<> Tudomány és Technika | Hungary First

Tudomány és Technika

  • Oroszország "Jurassic Parkját" kevesebb, mint tíz éven belül újra gyapjas mamutok lakhatják, mondta az orosz Szaha Köztársaság vezetője, Aisen Nikolaev. Ez a "csoda" egy évtized alatt megtörténhet, mondta Nikolaev a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon, utalva Oroszország koreai és japán tudósokkal való együttműködésére.
     

  • Az Észak-Afrikában elterülő Szahara nagy része lakhatatlan. A sivatag déli peremén húzódó Száhel-övezet lakossága azonban rohamosan növekszik, noha ez a világ egyik legszegényebb régiója, amelyet ráadásul nem kímélnek az éghajlatváltozás pusztító hatásai. A legutóbbi, 2017-es aszály olyan élelmiszerválságot eredményezett, amelynek nyomán hat ország ötmillió lakója szorul rá élelmiszersegélyekre, az alultáplált gyerekeket pedig az éhenhalás veszélye fenyegeti.

  • A kontinens eddigi legrégebbi faszerkezetes kútjára bukkantak Tiszakürt határában a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei, akik az M44-es út nyomvonalán egy hét és félezer éves neolit, azaz újkőkori település feltárásán dolgoznak.

  • Ha Holdra szállás, ha világűrkutatás, ha csillagászat, akkor szorítkozzunk az alátámasztható tényekre, hogy el ne vesszünk az elméletek kavalkádjában! Az cikkben szereplő dokumentumfilmben bennfentesek ország-világ előtt állítják, hogy a NASA olyasvalamit talált a Holdon, ami miatt átértékelte űrmisszióit.

  • Tényleg idegenek vagyunk-e? Ezt senki sem tudja. Rengeteg bizarr, néhol már-már viccesnek ható elmélet született a magyar nép eredetéről, de sokan hisznek abban, hogy van a magyarok, ősmagyarok legendájában valamiféle kozmikus eredet, egy olyan múlt, mely a csillagok közé vezet minket.

  • A felvétel alapján jelenleg Afrikában a legsúlyosabb a helyzet. Ezeket a tüzeket gyakran mesterségesen idézik elő, az égetés gyakran a gazdálkodás része, bár a felszabaduló füst rontja a levegő minőségét. A Föld többi részén, például Észak-Amerikában ezzel szemben főként erdőtüzek tombolnak.

  • A múzeumot arra is megkértem, hogy szerezzen be szakvéleményt Vaday Andrea régésztől, mert ő egy beszélgetésünk alkalmával az avar kor előtti technológia alapján (a vascsapot az olvadt rézbe nyomták) a hun korba sorolta a jelvényt. Ezt a véleményt a főnöke, Bálint Csanád és egy tanú előtt adta, amit Bálint Csanád is elfogadott. A múzeum beszerezte tőle a szakvéleményt, de azt különös módon nekem nem adták át, hanem készítettek számomra egy aláírás nélküli kivonatot belőle, amelyből hiányzott a technológia említése és a korszakba sorolás is. Pedig éppen ezek miatt javasoltam a szakvélemény beszerzését. Amikor telefonon megkerestem Vaday Andreát, hogy kérjek egy példányt a szakvéleményéből, akkor azt mondta, hogy nem kíván foglalkozni ezzel a kérdéssel. 

  • A Kínai Nagy Falról sokat tud a világ, azonban jóval kevesebb információ látott napvilágot a perzsa Gorgáni Falról. A Gorgáni Fal hihetetlen mérnöki képességekkel épült Északkelet-Iránban, Kr.u. 224-651-ben. A fal funkciója lényegében ugyanaz, mint a Kínai Nagy Fal esetében: jelentősége a 6.- 7. században volt, amikor a szászánidák arra kényszerültek, hogy falakat és csapdákat állítsanak a fenyegető hunok ellen.

  • A szigetvári Szulejmán-sírkomplexum feltárói azonosították az 1526-os mohácsi csata után a helyszínen az oszmán seregek által emelt győzelmi emlékmű helyét. A törökök kiűzését követően 1687-ben a Mohács melletti építményt kápolnává átalakították, amely így a csata legelső keresztény mementójává, a visszafoglalás szimbólumává vált.

  • Egy nemrégiben napvilágra került felfedezés egy észak-nyugat-kínai romos városban meglepetést okozott a régészek és más szakértők számára. A Shimao bronzkori régészeti lelőhelyen a kutatók egy nagy lépcsős piramist találtak. Ez a szokatlan felfedezés hozzá fog járulni Kína korai történelmének megismeréséhez, és rávilágít arra a titokzatos kultúrára, amely évszázadokon át virágzott Shimao városában. Az is kihívást jelent, hogy mikor és hol kezdett fejlődni a kínai civilizáció, és hol jött létre először.