugyancsak Al Jolsonnal a főszerepben – ő mellesleg valóban jazzénekes volt, fehér bőrű, akit a film kedvéért négerre sminkeltek -, már Budapestre is eljutott...

 

1802. szeptember 19-én született udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (elhunyt: Torino, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt. Újságírói álneve: Deregnyei...

A bemutatott nemzetségjelek uralmi jelképek, amelyek a hun dinasztia és a királyi hatalom égi eredetét és kapcsolatát jelezték a köznép felé. A zalavári példány azt bizonyítja, hogy Zalavárott fontos avar település virágzott, ahol a hatalom nem a frankok, hanem a sztyeppi dinasztia kezében volt...

A genetika eredményeire támaszkodó helyesbítés elkezdődött, azonban a nyelvről a jelen körülmények között elsősorban tájékoztató rovológia (magyar ősíráskutatás) szakmai és etikai hiányosságoknak köszönhető mellőzése folytatódik. A "tudományos" kutatás megreked az eddigi hazugságok és ostobaságok újraőrlésénél...

Szabados György írja: "A 9. század nagy talánya, hogy milyen nyelve(ke)n beszélhettek Avarország „avar” túlélői. Kniezsa István őszintén megvallotta, hogy az avarok nyelvét nem ismerjük. Kniezsa 1938, 434–435. Minden próbálkozás (személy- és méltóságnévi etimológiák) dacára a tudomány nem jutott előbbre. Ligeti 1986, 149." Mivel Kniezsa István és Ligeti Lajos még nem ismerhették a IX. századi hieroglifikus írásemlékeinket (Németh Gyula is csak annyit tudott mondani az avar emlékeken is feltűnő "us" hieroglifáról, hogy fogalma sincs, mi az) ezért az álláspontjuk nem több beporosodott tudománytörténeti zsákutcánál. Az idézésük nem egyenértékű a tudomány legújabb álláspontjának ismertetésével. Ennél ma már illik többet tudni.

A Wesselényi-féle összeesküvés felszámolását követő megtorlásoknak rengeteg nemes, polgár, végvári és jobbágy, különösen a protestánsok látták kárát. A végváriakat elbocsátották, a protestánsokat katolizációra kényszerítették. Aki nem váltott vallást, Erdély felé menekült. A Királyság és a Fejedelemség határán a szélnek eresztett végváriak, hajdúk, szökevények, üldözött nemesek, vallásuk miatt űzöttek gyűltek össze. A prédikátoraik bujtogatták Felső-Magyarország lakosságát a megszálló császári csapatok ellen. A pártütők ellen Spankau tábornok, Felső-Magyarország katonai parancsnoka adott ki rendeletet...

Augusztus 19-én Sopronnál, az osztrák-magyar határon megrendezett páneurópai piknik alkalmával az ideiglenes határnyitást kihasználva több száz keletnémet állampolgár rohant át Ausztriába, hogy onnan a "másik" Németországba távozzon. A határőrök sem a szökni akarók megállítására, sem átengedésére nem kaptak utasítást, így nem került sor fegyverhasználatra. A magyar hatóságok azt is engedélyezték, hogy a budapesti nyugatnémet követségen tartózkodók közül több mint százan kiutazhassanak, de az alapkérdés nem oldódott meg, továbbra is több ezer NDK-s állampolgár sorsa maradt még megoldatlan...

Eger ostroma az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjáratának az utolsó hadieseménye volt, melyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete. Az 1552-es török hadjárat a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indult. A törökök kitartó várostromokkal igyekeztek meghódítani a végvárrendszerrel megerősített Magyar Királyságot. Ez a végvárrendszer hatékonyan működött és egészen az 1510-es évekig ellenállt az oszmán törökök hódítási kísérleteinek...

Szigetvár ostroma 1566. augusztus ötödikétől szeptember hetedikéig tartott. Alig több, mint egy hónapig. Itt és ekkor feszült egymásnak a Bécset meghódítani induló Szulejmán 100 000 – 150 000 főt számláló serege és a védők 2300-3000 hada. Az augusztus 6-án megindult ostrom ekkor jutott a végstádiumába. A védők ekkorra a belső várba szorultak, amelyet azonban a törökök felgyújtottak. A lángokat nem lehetett többé eloltani. Mintegy 200 katona és 600 civil maradt csak meg...