A rózsafüzér eredete és lényege

Stoffán György küldte be 2018. 10. 01., h - 09:49 időpontban

http://domonkosok.hu/wp-content/uploads/2016/10/rzsf2.jpgA rózsafüzér a katolikus hívek legkedveltebb és legismertebb imádsága. Szerzője a hagyomány szerint Szent Domonkos, aki a 13. század elején élt és mint apostoli férfi és rendalapító, az Egyház kiváló szentjei között foglal helyet.

Szent Domonkos Dél-Franciaországban sokáig fáradozott az eretnekek megtérítésén. Miután minden buzgólkodása mellett nem bírt nagyobb eredményeket felmutatni, bánatában a Boldogságos Szűzhöz fordult – akinek amúgy is nagy tisztelője volt – s kérte, tanítsa meg, hogyan harcoljon sikeresebben a már nagyon elharapódzott bűn és tévely ellen. Hagyomány szerint a Boldogságos Szűz ekkor Szent Domonkost arra az imával és prédikálással váltakozó hithirdetésre tanította, amelyből a rózsafüzér-ima mai alakja kifejlődött.

http://domonkosok.hu/wp-content/uploads/2018/09/cimlapra.jpgA rózsafüzér szóbéli és elmélkedő imádság összetételéből áll. Elmélkedő részét a 20 titok képezi, amely az Úr Jézus és isteni Anyjának életét, szenvedését és mennyei megdicsőülését foglalja magában. E titok szemlélése közben 1 Miatyánkot és 10 Üdvözlégyet mondunk, hozzácsatolva a Szentháromság imádást: Dicsőség az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek. A rózsafüzér szakaszait a titokkal megfelelően a tíz Üdvözlégynek, tizednek nevezzük. Az első öt titkot, amely Jézus megtestesülésére és gyermekségére vonatkozik, örvendetes rózsafüzérnek hívjuk. „A gyermekségtől és a názáreti élettől továbbhaladva Jézus nyilvános működése felé, a szemlélődés azokhoz a titkokhoz vezet, melyeket külön névvel a világosság titkainak nevezhetünk.” (Rosarium Virginis Mariae 21.) A következő 5 titkot, amely Jézus kínszenvedését öleli fel magában, fájdalmasnak, s végül az utolsó, Jézus és Mária megdicsőülésére vonatkozó titkokat dicsőséges rózsafüzérnek nevezzük.

A rózsafüzér mind szóbeli, mind elmélkedő része a legszentebb elemekből áll. A Miatyánkra maga az Úr tanította apostolait, az Üdvözlégy szintén isteni eredetű; szent Erzsébet ugyancsak Szentléleknek sugallatából magasztalta Máriát áldottnak, s végül az Egyház is a Szentlélek vezetése alatt könyörög a Boldogságos Szűzhöz: Asszonyunk, Szűz Mária stb.

A szent Rózsafüzérnek van elmélkedő része is. Találhatnánk-e méltóbb tárgyat megszívlelésre, mint Jézus életét s azzal kapcsolatban a Boldogságos Szűz Máriáét? Nem csoda, ha épp emiatt az Egyház „legszentebb Rózsafüzérnek” nevezi ezt az imát és áldással s oly sok búcsúval látja el. Innen van, hogy a jámbor keresztények nagy becsben tartják rózsafüzérjüket s azt szent talizmánként lehetőleg mindig magukkal hordozzák. A rózsafüzér ezt meg is érdemli. Ki ne tudná, hogy a Boldogságos Szűz Lourdes-ban rózsafüzérrel a kezében jelent meg Bernadettnek és ismételten felszólította őt, hogy imádkozza a rózsafüzért s intse arra az ott összesereglett népet. Hasonlóan a portugál gyermekeket Fatimában. Ennél szebb megtisztelés és jobb ajánlás nem érhette a rózsafüzért.

A rózsafüzér épp ezért minden katolikus hívőnek, képzettnek és egyszerűnek, gazdagnak és szegénynek, férfinak és nőnek, felnőttnek és gyermeknek kedves imája. A rózsafüzért annál kedveltebbnek, szebbnek találjuk, minél jobban gyakoroljuk.

A rózsafüzér ima hatásai

 

Nagy erő rejlik az imában; nem csoda, hogy az http://domonkosok.hu/wp-content/uploads/2018/09/117.gifÚr s utána az apostolok annyira hangoztatták szükségességét. – Az ima a lélek tápláléka. Az ima szerez világosságot elménknek, buzdít a jóra, óv a rossztól, tisztít a bűntől, kitartást ad a küzdelmeinkben. Lelkünk az ima szárnyai emelkedik Istenhez, s nincs, ami Tőle elszakítson, ha az imában állhatatosak maradunk. Nagyon tévednek tehát, akik ima nélkül akarnak boldogulni. Sajnos sokan vannak ilyenek. Pedig aki nem imádkozik, annak lelke elsorvad, a kárhozat veszedelmének teszi ki magát.

http://domonkosok.hu/wp-content/uploads/2018/09/szentistvanfelajanjamagyarorszagotszuzmarianak.jpgAz ima minden jó hatását megtaláljuk a rózsafüzérben. Titkai felölelik hitünk legfőbb igazságait, bennük megleljük azt az utat, amelyen haladnunk kell; Jézus és Mária élete, mely azokban elénk tárul, követésre buzdít; Krisztus szenvedése elrettent a bűntől, megdicsőülése pedig győzelemre s az örök jutalomra irányítja figyelmünket. Az imában az ember lelke Istenhez emelkedik, hogy Őt áldja; mily biztos vezetőnk ebben az Úr Jézus! Amint a világosság a sötétséget, úgy űzi el Jézus emlékezete a földies érzelmeket; már pedig épp ez az, ami legtöbb embert távol tart Istentől. Ezért a rózsafüzér ima igazán nagy eszköze üdvösségünknek: ez tölti meg szívünket az evangélium szellemével, úgy hogy Istenről lehetetlen megfeledkeznünk, ha a rózsafüzért gyakrabban végezzük.

Ebből láthatjuk, miért ajánlja oly nyomatékkal az Egyház híveinek a rózsafüzért, miért kedvelték annyira a szentek, pápák, püspökök, szerzetesek, mindennemű-, és rangú világiak, miért olyan népszerű ájtatossága az az egész világ katolikusainak, nemcsak néhány évtized, hanem századok óta.

Nekünk, magyaroknak pedig különlegesen szeretnünk kell a rózsafüzér imádságot: hazánkat első királyunk, az ország megalapítója a mennybe felvett Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta fel, anyai oltalma alá helyezte; Mária országa vagyunk. Nem tartozunk-e mennyei Anyánknak ezen a címen kétszeres tisztelettel? És tisztelhetjük-e, kérhetjük-e oltalmát neki kedvesebb módon, hatásosabban, mintha a rózsafüzérrel üdvözöljük, rózsafüzért imádkozva fordulunk hozzá? A rózsafüzérben hivatkozunk Szűz Anyánk előtt istenanyai életének ama eseményeire, amelyek isteni Fiával kapcsolatban a legértékesebbek, örökké tartó tiszteletének alapjai voltak, amelyekben legkifejezetebben általa és vele az isteni Üdvözítőt tiszteljük, kérjük. Kedves is a Boldogságos Szűz Mária előtt gyermekei, pártfogoltjai imája, a rózsafüzér imádsága és nem hagyja meghallgatatlanul, hogy külön-külön kérik; de még kedvesebb, hatásosabb, ha közösen, főleg közösen imádkozzák a közösségért, a családért, a hazáért, az Egyházért. Hiszen az isteni Üdvözítő maga is mondja, hogy ahol ketten vagy hárman együtt imádkoznak, Ő köztük van. (Mt 18,20)

Milyen magától értetődő dolog, hogy a rózsafüzért legszívesebben az egész család együtt imádkozza, a szülők a gyermekekkel, – az ilyen magyar családok nem fognak elcsüggedni, erősek, hithűek maradnak, jóban és szenvedésben támogatják egymást, a család össze fog tartani a mennyei Atya szeretetében.

És milyen magától értetődő gondolat, hogy szívesen csatlakoznak más Mária-gyermekekhez, a Rózsafüzér Társulatban: ahogyan a mi magyar népünk ezt meg is értette.

(forrás: Rózsafüzér Társulat kézikönyve, 1948. - Bevezető és közzététel: Stoffán György)

Új hozzászólás