Tudomány és Technika

"A régészek a romokon kívül találtak több, mint 100 bélyeggel ellátott korsófület, amelyen “a királynak” felirat szerepelt ősi héber nyelven írva. A korsó maradványain Júda Birodalma alatt létezett városok nevei is szerepelnek, mint például Hebron, Zíf és Sokho. A korsókat régen arra használták, hogy abban gyűjtsék be az adót. A kutatók úgy gondolják, hogy a régészeti területen talált dolgok egészen Ezékiás és Manasse király idejére nyúlnak vissza, pontosabban a Krisztus előtti 7.-8. századba...

A három és fél tonnás, valamint jó két és fél méter magasságú sziklakeresztet a Himalája közeli Baltisztán hegységben, a Karakoram hegy oldalában, Skardu város közelében találták. Az Iránnal, Indiával, Kínával és Afganisztánnal határos Pakisztánban az összlakosságnak 96%-a muzulmán. Mansha Noor, a Caritas Pakistan igazgatója így kommentálta a felfedezést: „Valóban óriási hír mindannyiunknak, hogy ókori kőkeresztet találtak Skarduban. Ez azt jelenti, hogy ezen a vidéken keresztyén egyház létezett és keresztyén családok, házak voltak. Jelenleg egyetlen keresztyén sem él ezen a tájon”.

A European Journal of Human Genetics nemzetközi tudományos lapban jelent meg az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla Y-kromoszómás szekvenciájának elemzése alapján. A tudományos publikáció kapcsán tartott sajtótájékoztatón Kásler Miklós ismertette: Baktria területéről lassú mozgás indult el nyugati és északi irányba, majd kétezer évvel ezelőtt már az „Árpádok” családja és rokonaik az Uráltól délre és nyugatra helyezkedtek el. A miniszter nagyon valószínűnek nevezte, hogy a dinasztia és a kísérőnépek innen folytatták tovább az útjukat...

A magyarság nem törökségi nép volt, csupán lovasnomád életmódot folytatott, ami nem törökségi mindenestül. A sztyeppi kultúrát megengedhetetlen felületesség törökséginek nevezni, hiszen a török népek szinte minden kulturális vívmányukat a magyarul beszélő hunoktól vették át.

A Nemzeti Hauszmann Program keretében a budai Vár több helyszínén is régészeti feltárás folyik. A Táncsics utca 9. alatti épület régészeti munkálatai során az utcafronton álló egykori kaszárnyaépületben több száz éves emlékekre leltek a szakemberek. A feltárások során egy mélyen a padlószint alá vezető lépcső került elő, melynek nagy része még a középkorban épült...

A Science című tudományos lapban publikált kísérlet célja a fényérzékenység és a látás visszaállítása volt a vak retinában. Ehhez a kutatók a kígyók hőérzékelésében is szerepet játszó rendszert vettek alapul: a kígyók ugyanis nemcsak látnak, de egy speciális szervükkel a hőt is érzékelik. Az egyetem közleménye szerint a kutatóknak adeno-asszociált (kis mennyiségű DNS-t tartalmazó, emberre ártalmatlan) vírusvektorok segítségével sikerült egy mesterségesen módosított, hőre érzékeny ioncsatornát bejuttatni a retinába...

Michelangelo Naddeo olasz tudós The Ugaritic abjad… a rovás alphabet című könyvében, azt állítja, hogy a magyarok már négyezer éve Európában élnek. Magyarok voltak Európa őslakosai, akik már a Krisztus előtti II. évezredben nagyjából mostani területükön éltek, állítja Michelangelo Naddeo, olasz üzletember és tudós. A százhatvan oldalas műben számos nép íráskészletét mutatja be és hasonlítja össze...

A fesztivál egyik legnépszerűbb kategóriája a filmiskolai hallgatók filmjeinek ad bemutatkozási lehetőséget. Idén tizenkét versenyfilmet válogattak be a rangos kategóriába a világból, ezek közül választotta legjobbnak A Macskám mint Szókratész című filmet a nemzetközi zsűri. A filmet a budapesti Metropolitan Egyetem végzős növendéke, Krisztics Villő írta és rendezte...

A műegyetemi csapat Vidács Attila, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének (TMIT) egyetemi docense vezetésével végzett az első helyen. A verseny célja az ipari robotrendszerek agilitásának fokozása azzal a céllal, hogy az automatizált üzemek hatékonyabban, nagyobb termelékenységgel és autonómiával működjenek, és kevesebb időt és figyelmet igényeljenek az üzem dolgozóitól...

Az ünnepnapot az 1989-ben megalapított Magyar Feltalálók Egyesületének (MAFE) 20. évfordulója alkalmából a jubiláló szervezet kezdeményezésére 2009. június 13-án ünnepelték legelőször. 2010. június 13-án ünnepelték másodszor, amely napra egybe esett annak 70. évfordulójával, hogy az 1937-ben kitüntetett Szent-Györgyi professzornak a díjjal járó rendkívüli értékű Nobel-érme 1940-ben épp június 13-án került a Magyar Nemzeti Múzeum kincstárába...