<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • Zágrábban, 1830. augusztus 15-én született Lebstück Mária honvéd főhadnagy. Nem kérem, nem elírás. A katonai pálya ma sincs „elnőiesedve”, a 19. században meg különösen nem volt, Mégis megtörtént, hogy egy ifjú hölgy egészen a főhadnagyi rangig vitte. Élettörténetét nem kisebb személyiség, mint maga Jókai Mór jegyezte le, neki mondta tollba, a halálos ágyán.

  • 1134. augusztus 13-én hunyt el az ortodox egyházakban szentként tisztelt Árpád-házi Szent Piroska, magyar királylány, Magyarországi Szent Irén (Eiréne) néven bizánci császárné. Az ortodox liturgia szerint augusztus 13-án tartják emléknapját. Kultuszát a római és görögkatolikus egyház is átvette; ugyancsak szentjei közé sorolja.

  • A történelemkönyveinkből hiányzik a valódi magyar őskor és ókor. Eddig nem volt szabad olyan szavakat kiejtenünk, mint szakrális fejedelemség vagy királyság, esetleg magyar szentírás, vagy a magyar nyelv magasrendűsége. Miért? Talán mert ez visszavezetne a magyarság eredetéhez, ami pedig világossá tenné, hogy kik vagyunk és miért élünk ezen a planétán.

  • Zimonyban, 1456. augusztus 11-én hunyt el Hunyadi János (született: Kolozsvárott, 1407 körül) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között. Az ország egyik leggazdagabb földesura, kiemelkedő hadvezér, több déli vármegye vezetője, erdélyi vajda. Az Oszmán Birodalommal szembeni küzdelmei, elsősorban a nándorfehérvári diadal révén már kortársaitól kivívta magának törökverő melléknevet.

  • III. Henrich német császár 1052-ben újra elhatározza, hogy elfoglalja Magyarországot, mivel a 1051 évi támadása kudarcba fulladt. 1052 július 20-án  a Dunán élelmiszerekkel, hadianyagokkal megrakott hajókkal és a partján gyalogosan megindul Magyarország ellen. Pozsony elfoglalása volt a célja. Július 30. án már meg is kezdte a pozsonyi vár ostromát.

  • Úgy tartják: az igazi barát a bajban ismerszik meg. A lengyel-magyar barátság hagyományai évszázadokra nyúlnak vissza. Kormányok jöttek és mentek, rendszerek változtak, de a két nemzet barátsága töretlen maradt. Ennek fényes bizonyítékát adták a magyarok, mikor 1920. augusztus 12-én megérkezett Varsó mellé, a frontra, Magyarországról a Polonia hadisegély. A szorult helyzetben lévő lengyelek végre ellentámadást indíthattak a Fővárost fenyegető fenyegető bolsevik csapatok ellen.

  • Szent István nem foglalkozott az ősi rovás írásunkkal, arra ott voltak a latin nyelvet, írást bevezető papok, az ÚJ EGYHÁZ szolgái. Ők viszont valószínűleg nem foglalkoztak krik-krakszokat tartalmazó vésetekkel. Elég volt nekik az ellent álló magyarok szóval-karddal való meggyőzése.

  • Tudják a kedves olvasók, hogy ki volt II. Erzsébet üknagymamája? Nem más, mint egy magyar erdélyi gróf leánya: Rhédey Claudia! Tudják a kedves olvasók, hogy az angol és a skót királyok ősanyja ki volt? Nem kisebb személyiség, mint SZENT ISTVÁN MAGYAR KIRÁLY LEÁNYA

  • Az Augsburg melletti Lech-mezőn, 955. augusztus 10-én a magyarok vereséget szenvedtek a német seregtől. Az elveszített csatát előszeretettel emlegetik „katasztrofális” vereségként. Döntő érvként hivatkoznak rá: véget ért nomád dicsőség kora.

  • Az Írástörténeti Kutatóintézet 2018-as dalmáciai expediciójáról hazafelé tartván ötlött a szemembe egy szlovén útjelző tábla Villach osztrák város német és szlovén nevével: németül Villach (ejtsd: Filah!), szlovénül meg Beljak. E két névről az eszembe jutott a Tordos-Vincsa kultúra Bél Ak olvasatú ligatúrája, amit Winn közölt. A Tordos-Vincsa kultúra Winn által közölt jelei és a magyar jelkészlet között egyébként 49 azonos jel van, amit az etnokulturális rokonság jeleként értékelhetünk.