London hatalmas sikert aratott a cigányzenészekkel jammelő Fesztiválzenekar

HungaryFirst küldte be 2018. 08. 28., k - 16:54 időpontban
London hatalmas sikert aratott a cigányzenészekkel jammelő Fesztiválzenekar
Fotó: Chris Christodoulou / BBC Proms

"Ez a zenekar! Ez a karmester! Ezek a cigányok! Hagyjál már, kész vagyok, muszáj innom valamit!"

A londoni Royal Albert Hall ajtóin több mint 5500 ember zúdul kifelé, a legtöbben mosolyogva, dúdolgatva, és amikor megkérdem néhánytól a nyilvánvalót, hogy bejött-e nekik a koncert, ugyanúgy a szavakat keresgélve hitetlenkednek, mint a fent idézett fiatalember, hogy ez most komoly-e, hiszen ez volt eddig a nyár legszórakoztatóbb koncertje.

Augusztus második felében a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) két koncerttel turnézza körbe Európát. Az egyiken Enescut, Bartókot és Mahlert játszanak, ez Londonban, a BBC a széles nagyközönséget célzó nyári promenádkoncert-fesztiválja keretében szerda este volt műsoron. Másnap következett szintén a Promson az, amit hallottam, és amitől még most is libabőrös vagyok - olvasható az Index.hu oldalán.

Amikor a világ egyik leghíresebb, színültig telt koncerttermében a bő 5000 ülő néző mellett még vagy 500 állóhelyes hallgatja pisszenés nélkül, ahogy két magyar cigányprímás, apa (Lendvai Csócsi József) és fia (Lendvay József) Brahms egyik magyar táncának a témáját játssza uniszónóban és mégis egész másképp, miközben két zenekari bőgős halkan húzza alájuk a basszuskíséretet, azt nagyon nehéz szavakban visszaadni. 

Hát még amikor pár pillanattal késöbb a teljes zenekar is rákezdi ugyanazt, immár úgy, ahogy Brahms megírta.

Ez csak az este egyik különleges pillanata volt. Ugyanilyen hátborzongató volt, amikor Liszt 1. magyar rapszódiájának sorai végén a zenekar elhallgatott, a harmadik vendégművész, Lisztes Jenő pedig virtuóz kadenciákat – átvezetéseket – improvizált a cimbalmon. Vagy amikor Sarasate cigánymelódiáiban épp a hegedűszólót játszotta Lendvay József, a Fesztiválzenekar hegedűsei pedig, hogy a hang jobban betöltse a hatalmas, kupolás termet, egészen halkan ugyanazt húzták a háttérben.

Persze borzasztó hálás zenei ötlet a magyar nép- és műdalok, valamint a cigány muzsika által ihletett romantikus szimfonikus zenét egy magyar zenekarnak cigány vendégművészekkel, a kottától olykor szabadon elrugaszkodva előadni, teret adva a játéknak, az improvizációnak, a spontaneitásnak. Ahhoz azonban, hogy ez tényleg jó komolyzene, és ne csak crossover népszerűsködés legyen, rengeteg munka, biztos zenei ízlés és tapasztalat kell.

Meg a BFZ-t dirigáló Fischer Iván, aki az egyik legprofibb showman, akit valaha láttam. A BFZ pontosan ugyanezzel a műsorral pár nappal korábban már fellépett Ravellóban, áprilisban Fischer a berlini Konzerthaus zenekarát vezényelte ugyanezekkel a vendégelőadókkal, júniusban pedig a TérTáncKoncert közönsége hallhatott valami nagyon hasonlót a Szent István-bazilikánál. Mégis úgy éreztem, hogy ez most csak itt, csak erre az estére állt össze így.

Azt az érzékeny finomságot, amivel Fischer a darabok között például a muzsikus cigányzenei hagyományról és annak változásáról, a mindezt itt megtestesítő apáról és fiúról beszélt a mikrofonba, semmilyen iskolában nem lehet tanulni, de a jó érzékkel és ritmusban elejtett szórakoztató megjegyzéseket sem. Nem volt sem olcsó, sem sok, a közönség nevetgélt, és folyamatosan várta, hogy a következő darabot mivel konferálja fel.

A teljes cikk itt található!

 teljes hangfelvétel a BBC oldalán hallgatható meg!

Új hozzászólás