<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • Szilágysomlyón, 1533. szeptember 27-én született Báthory István, Erdély fejedelme, Lengyelország királya. "Vagy ne született volna, vagy, ha született, örökké élne" - tartja egy lengyel mondás. Tán nem véletlenül…

     

  • A hunokon és más lovaskultúrájú népeken kívül, több nagyhatalom lovas hadai használták a csodás "mennyei lovakat", a pártusokon, a médeken, a perzsákon és Nagy Sándor birodalmán át egészen az arabokig. Az arab ló és az angol telivér kialakulásában jelentős szerepet játszott ez a csodálatos fajta.

  • A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor I. Ferenc József magyar király jelenlétében. A nyitó díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. Hamarosan művészi válságba került a társulat, ugyanis sem létszámban, sem pedig színvonalban nem tudott megfelelni a mindennapi színjátszás követelményeinek.

  • 485 éve, 1533. szeptember 27-én született Báthori István erdélyi vajda Szilágysomlyón Telegdi Katalin fiaként. Várdai Pál esztergomi érsek, majd I. Ferdinánd bécsi udvarában töltötte apródéveit, az egyetemet Padovában végezte. Mivel utóda nem született, a lengyel trónon feleségének unokaöccse, III. Zsigmond, Erdélyben Báthori Zsigmond követte. Uralkodása mindkét országának virágkorát jelentette.

  • Barátunk hívta fel figyelmünket, mi közzétesszük Mátyás király levelét, amelyben uralkodónk, IV. Sixtus pápa kereszténység elleni árulására reagál. A levél ma is aktuális, ha nem is minden pontjában, de a leglényegesebb ügyben igen. A Kedves Olvasóra bízom, milyen consquentiát von le az alábbiakból…

  • 872 esztendeje, 1146. szeptemberében, a Lajta és a  Fischa folyók mentén, az osztrák őrgrófság területén, a II. Géza és Belos bán vezette magyar sereg a nyugati, „lovagi” harcmodort alkalmazva győzte le a II. Henrik bajor herceg és osztrák őrgróf vezette német hadat.

  • A Vata vezette pogánylázadás során a feldühödött néptömeg a pesti révnél meggyilkolja Gellért püspököt és a kíséretében lévő többi egyházi férfiút. Gellért püspök 980-ban született előkelő velencei családban. A fiú kolostorba került, ahol egyre erősödött az a késztetése, hogy személyesen járja be a Szentföldet. Apja ezt megtette, azonban ott meggyilkolták. Gellért eközben Bolognában folytatta tanulmányait. Fiatalon választották apáttá, de hivataláról lemondott, mivel szentföldi küldetését akarta teljesíteni.

  • A Ják nemzetség történetét kutató Rácz György feltevése szerint az alapítója, Ják nembeli Mike (vagy Mika) nádorispán (1199-1201) itt is találhatott végső nyughelyet magának. István nevű unokája – aki belépett a ciszterci rendbe – révén került az apátság az utóbbi szerzetesrend kötelékébe.

  • 102 esztendeje, 1916. szeptember 22-én hajnalban a román katonák összeterelték a lakosságot, hogy jelen legyenek a kivégzésnél. A községi bíró papot kért, de ezt megtagadták tőle, tőlük. És a bírót hagyták utolsónak a sorban. Végig kellett néznie társai halálát. Egy szemtanú elmondása szerint a látottak hatására percek alatt megőszült.

  • Míg Hunyadi Mátyás Csehországban hadakozott, idehaza összeesküvést szerveztek ellene az elégedetlen urak, akikre súlyos adókat vetett ki a király a cseh háborút finanszírozása miatt. A "lázadás" azonban nem volt se hosszú életű, se eredményes: 1471. szeptember 21-én 10 főpap és 36 báró nyilvánította ki írásban Mátyáshoz iránti hűségét.