<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • 1290. július 10-én éjszaka merénylet áldozata lett az ifjú, még 28. évét sem betöltött IV. László király. A Képes Krónikában ezt olvashatjuk az eseményekről: „Az Úr 1290-ik esztendejében, hétfői napon, nem sokkal szűz Szent Margit vértanú ünnepe előtt, a körös­szegi vár közelében maguk a kunok - akikhez pedig annyira húzott - a királyt nyomorúságosan megölték.”

     

  • A káld-sumirok a régi magyarokhoz hasonlóan egyistenhívők voltak. Az egyetlen teremtő istent imádták és a természeti tüneményekben való megnyilvánulásait tisztelték. A közönségesen káldeusnak nevezett papjaik istenalakokkal népesítették be az eget, s ezt továbbították az emberek felé.

  • A magyar hősök utolsó csatája órákig tartott. Veszett vadakként küzdöttek a sokszoros túlerő ellen, de mindhiába. Sorra hullottak el, minden talpalatnyi földet a vérükkel öntözve. A kiontott vérükkel, melynek minden cseppjéért drágán kellett megfizetnie a töröknek. Így esett el 1552. július 9-én Szondi György, Drégely kapitánya, aki túlélte Mohácsot…

  • 1521. június 20-án kezdődött Szabács ostroma és július 7-én eljött az utolsó nap:
    „Összegyűl mind a had a vár piacára.
    Közepén Logodi, riad harsány hanggal:
    „Föl a három ujjat és le a sisakkal!
    Mondja mind utánam: Egy éltünk, halálunk,
    Utolsó csepp vérig helyünkön megállunk!”

     

  • Árpád-házi Szent Erzsébet születése körül sok a bizonytalanság. Annyit tudunk róla, hogy 1207-ben született, talán július 7-én, Sárospatakon, vagy Pozsonyban, esetleg Óbudán. Apja II. András, magyar király, édesanyja a Bánk bánból is ismert Merániai Gertrúd. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben, hét esztendővel példaképe Assisi Szent Ferenc után. De a két esemény között azért történt egy s más...

     

  • Egyes elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal, talán az altaj sólyommal, a kerecsensólyommal, a szirti sassal, a szakállas keselyűvel vagy a fakó keselyűvel azonosítható. Eleink azokat a szójeleket (általánosan ismert sztyeppi hieroglifákat) tették a turulábrázolásokra, amelyek az ősvallásnak az uralkodóház számára legfontosabb gondolatait fejezték ki. Vagyis nem az volt a fontos, hogy a madár milyen fajú, hanem az, hogy Isten küldötte. A turul tehát a dinasztia isteni származásának jele. Magyarországon összesen legalább 195 szobor áll 183 településen.

  • Előkerült az ogur népnév két korai változata a Kárpát-medencéből, amelyek a magyar hieroglif írás jeleivel elolvashatók és kár lenne ezt a két kitűnő adatot az asztalfiókban tartani. A nyelvészek, régészek és történészek hasznosíthatják ezeket a mással nem pótolható írásos adatokat.

  • Ha sikerül vállalkozása, Arszlán pasa messze földön híres ember lesz, és gazdag jutalmat remélhet a szultántól. Egyrészt, mert a Fehérvár és Veszprém közötti magyar végvár már régóta szúrta a törökök szemét, másrészt, meg: nem akárki védte azt a várat! Ha élve kézre keríthetné a rettegett, messze földön híres bajvívót, Thury Györgyöt, vagy csak ha a fejét vihetné a szultán elé aranytálcán, biztos lenne a nagy jutalom, a fényes jövendő.

     

  • magyar hieroglif írás mutatványai közül talán a honfoglalás korából származók a legérdekesebbek, mert a viták e korszak körül alakulhatnának ki leginkább. A honfoglalók íráshasználatának kérdése ugyanis táborokra osztotta a kutatókat és az érdeklődőket. A kutatói közvélekedés újabban mintha hajlana annak elfogadására, hogy a honfoglalók ismerték a székely írást.

  • Az egyszer már elűzött, második királyunk, Orseolo Péter az 1044. július 5-én megvívott - és számára győzedelmesen végződött - csata után térhetett vissza a magyar trónra. Németeket hívott segítségül... III. Henrik kőkeményen megkérte támogatása árát: Orseolo a hűbérese lett. Péter „haladó hagyományt” teremtett: eladta az országot, a maga javáért…