Kiállítás: Attila örökösei - A hunoktól az Árpád-házig

Varga Géza küldte be 2019. 10. 13., v - 15:06 időpontban

Attila örökösei - A hunoktól az Árpád-házig címmel nyílik új, időszaki kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban október 15-én. A kiállítás egy olyan kutatás jelenlegi eredményeit mutatja be, amelyek a magyarság származástörténetébe, egy nép kialakulásába és vándorlásába engednek bepillantást - olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum MTI-hez eljuttatott közleményében. 

 

 

1. ábra. Nyelvet azonosító szövegmutatványok turulábrázolások nyakáról, az olvasatuk borítékolhatóan nem fog szerepelni a kiállításon, balról jobbra: az apahidai hun turulokról, a Gizella kincs avar eredetű turulos fibulájáról és a rakamazi turul nyakán lévő mondat, azonos etnokulturális közegre utal már az is, hogy mindegyik szöveget egy-egy turul nyakán olvashatjuk

 

Mint írják, a kiállítás sok kérdést felvet, sokat megválaszol, és sok esetben továbbgondolkodásra ösztönöz. A kiállításon arra a kérdésre keresik a választ, hogy a régészeti adatok, antropológiai kutatások, genetikai vizsgálatok merre mutatnak. Lehet-e a tudományterületek adatai alapján rokonságot megállapítani az 5. század első felében Európa történelmében jelentős szerepet játszó nomád nép, a hunok, a 6. század szintén nomád avarjai és a 9. században megjelenő magyarok között? 

 

Eredetről, rokonságról, életmódról, szokásokról, hitvilágról árulkodnak a csontok az értő kérdezőnek, a kiállítás látogatói pedig tanúi lehetnek a válaszoknak - olvasható a közleményben. 

 

Mint írják, a régmúlt idők embereit a kiállításon művészi és hiteles arcrekonstrukciók hozzák közelebb, "teszik meghitt ismerőssé a mai Kecskemét környékén eltemetett 6. századi avar kagánt, a 10. századi honfoglaló magyart és az Árpád-ház fiát"

 

A kiállítás a Magyarságkutató Intézet és a Magyar-Turán Alapítvány közreműködésével valósul meg. (MTI)

 

 

Forrás: https://kuruc.info/r/1/203673/

 

 

 

 

 

 

2. ábra. Az Aquincum Szőlő utcai avar kulacs a példája annak, hogy a lineáris szövegeket megpróbálhatják alfabetikusan is, meg hieroglifikusan is elolvasni s - persze - az egyik eredmény cáfolja, a másik meg alátámasztja a hagyományt a hun-avar-magyar azonosságról, a kiállításon azonban, a szervezők írástani tájékozatlansága miatt - sejthetően - csak az egyik olvasat fog szerepelni

 

 

 

Vélemény


Hiányt pótol ez a kiállítás és éppen ideje volt már a megrendezésének, a hun-magyar azonosság kutatásának. Örvendünk annak is, hogy erre a Természettudományi Múzeum adott lehetőséget (amiben része lehetett Bíró András Zsoltnak is). Ha a Magyar Nemzeti Múzeumban a letéti szerződéssel a gondjaikra bízott budapesti hun(?) jelvény rovásjeleket hordozó felületét barbár módon lereszelték és a megmaradt rovásjeleket is letagadták róla (előbb latin AK monogramnak, aztán rontott M betűnek értelmezve azokat), akkor érthető, hogy miért kellett a Természettudományi Múzeumban megrendezni ezt a kiállítást. Mert ott nyitott, hagyománytisztelő és becsületes emberek lehetnek vezető pozicióban. 


Köszönet illeti a bátor kérdésfelvetésért a Magyarságkutató Intézet és a Magyar-Turán Alapítvány munkatársait is. Ám ez a bátorság némi írástani tájékozottság hozzáadásával még fokozható lenne, például kiterjedhetne a figyelmük a nyelvet azonosító szövegekre is, amelyek százszámra hevernek kihasználatlanul a múzeumok polcain. 


A rokonszenves kutatási irány és az eredményeket bemutató kiállítás létrejöttének örülünk, ám sokat levon az örömünkből, hogy a bejelentésben felsorolt, a hunok, avarok és magyarok azonosságát firtató kiállítás alapjául szolgáló kutatások és tudományterületek között - figyelmeztetéseim ellenére - ismét nem említik meg az írástant. Amelyik pedig egyedül adhat hiteles választ e népek nyelvének azonosságára, vagy eltérésére.


 

 

3. ábra. A karosi tarsolylemez hieroglifikus mondatjelének olvasata: Dana sar magas köve (mai magyarsággal: Dana úr magas köve)

 

 

 

 

Ugyan miképpen azonosítják (becsülik meg) a kiállítás rendezői a hunok, az avarok és a honfoglaló magyarok nyelvét, ha - félő - nem hajlandók kutatni sem, megemlíteni sem a leleteken lévő hieroglifikus és alfabetikus (rovás)szövegeket? Azt az eddigiek alapján is felmérhettük, hogy a régészek, antropológusok és genetikusok a saját szakterületük szabályainak megfelelő vizsgálataik alapján e népek nyelvéről bármit és bárminek az ellenkezőjét is "ki tudják hozni" - lévén nyelvi kérdésben a szakterületük illetéktelen. 

 

 

 

Biztosat, vagy biztosabbat csak az elolvasható nyelvemlékek alapján lehetne mondani, erről azonban mélyen hallgat a híradás, hiszen a szervezők között - borítékolhatóan - nincsenek a székely írás és a magyar hieroglif írás elolvasásához konyító szakemberek. A magyar írástörténeti kutatás eddigi eredményeinek figyelembe vételét pedig tiltja a haynauista-hunfalvysta "tudományos konszenzus". 

 

Kíváncsian várjuk, hogy a kiállításon szerepelnek-e hun, avar és honfoglaló magyar írásemlékek és azok el lesznek-e olvasva és fel lesznek-e használva.  Nem zárható ki, hogy a lineáris avar jelek némelyike szerepelni fog a kiállításon s azokat alfabetikus szövegként megpróbálják majd hasznosítani (esetleg akkor is, ha szójelekből állnak). Abban - sajnos - bizonyosak lehetünk, hogy az általános iskolákban tanult lineáris latin betűkre nem hasonlító szépséges hieroglifáinkat (1. ábra) puszta díszítésnek tekintik majd és tárgyalás nélkül hagyják őket. Ebből következően a kiállítás csak megközelítőleg és csak véletlenül felelhet meg a céljának, egyúttal azonban felesleges és formailag jogos támadási felületet is kínálva a haynauista-hunfalvysta "tudományos konszenzus" képviselőinek. Bármi legyen is a kiállítás mondanivalója a hun-avar-magyar nyelvi kapcsolatok kérdésében, azt nem lesz képes a tudomány lehetséges és szükséges szintjén bizonyítani. Az új (valójában a hagyományost igazoló) állítások alátámasztásához a rendelkezésre álló, jobbára hieroglifikus adattömeg megismerésére és felhasználására lenne szükség. 

Az előrelépést nyilvánvalóan akadályozza a Magyarságkutató Intézet főigazgatójának, Horváth-Lugossy Gábornak az álláspontja, miszerint "nem tud és nem akar ezzel foglalkozni". A kiállítás másik közreműködőjének, a Magyar-Turán Alapítványnak a hozzáállása sem biztatóbb. Az alapítvány meghatározó egyénisége, Bíró András Zsolt (a Természettudományi Múzeum munkatársa) ugyanis - tudománytalanságra hivatkozva, ám írástani hozzáértés nélkül - korábban vagy 50 könyvet tiltott ki a Kurultáj területéről, közte elsősorban rovásírással foglalkozó műveket

 

Irodalom


Varga Géza: A rakamazi turulos korong hieroglifikus mondata


Varga Géza: A Gizella kincs turulos fibulájának hieroglifikus szövegei


Varga Géza: Az apahidai hun turulok hieroglifikus szövegei


Varga Géza: Hun és avar tartalom


Varga Géza: A honfoglalók írásemlékei


Varga Géza: Az Aquincum-Szőlő utcai avar kulacs jelei


Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje


Varga Géza: A II. karosi temető 29-es sírjából előkerült tarsolylemez hieroglifikus mondata


Varga Géza: Karosi hunfoglalók, Révész László és Török Tibor nézeteltérése


Varga Géza: Hozzászólás Török Tibor genetikus honfoglalók nyelvét illető álláspontjához


Varga Géza: A hunok magyar nyelvéről és a székely írás hun eredetéről folyó ostoba vitáról


Varga Géza: Levél Dr. Horváth-Lugossy Gábornak, a Magyarságkutató Intézet főigazgatójának


Varga Géza: Bíró András áltudományos cenzúrája a Kurultájon


Varga Géza: Magyar hieroglif írás

 

 

Új hozzászólás