Történelem

A kassai bombatámadás az akkor Magyarországhoz tartozó Kassát ért, máig nem tisztázott légitámadás volt 1941. június 26-án, amely jelentős károkat okozott mind emberéletben, mind a város épületeiben. Az esemény szolgáltatott okot Magyarország Szovjetunióval szembeni hadbalépésére. Az incidensről értesülve Horthy Miklós kormányzó, Bárdossy László magyar miniszterelnök és egyes németbarátnak ismert politikusok rábeszélésének hatására még aznap, alaposabb vizsgálat nélkül bejelentette a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval, amelyet az országgyűlésben Bárdossy június 27-én tett meg...

A koreai háború (Észak-Koreában: "honi felszabadító háború"; 1950. június 25. – 1953. július 27.) Dél- és Észak-Korea közötti háború volt, amelyben az Amerikai Egyesült Államok által vezetett ENSZ erők a déliek, míg Kína a Szovjetunió támogatásával az északiak oldalán harcolva vett részt. A háború kiváltó okai Korea második világháborút követő megosztottsága és az ekkorra elmélyülő hidegháború voltak, amelynek ez volt az első fegyveres konfliktus...

Elfeledett hősök, akik szembeszálltak a vörös veszedelemmel: 1919. június 24-én Lemberkovics Jenő százados 254 ludovikás növendék élén indította meg felkelését a Tanácsköztársaság ellen, és próbálta meg visszaűzni azt a pokolba. A felkelés árulás miatt elbukott, így Horthy Miklósra maradt Kun Béla, Korvin Ottó és Szamuely Tibor rémuralmának a felszámolása. Ne felejtsük el, hogy a Székely Hadosztály, a Rongyos Gárda és Balassagyarmat hősei mellett Budapesten is voltak igaz hazafiak, akik nem feledték esküjüket és a haza védelmére keltek!

Az íratlan törvények szerint valamelyik fél vitéze (vagy vitézei) levelet küldött egy ellenséges vitéznek, amelyben felszólítja őt, hogy álljon ki ellene. Egy-egy kiváló párbajozó, mint Gyulaffy László vagy Thury György, ha meghallották, hogy valami neves katona érkezett a végekre, addig nem nyugodtak, amíg ki nem hívták őt. A kihívottnak illett elfogadni a kihívást, különben gyávának tartották. Rókafarkat, törött fegyvert dobáltak be a várkapun ilyen esetben. A bajvívások személyes sérelmek megtorlására is alkalmasak voltak...

A harc 1915. július 7-éig tartott. Egy olasz sereg a doberdói fennsíkon és a görzi hídfőnél, míg egy másik a tolmeini hídfőnél harcolt. A cél Trieszt elfoglalása lett volna. Hét napon át az olasz nehéztüzérség lőtte a frontvonalat, majd megindult a gyalogság meglehetősen tervszerűtlen rohama. A Monarchia erőinek a kétszeres túlerő ellenére sikerült az olasz hadsereget megállítani. A Monarchia csapatai előnyös pozícióban harcoltak, a szögesdrót akadályok lelassították az olasz támadást. Július elején a Monarchia parancsnoka, Svetozar Borojević két hadosztályt küldött az Isonzó folyóhoz, melyekkel együtt a Monarchia csapatainak sikerült stabilizálniuk védelmi vonalaikat...

 

1604. október 14-15-e éjjelén az osztrák császári seregben szolgáló hajdúk, akiket az akkor birtokain visszavonultan élő erdélyi főúr, Bocskai István ellen küldtek, Bocskai oldalára állva - Álmosd és Diószeg között vereséget mértek a Habsburg csapatokra. Ezzel megkezdődött az idegen uralom elleni Bocskai-szabadságharc, amelyhez a hajdúkon és a jobbágyokon kívül hamarosan csatlakozott az elégedetlen városi polgárság, köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is. A szabadságharc során Bocskai Istvánt 1605-ben először Erdély, majd egész Magyarország fejedelmévé választották...

Fekete István 1900 januárjában született Göllén. Kalandos, igazi falusi gyerekkoráról sokat mesél ő maga a Ballagó idő vagy a Cönde című könyveiben. Egészen kiskorától nyilvánvalóvá vált, mennyire szereti és érti a természetet, az élővilág működését. Nem csoda, hogy felnőve híres vadász és mezőgazdász lett belőle. Az akadémián töltött évek alatt már írt kisebb-nagyobb novellákat, és az írást akkor is folytatta, amikor 1929-ben megnősült, majd feleségével, Piller Edittel Ajkára költözött, ahol gazdatisztként kapott állást...

Áron volt az első izraelita főpap, s innen kezdve a családja látta el a papi teendőket a szent sátorban. Innen kezdve bizony adózott a nép, hogy a vezetők, a papság munka nélkül, jó körülmények között éljenek, csak a nép lelkével foglalkozzanak. Ez a gondolat Magyarországon is hamar gyökeret vert. Mikor Géza nagy- fejedelem meghalt, s fia, Stephanos (István) lett a fejedelem, kit nem a iratlan ősi magyar törvények alapján választottak meg vezetőnek. Tudta, hogy hatalma nagyon is ingatag. Elhunyt apja tetteit követve behívott az országba kereszténységet hirdető hittérítőket, akikkel katonaság is jött...

1941. június 22-én Németország megtámadta a Szovjetuniót, s csapatai az év végére Moszkva előterébe értek. Azonban a lengyel hadifoglyok sorsáról semmi sem derült ki. 1942 őszén a Szmolenszktől mintegy 50 kilométerrel nyugatabbra fekvő Katyń település környékén, egy frissen telepített nyír- és fenyőerdőben tömegsírokat találtak. A németek 1943 áprilisában kezdték meg a sírok kihantolását. Egyik berlini rádió 1943. április 11-én adott hírt a felfedezésről...

A középkorban kétféle folyami hajót építettek. Az egyik hosszú használatra, igen szilárdan építve, a másik típus egyetlen használatra, úgy- mond összedobált, gyenge építés, s gyenge faanyag felhasználásával. Ezeket az út végén szétbontották, s a faanyagot eladták. Henrichnek ilyen egy útra épített hajói voltak, így ezek oldalát könnyű volt megfúrni...