Történelem

1979. június 1. pénteki, meleg nyári nap volt, a gyár utolsó munkanapja szokásos üzemrend szerint zajlott. A robbanás a késő délutáni órákban, ismeretlen okból következett be. A detonáció helyéről egy 20 kilométerre ellátszó gombafelhő emelkedett fel, a hanghatást pedig 30 kilométeres körzetben lehetett érzékelni. A TNT-t gyártó épület teljesen megsemmisült, a helyén mindössze egy kráter maradt...

E hányatott sorsú leletnek a rajta lévő szöveg adja a tudományos és nemzeti értékét. Ha ugyanis valóban hun vagy hun kori és a jelei magyarul olvashatók el, akkor a hazug finnugrista agyalmányok jó részének vége. A Magyar Nemzeti Múzeumban talán épp e felrémlő lehetőség miatt reszelték le a jeleket hordozó felületét és nem hajlandók tudományos igényességgel azonosítani a jeleit.

A budapesti hun jelvény egy rézlemez, amelybe a készítésekor egy vastűt illesztettek, mert a jelvények használatához szükség van valamilyen rögzítésre: tűre, vagy szegecsre. Mivel az effajta illesztésnek, a rézlemez és a vastű egymáshoz rögzítésének többféle technológiáját is alkalmazták az idők során, az illesztés módjának tisztázása alkalmas lehet a készítés korának meghatározására is.

Veszprém vára nem volt jelentős erősség, falai sem voltak erősek, védőinek száma sem volt elegendő. Ráadásul éppen kapitányváltás volt, Paksy Jánost ekkor helyezték át Komáromba. Alkalmas utódját csak nehezen sikerült megtalálni, de a hajdúk vezére, Vas Mihály nem ismerte el az új parancsnokot, Pető Pétert. Nem is számítottak komolyabban Veszprém megtámadására, a jelentések a később valóban bekövetkező hont-nógrádi várak, valamint Szolnok és Eger ostromáról szóltak...

Horváth Iván dolgozata a finnugrista "tudós" társaság azon törekvéseit és reményeit illusztrálja, hogy a magyar kultúra tényei elpusztíthatók és letagadhatók. Ez azonban túlságosan nagy cél a szaktudásuk és a becsületük szerény volta mellett. A sánta kutya hozzájuk képest futóbajnok.

Kezdjük ott, hogy a „derék” Frigyes jobb szerette Bécsben látni a magyar Szent Koronát. Talán abban a reményben, hogy egyszer majd a saját fejére tétetheti… A koronát még annak idején Erzsébet királyné, V. László anyja zálogosította el. Frigyes pedig lelkesen őrizgette a bécsi kamarában. 1461-ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes császárral. Ez nem tartott túl sokáig, Mátyás kénytelen volt békét kötni, mivel „kedves” apósa, Podjebrád bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene...

A jelenség arra utal, hogy a rovásbetűinket nem egyetlen tudós, vagy egy tudós társaság alkotta meg, a betűsort nem királyi rendelet léptette életbe, hanem a nép alkotta meg a természetes jelhasználat fejlődése során kialakult újabb igénynek megfelelve. Az egyes hangok rögzítésére alkalmas szójelek kiválasztása nem egyetlen helyen és nem egyetlen időpontban történt meg, ezért az egységes hangjelölés csak lassan alakult ki...

A lovaglás, a tömeges lótenyésztés, a nyereg és a kengyel indítja meg Eurázsia üresen ásítozó, vizetlen belső tereinek benépesítését, az hozza az addig merőben ismeretlen lovas-civilizációkat létre, az emeli az addig juhtenyésztő gyalogos embert szarvasmarha tenyésztő lovas emberré...

A magyar történettudomány kiváló oszmanistái, Dávid Géza és Fodor Pál történészek egy remek tanulmányukban járják körbe a magyar-török végvidék problémáját. A szerzőpáros egy amerikai történész Turner az amerikai (vad)nyugat, mint határvidék – „frontier” – koncepciójából indulnak ki, jelképesnek nevezve, azt, hogy éppen az 1930-as években…

Fatih Mehmed,  az az hódító Mehmed a török történelem egyik legjobban tisztelt alakja, mint Szulejmán és Atatürk. Nos II. Mehmed azért kapta a dicsőítő előnevet, mert 1453-ban ezen a napon vette be Bizáncot, a mai Isztambult, amely keresztény védői az utolsó pillanatig abban reménykedtek, hogy megjön Hunyadi és a magyarok megmentik a keresztény nagyvárost...