3700 éves urnatemetőt találtak Kecskeméten

HungaryFirst küldte be 2019. 06. 30., v - 15:07 időpontban

Körülbelül 3700 évvel ezelőtti, késő bronzkori urnatemetőt találtak a Katona József Múzeum régészei Kecskeméten, a Nyíri út és Balaton utca sarkán, egy mélygarázsos társasház építését megelőző feltáráson - írta a Bács-Kiskun megyei online lap, a Baon.hu.

Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során a szakemberek 40 négyzetméternyi területet mozgattak át az építkezés helyén, ekkor egy 3. századi, sűrűn lakott szarmata település részleteire bukkantak, majd közel 2000 négyzetméteren lett előírva teljes felületű megelőző feltárás. A szarmata emlékek már megszokottak a megyebeli régészeknek, viszont most nagy meglepetésükre egy, a Kr. e. 1700-1500-as évekre keltezhető urnatemető nyomait is megtalálták.

3700 éves urnatemetőt találtak Kecskeméten
Fotó: Bús Csaba

Wilhelm Gábor szerint a feltárás éppen csak a szélét érinti a temetőnek, amely valószínűleg messze elhúzódik a helyi honvédkórház irányába. Az, hogy ilyen épségben megmaradt, egy közel egy méter vastag futóhomok rétegnek köszönhető, amely a 18-19. században rakódhatott a korabeli felszínre. Mivel a későbbi építkezések nem bolygatták meg 2 méteres mélységben a földet, a nekropolisz sem sérült.

A Vatya-kultúra a Duna-Tisza-közén és a Duna jobb parti sávjában formálódott ki a középső bronzkor időszakában. Lelőhelyei a mai országhatáron belül találhatóak, így teljesen „magyar” régészeti kultúrának számít. A korszak kutatása egészen 1905-ig nyúlik vissza, ekkor tárta fel Kada Elek, a kecskeméti múzeum igazgatója Újlengyel határában, Vatyapusztán a korszak egyik jelentős temetőjét. A magyarországi bronzkor kutatásában ez lett a kultúra névadó lelőhelye - írta a lap.

A Vatya népesség életmódjában a mezőgazdaság mellett az állattartás végig meghatározó szerepet játszott, a kultúra legjelentősebb nyomai az árkokkal és sáncokkal erődített, több részre tagolt földvárak. Ezek vagy településeket védtek, vagy a dunai átkelőhelyeket tartották ellenőrzésük alatt. A környéken Tiszaalpáron, Nagykőrösön ismert földváruk, Solt-Tételhegyen, Érsekhalmán találták meg nagyobb közponjaikat, legutóbb Kiskőrös mellett ásták ki a korszak egy kiemelkedő aranyleletét.

 

3700 éves urnatemetőt találtak Kecskeméten

 

Új hozzászólás