Történelem

Pesten és Bécsben műszaki előadásokat hallgatott, ahol megismerkedett az ágyúöntés fortélyaival is. Magát folyamatosan képezve, német nyelvû szakkönyveket is szerzett be. Mivel szolgálata nem volt folyamatos, mellette asztalosmesterként dolgozott, tervezett szárazmalmot és egyéb épületeket, valamint épített egy aratógépet mely tizenkét ember munkáját volt képes kiváltani...

Tiszántúli nagybirtokos család sarja, báró Károlyi László (†1689. február 28.) és báró Sennyey Erzsébet (†1672. január 2.) fia. 1687. június 17-én feleségül vette báró Barkóczy György (†1693 őszén) és Koháry Judit (1650–1718. május 9.) leányát, Barkóczy Krisztinát (1670–1724. szeptember 2.). Házasságukból hat gyermek született, de közülük csak három, Klára, Ferenc (1705–1758) és László (21 évesen halt meg) ért meg felnőttkort, Borbála, Mihály és Julianna pedig kisgyermekként hunyt el...

Az 1697. évi hegyaljai felkelés kitörését számos tényezőre vezethetjük vissza, melyek alapján kijelenthetjük, hogy a konfliktus már nagyon régóta érlelődött ebben a térségben. Először is, a Tokajnál kezdődő és északkelet felé húzódó hegyes-erdős terület ekkor már több évtizede menedéket biztosított a kettős adóztatás, vagy az erőszakos ellenreformáció elől menekülők számára; az úgynevezett „bujdosók” az 1670-80-as évek során jelentős katonai tényezővé váltak, akiket Apafi Mihály erdélyi fejedelem (ur. 1661-1690) is igyekezett felhasználni céljaihoz, ám végül alulmaradt Thököly Imrével szemben. A „kuruc királyt” később sokan vádolták azzal, hogy Magyarország négy részre szakításával, a tiszavirág életű felső-magyarországi fejedelemség kikiáltásával eltékozolta a rendelkezésére álló haderőt, ám az is vitathatatlan tény, hogy küzdelmei során Thököly komoly népszerűségre tett szert a térségben élő végvári vitézek, polgárok és jobbágyok körében.

Zrínyi Miklós 1661-ben egy holland hadmérnökkel kezdte el építeni a Muránál Zrínyiújvár várát, Murakeresztúr mellett. Ezen a helyen a kanizsai pasa is akart egy erődöt, de Zrínyi kiismerte a szándékát és megelőzte a vár megépítésében. A vár építése ellen hevesen tiltakoztak a bécsi udvarban, de a török követség is követelte a lerombolását...

A dunántúli megyeszékhely 1552-ben került török kézre Hádum Ali budai pasa hadjárata nyomán. 1566-ban Arszlán pasa Palota ostromához rendelte a vár őrségét is, amely így jelentősen megfogyatkozott. Falai is rogyadoztak, az elmúlt években nem nagyon került sor a megerősítésére. A királyi sereget Graf Eck von Salm győri főkapitány vezette. A seregben részt vett Gyulaffy László is. Előbb felmentették az ostromolt Palotát, majd Veszprém alá vonultak. A hadművelet nem tartott sokáig, a romladozó falak az ágyúlövés hatására hamar leomlottak. A támadás június 30-án indult meg. A németek a réseken, a magyarok Gyulaffy vezetésével a főkapunál támadtak...

A kulákok megbélyegzése mindennapos volt, igazolványukban ott virított a nagy K betű, még iskolás gyermekeik neve mellett is ott szerepelt az osztálynaplóban. Gyerekeiket középiskolába is csak nehezen, vagy egyáltalán nem vették fel, legfeljebb lakóhelyüktől távol, felsőoktatási intézménybe pedig még a legjobban tanulók sem kerülhettek. Nagykorúságuk elérése után sokan elköltöztek a községekből, falvakból, mert munkásként elhelyezkedve, néhány év után már munkásszármazásúként nyilvántartva egyetemre, főiskolára kerülhettek...

 

A honi zsidóság körében a 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt azoknak a száma, akik felekezetüket elhagyva áttértek valamelyik keresztény vallásra. Az 1910-ben 911 227 főt számláló zsidó népességhez viszonyítva az 1896 és 1917 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet ugyan, a századforduló éveiben mégis gyakran tárgyalt témává vált – így persze a korabeli viccekben is megjelent.

Jobbágycsaládban született egy Bakony-széli falucskában, Ácsteszéren Tántsits Mihály és Netreba Éva fiaként. Szülei telkes gazdák, anyja szlovák, apja horvát származású. Húszéves korában takácsként szabadult Bakonyszombathelyen. Segéddé avatták. Budán tanítóképzőt végzett. Ehhez nem kellett érettségi akkor. A 8 osztályos gimnáziumot szakasosan, különféle iskolákban végezte el. Komoly latin tudást szerzett. Gimnáziumi tanulmányai mellett házi-tanítóskodik. Nyaranta járta az országot. Jogi tanulmányait nem fejezte be, érdeklődése az irodalom és – Horvát István történész, nyelvész hatására – a magyar nyelvészet felé fordult...

 

Ferenc József már 1913-ban megparancsolta Ferenc Ferdinánd trónörökösnek, hogy látogasson el a következő év júniusában, Boszniában rendezendő hadgyakorlatra. Az öreg császárnak meg nem nagyon lehetett ellent mondani… Különösen Ferenc Ferdinándnak nem, aki már amúgy is Ferenc Jóska „bögyében volt”, Chotek Zsófiával kötött – az udvar szempontjai szerint – rangon alulinak minősülő házassága miatt...

Az elmúlt évtizedekben egy kicsit megkopott Szent László király ismerete, tisztelete a magyarság körében, pedig ő volt az egyik legnagyobb királyunk, akinek munkássága Szent Istvánhoz mérhető. Kőkemény törvényeivel stabilizálta, kardjával a kezében pedig védte, gyarapította hazánkat. Igaz magyar, keresztény, jó király volt. Ezen a napon született és avatták szentté...