Tudomány és Technika

A Neparáczki Endre és munkatársai által korábban kimutatott hun, avar, honfoglaló magyar férfi ágú genetikai vonal nagy valószínűséggel az ázsiai hunokra vezethető vissza. A közlemény megállapította, hogy ezen adatok megerősítik a 18. század óta vitatott tézist, miszerint az európai hunok az ázsiai hunok leszármazottjai. Tehát néhány ázsiai hun apai és anyai vonal is visszavezethető egy közös ősre, amely megtalálható az európai hunokban, az avarokban, a mongolokban, a honfoglaló magyarokban és a Turul-dinasztiában...

A koronavírus-járvány miatt idén online rendezték meg a versenyt, így elméletre szorítkozó dolgozat alapján hirdették ki a nyerteseket. A dolgozatot a diákok személyes tanári felügyelet mellett írták meg. Hozzátették: a verseny feltételeinek kidolgozását és a verseny előkészítését a nemzetközi intézőbizottság újraválasztott elnöke, Magyarfalvi Gábor, az ELTE Természettudományi Karának adjunktusa irányította...

A székely írásjelek felhasználásával mutatkozik egy másik megoldás is, ahol a formai hasonlóságon túl párhuzam és magyarázat is a rendelkezésünkre áll. A sztyeppi népek a királyságot az égig érő fával azonos Istentől származónak gondolták. Ezért érthető, ha uralmuk legitimitásának igazolásaképpen az uralmi jelvényeiken az Istenre hivatkoztak. A magyar égig érő fa ábrázolásai közül a leggyakrabban használt a székely írás "nt/tn" (ten) szójele, amely ismételten előfordul a magyar hieroglifákkal írt Isten szóban...

Állításával ellentétben nincs olyan szakmai protokoll, amelyik restaurálás ürügyével a letétbe helyezett és gondjaikra bízott értékes lelet jeleket hordozó felületének barbár lereszelését megengedné. Ez a tényállás – tudomásom szerint – nem a szakmai protokollban, hanem a BTK-ban szerepel. A lelet alakja, hossza, felülete, jeleinek száma és színe is megváltozott a „restaurálás” során...

"A régészek a romokon kívül találtak több, mint 100 bélyeggel ellátott korsófület, amelyen “a királynak” felirat szerepelt ősi héber nyelven írva. A korsó maradványain Júda Birodalma alatt létezett városok nevei is szerepelnek, mint például Hebron, Zíf és Sokho. A korsókat régen arra használták, hogy abban gyűjtsék be az adót. A kutatók úgy gondolják, hogy a régészeti területen talált dolgok egészen Ezékiás és Manasse király idejére nyúlnak vissza, pontosabban a Krisztus előtti 7.-8. századba...

A három és fél tonnás, valamint jó két és fél méter magasságú sziklakeresztet a Himalája közeli Baltisztán hegységben, a Karakoram hegy oldalában, Skardu város közelében találták. Az Iránnal, Indiával, Kínával és Afganisztánnal határos Pakisztánban az összlakosságnak 96%-a muzulmán. Mansha Noor, a Caritas Pakistan igazgatója így kommentálta a felfedezést: „Valóban óriási hír mindannyiunknak, hogy ókori kőkeresztet találtak Skarduban. Ez azt jelenti, hogy ezen a vidéken keresztyén egyház létezett és keresztyén családok, házak voltak. Jelenleg egyetlen keresztyén sem él ezen a tájon”.

A European Journal of Human Genetics nemzetközi tudományos lapban jelent meg az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla Y-kromoszómás szekvenciájának elemzése alapján. A tudományos publikáció kapcsán tartott sajtótájékoztatón Kásler Miklós ismertette: Baktria területéről lassú mozgás indult el nyugati és északi irányba, majd kétezer évvel ezelőtt már az „Árpádok” családja és rokonaik az Uráltól délre és nyugatra helyezkedtek el. A miniszter nagyon valószínűnek nevezte, hogy a dinasztia és a kísérőnépek innen folytatták tovább az útjukat...

A magyarság nem törökségi nép volt, csupán lovasnomád életmódot folytatott, ami nem törökségi mindenestül. A sztyeppi kultúrát megengedhetetlen felületesség törökséginek nevezni, hiszen a török népek szinte minden kulturális vívmányukat a magyarul beszélő hunoktól vették át.

A Nemzeti Hauszmann Program keretében a budai Vár több helyszínén is régészeti feltárás folyik. A Táncsics utca 9. alatti épület régészeti munkálatai során az utcafronton álló egykori kaszárnyaépületben több száz éves emlékekre leltek a szakemberek. A feltárások során egy mélyen a padlószint alá vezető lépcső került elő, melynek nagy része még a középkorban épült...

A Science című tudományos lapban publikált kísérlet célja a fényérzékenység és a látás visszaállítása volt a vak retinában. Ehhez a kutatók a kígyók hőérzékelésében is szerepet játszó rendszert vettek alapul: a kígyók ugyanis nemcsak látnak, de egy speciális szervükkel a hőt is érzékelik. Az egyetem közleménye szerint a kutatóknak adeno-asszociált (kis mennyiségű DNS-t tartalmazó, emberre ártalmatlan) vírusvektorok segítségével sikerült egy mesterségesen módosított, hőre érzékeny ioncsatornát bejuttatni a retinába...