Történelem

A katolikus egyház élén a megingathatatlan, semmilyen kompromisszumra nem hajlandó Mindszenty József hercegprímás állt, akit 1948 karácsonyának másnapján letartóztattak, majd 1949 februárjában koncepciós perben életfogytig tartó fegyházra ítéltek. Miután a katolikus püspöki kar még ezután is elutasította a megbeszéléseket a kormánnyal a megállapodásról, tárgyalóasztalhoz kényszerítésük érdekében az Államvédelmi Hatóság csapott le...

A zajkányi csata az egyszerűbb eset, maradtak róla feljegyzések az egykori annalesekben. 1442. szeptember 6.-án Hunyadi János a Vaskapu-hágóban 15.000 fős seregével tönkreverte Sehabeddin beglerbégnek jelentős túlerőben lévő, mintegy 80.000-es, Erdélybe betörő hadseregét. Ez eddig tiszta sor, a törökverő Hunyaditól ezt szinte el is várjuk...

 

II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata, majd ragaszkodása a fejedelemi hatalomhoz a Porta akarata ellenére is éveken keresztüli Erdély elleni török támadások okozói voltak. 1658-ban Köprülü Mehmed nagyvezér felszólítására Ali pasa serege zúdult a fejedelemségre. Rákóczi zászlaja alá szólította a székelyeket is, emiatt a Székelyföld védtelenné vált...

 

IV. László (Kun László) magyar királlyá koronázásának 748. évfordulóján (1272. szeptember 3) talán dőreség felemlíteni halálának körülményeit, de ezt éppen az ő és kunjai érdekében teszem. Ámbátor a koronázás pontos napja máig vitatott, de ezt most ne firtassuk, fogadjuk el! Lesz itt más, ami fontosabb kérdéseket vet fel...

 

Az 1684-es sikertelen ostrom tapasztalatait levonva, Lotharingiai Károly császári fővezér jobban előkészítette a Buda elleni hadjáratot. Bécs követei egyenként igyekeztek meggyőzni a német fejedelmeket, hogy sereggel támogassák a vállalkozást. Miksa Emmanuel bajor választófejedelem azonnal igent mondott és 8000 katonát ígért, Frigyes Vilmos brandenburgi választó 7000 főt vállalt, a szász választó, III. János György közel 5000-ret. Jöttek önkéntesek Itáliából, a Német Birodalomból, Spanyolországból, Angliából és Franciaországból is. Csatlakoztak a magyar végek katonái, valamint a mezei ezredek és bandériumok magyar vitézei is, mintegy 15.000-ren. Parancsnokaik között olyanok is voltak, mint Petneházy Dávid, akik Thököly Imre felkelő seregéből álltak császári szolgálatba...

Eredetileg jogi pályára készült, de politika sem állt messze tőle. Követté  választották a pozsonyi országgyűlésbe, itt olyan „gyanús elemekkel” barátkozott, mint Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos. Az 1830-as években, mint Bács megye jegyzőjét, beperelték a királyi javak magáncélra történő hasznosítása miatt. Nem ő volt az egyetlen magyar, akinek akkoriban már igencsak gondjai akadtak a Habsburgokkal. Talán ez adta meg neki a kezdőlökést, talán a benne élő kalandvágy tört felszínre, de útra kelt...

Telegráfon jött először a hír. Volt, aki némán sírt, volt, aki hangoson zokogott. Érett férfiak térdeltek le a porba és csókolták meg az anyaföldet. Az asszonyok levették kendőiket és könnyes szemeikkel az égre nézve Babba Máriának köszönték meg a csodát. A gyermekek egymás kezét fogva, maguktól kezdték el énekelni a Székely Himnuszt...

A magyar kormány célja ebben az időszakban az volt, hogy a Népszövetségben folyamatosan napirenden legyenek a határon túli magyarok ellen elkövetett jogsértések, az ország kitörjön a kisantant jelentette elszigeteltségből. A határon túli magyarok a két világháború között 103 petíciót küldtek a Népszövetségnek, amelynek a fele Romániát panaszolta be, ezek közül azonban nagyon kevéssel foglalkozott a Tanács, és a Nemzetközi Bírósághoz egy sem jutott el...

Az időjárás abban az évben nem kedvezett a töröknek, gyakori esők, áradások hátráltatták a nagyjából 50 ezer főt számláló had haladását. Csak nyár végén tudta kiverekedni magát a magyar alföldre, ahol végül Mohácsnál vívták meg a Magyarország számára később végzetesnek bizonyuló csatát 1526. augusztus 29-én...

1540-ben meghalt Szapolyai János király, akinek halála esetére, a váradi béke értelmében, a kezén lévő magyarországi területeket át kellett volna adni Habsburg Ferdinándnak. A halálos ágyán János azonban megeskette az urakat, hogy a keleti országrészt nem hagyják Ferdinándnak, hanem fiát, az akkor született János Zsigmondot emelik királlyá. Fráter György kincstartó, Werbőczy István, Török Bálint, Petrovics Péter szeptemberben királlyá is választatták a kisdedet, de a koronázás elmaradt...