Tudomány és Technika

A Nemzeti Hauszmann Program keretében a budai Vár több helyszínén is régészeti feltárás folyik. A Táncsics utca 9. alatti épület régészeti munkálatai során az utcafronton álló egykori kaszárnyaépületben több száz éves emlékekre leltek a szakemberek. A feltárások során egy mélyen a padlószint alá vezető lépcső került elő, melynek nagy része még a középkorban épült...

A Science című tudományos lapban publikált kísérlet célja a fényérzékenység és a látás visszaállítása volt a vak retinában. Ehhez a kutatók a kígyók hőérzékelésében is szerepet játszó rendszert vettek alapul: a kígyók ugyanis nemcsak látnak, de egy speciális szervükkel a hőt is érzékelik. Az egyetem közleménye szerint a kutatóknak adeno-asszociált (kis mennyiségű DNS-t tartalmazó, emberre ártalmatlan) vírusvektorok segítségével sikerült egy mesterségesen módosított, hőre érzékeny ioncsatornát bejuttatni a retinába...

Michelangelo Naddeo olasz tudós The Ugaritic abjad… a rovás alphabet című könyvében, azt állítja, hogy a magyarok már négyezer éve Európában élnek. Magyarok voltak Európa őslakosai, akik már a Krisztus előtti II. évezredben nagyjából mostani területükön éltek, állítja Michelangelo Naddeo, olasz üzletember és tudós. A százhatvan oldalas műben számos nép íráskészletét mutatja be és hasonlítja össze...

A fesztivál egyik legnépszerűbb kategóriája a filmiskolai hallgatók filmjeinek ad bemutatkozási lehetőséget. Idén tizenkét versenyfilmet válogattak be a rangos kategóriába a világból, ezek közül választotta legjobbnak A Macskám mint Szókratész című filmet a nemzetközi zsűri. A filmet a budapesti Metropolitan Egyetem végzős növendéke, Krisztics Villő írta és rendezte...

A műegyetemi csapat Vidács Attila, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének (TMIT) egyetemi docense vezetésével végzett az első helyen. A verseny célja az ipari robotrendszerek agilitásának fokozása azzal a céllal, hogy az automatizált üzemek hatékonyabban, nagyobb termelékenységgel és autonómiával működjenek, és kevesebb időt és figyelmet igényeljenek az üzem dolgozóitól...

Az ünnepnapot az 1989-ben megalapított Magyar Feltalálók Egyesületének (MAFE) 20. évfordulója alkalmából a jubiláló szervezet kezdeményezésére 2009. június 13-án ünnepelték legelőször. 2010. június 13-án ünnepelték másodszor, amely napra egybe esett annak 70. évfordulójával, hogy az 1937-ben kitüntetett Szent-Györgyi professzornak a díjjal járó rendkívüli értékű Nobel-érme 1940-ben épp június 13-án került a Magyar Nemzeti Múzeum kincstárába...

 

Magyarországon a Pécsi Tudományegyetem rendelkezik a legmagasabb virológiai felszereltségű laboratóriummal, így nem véletlen, hogy a Nemzeti Virológiai Laboratórium itt fog működni, ennek élére pedig a Koronavírus Kutatási Akciócsoport vezetőjét, Jakab Ferenc virológus professzort jelölték ki. A tudósok munkája hónapok óta éjt nappallá téve a koronavírus és a lehetséges ellenszerek kutatásáról szól...

A magyar történetben, a magyar nyelvészetben és a szumir nyelvben jártas szem akaratlanul is megakad az "asszír" kormányzati, közigazgatási és katonai terminológia minden szaván és szakkifejezésén. A szavak egytől-egyig megvannak a honfoglaláskori magyar nyelvben is ugyanolyan jelentésben, ugyanolyan közigazgatási, kormányzati és katonai értelemben, mint az asszírban, sőt még a fonetikai torzulás sem nagy...

Két adat alapján úgy tűnhet, mintha az egykor nagy országunk teljes szélességében, napkelettől napnyugatig az lenne a finnugrász régészek dolga, hogy a hun-magyar azonosságot tagadják, ráadásul ugyanazt a Hun vót, hun nem vót szlogent használván gúnyolódásra. Két adat persze kevés az általánosításhoz, arra azonban elegendő, hogy a jelenségre felfigyeljünk. A két régész életrajzából  kiderül ugyanis, hogy mindketten az ELTE BTK neveltjei. Ott folyna egy ilyen sajnálatos eredményre vezető "nevelő" tevékenység, a magyar hagyomány elleni ellenségképzés és gúnyolódás? A nebulók, kikerülvén az életbe, csak azt folytatják, amit tanultak, amire az alma mater - szégyenükre - felkészítette őket. A két régész dolgozata látszólag ellenem íródott, engem próbál cáfolni. Azonban, ha az olvasó megismeri a válaszaimat is, akkor nyilvánvalóvá válhat, hogy csak az ELTÉ-n folyó kiképzőmunka és a két "szakember" kudarca lett e két régészdolgozat.

A hunoknak három keresztény püspökségük volt a mervi, a heráti és a gurgáni oázisban. Ez a kor a magyar kultúra jelentős, de jórészt elfeledett időszaka, amelynek a hatása kiterjedt a Kaukázusra is. E gazdag kornak néhány emléke maradt csupán, például a mervi oázisban készült Szent Korona. A hunok a régészeti leleteken és a Szent Koronán lévő jelek alapján kétségtelenül használták a székely írás korabeli változatát és elődjét, a magyar hieroglif írást...