<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • Amikor a Szent Jupát 1985. szeptember 26-án elindult Opatijából, mindössze huszan, közeli rokonok, barátok és egy tévéstáb búcsúztatta Fa Nándort és Gál Józsefet. Amikor két évvel később, 1987. szeptember 12-én 70 ezer kilométeres út után visszatértek, több ezer zászlót lobogtató, Himnuszt éneklő magyar várta őket a Magyarországhoz legközelebbi jugoszláv kikötőben.

  • I. Béla királyunk 1063. szeptember 11-én hunyt el, meglehetősen különös körülmények között. Az iskolában alig tanítanak róla valamit, még haláláról sem beszélnek, amely minden bizonnyal egyedülálló a világon. Alig hiszem, hogy akadna még a világtörténelemben olyan király, akit a szó szoros értelmében a saját trónja ölt meg.

     

  • 321 esztendeje, 1697. szeptember 11-én valami örökre véget ért. A zentai csatával véget ért egy korszak, megdőlt egy mítosz. A törököt igenis nyílt csatában is meg lehet verni. Nem csak várakból védekezve lehet visszaverni az ostromlókat, de a harcmezőn is fölébe lehet kerekedni.

     

  • Szeptember 9-én kezdődött a vár körbevétele, a támadások szeptember 16-án indultak meg a vár ellen és október 17-én vonult el a török sereg. A kb. 2000 fős várőrség öt hét alatt visszaverte a támadást, visszavonulásra kényszerítette a török sereget. Eger várának döntő szerepe volt a Felvidék védelmében.

  • A szakemberek megállapították, hogy a tornyok nélküli templom teljesen áll, csak egy síkfödémmel kettéosztották, és a két szinten a jelenlegi rendeltetésnek megfelelően — a folyosókon kívül — 27 helyiség van. A szociális helyiségekben, rendelőkben, vagy laboratóriumokban közlekedve, senki nem gondol arra, hogy a helyiség amelyben tartózkodik, nem is olyan régen egy nagyobb teremnek a része volt.

  • 130 esztendeje, 1898. szeptember 10-én, szép őszi volt Svájcban, a Genfi-tó partján. Igazi sétára való idő. Ezt kihasználva kis csoport indult Beau Rivage Szállóból a hajóállomás felé. Köztük Erzsébet - Sissi - Magyarország királynője. A szálló előtt egy férfi várakozik. Ahogy a csoportot vezető két hölgy elsétál előtte, ő ugrik. Bepillant a napernyő alá, hidegvérűen ellenőrzi melyik is a kiszemelt célpont, majd előrántja a kabátujjába rejtett, hegyesre köszörült reszelőt és szúr.

  • A jelen cikkben tárgyalandó VIII. századi avar fémtárgy adalék a budapesti hun(?) jelvény leírásához, egyúttal az avarhunok magyar nyelvének egyik bizonyítékát is jelenti (1. ábra). A két tárgynak nem az alakja és a rendeltetése, hanem a jelekkel rögzített gondolati tartalma vethető össze. Természetesen, mindegyik leleten alkalmazták a magyar hieroglif írás jeleit. Ez a dunaszentgyörgyi lelet ráterelheti a "szakma" figyelmét a hun-avar-honfoglaló leletanyagban szép számmal található hieroglifikus írásemlékre, amelyek hasznosításra várnak például a hun-magyar azonosságról folyó vitában. 

     

  • A Kölked-feketekapui avar lelőhely nem csak azért különlegesen fontos, mert számottevő mennyiségű drága fémtárgy került ott elő, hanem mert a magyar hieroglif írás jeleivel írt magyar szövegek is fennmaradtak rajtuk.  A kölkedi lelőhely leírása itt olvasható. E szerint Kiss Attila régész "egy igen előkelő, de az avaroktól eltérő származású népesség sírjait és házait" tárta fel. Vagyis az egyik leletcsoportot, amelybe ez a boglár is tartozik, a stílusa alapján germánnak minősítették. Ezt a germán gyanút azonban nem feltétlenül kell elfogadnunk, vagy azt árnyalni is lehet. Lehet szó avar vezetés számára dolgozó longobárd ötvös munkáiról? Tudjuk, hogy a régészeti leletek nem feltétlenül határozzák meg a népességet, sem genetikai, sem nyelvi értelemben - mindaddig, amíg a csontokat kézbe nem veszi egy genetikus, a tárgyakon lévő jeleket pedig szemügyre nem veszi egy írástörténész. 

  • A VI-VIII. században az Urál vidékén virágzott lomovátovói kultúrát a hunok hatására kialakultnak szokás tekinteni, amit a régészeti leleteiken lévő jelek alá is támasztanak.  A lomovátovói csat gondolati és jelhasználati párhuzamai a hun csatok (1. ábra). A hunok a magyar hieroglif írást (a székely írás szójeleket alkalmazó elődjét) használták, ezért nem meglepő, ha ugyanezt az írást találjuk meg a lomovátovói kultúrában is. Az alábbi csatok az "eget tartó fa/folyó" ábrázolási konvenció megvalósításai. Mindegyik csaton a csat íve az égboltot jelképezi, a csatnyelv jelei meg az eget tartó fával (Tejúttal) azonos istent idézik fel. A csatnyelven egymással felcserélhető jelek jelennek meg, amelyek mind az eget tartó fiúistenre utalnak, az Isten valamilyen jelzőjét rögzítik.

  • Ez egy 452 éves történet, melyet a világ három országában biztosan ismernek. Magyarországon és Horvátországban a nemzeti hős története, Zrínyi Miklósé. A bátorságé, hősiességé és egy kicsit: a halálnak fittyet hányó vagányságé. A törököknél meg… Az ő hatalmas szultánjuknak, a hódító Nagy Szulejmán halálának története, aki már nem érhette meg a nehezen kicsikart győzelmet.