Egy történész jelzői

Varga Géza küldte be 2019. 10. 16., sze - 14:06 időpontban

Bevezetés

 

A Sindümúzeumban tartott tárlatvezetéseim során gyakran felteszik a kérdést a látogatók, hogy mi a Tudomány álláspontja a nézeteimről (1). Az alábbi esetben egy történész próbál válaszolni erre a kérdésre.

 

 

1. ábra. A lépcső a veleméri Sindümúzeum állandó kiállításához vezet és a Magyar hieroglif írás c. könyvem friss példányait védi egy váratlanul feltámadható futó zápor elől

 

 

Kaptam ugyanis egy levelet SF barátomtól (2), aki egy írástani és őstörténeti kérdésekben tájékozott műszaki értelmiségi. Igen szomorú tényállás cím alatt elküldte egy beszélgetés szövegét, amelyet egy ismert történésszel az egyik cikkemről (3) és a nemrég megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetemről folytatott. A történész nevét kegyes dolognak gondolom a BL betűkkel helyettesíteni. A barátom által választott cím találó, mert BL néhány, alább olvasható mondata valóban szomorú képet ad az írástani felkészületlenségéről. Ez persze nem csak az ő egyéni jellemzője, hanem általában a "szakmáé" is. Évtizedek óta tapasztalom, hogy a régész, történész és nyelvész társadalom képviselői nem tudnak két bekezdésnyi hibátlan szöveget írni a székely írásról. Most is ez történt. 

 

 

2. ábra. A kötet borítója

 

 

SF barátom és BL történész párbeszéde

 

 

SF BL-nekÉrdekel Varga Géza válasza a cikkéről írt véleményedre? Ha igen, akkor továbbítom a leveledet, és megkérem Varga Gézát, hogy válaszoljon az észrevételeidre. Engem érdekelne a válasza.

 

BL: Összevissza mindent mindennel összehasonlítgat, aztán az önkényes kiválasztott hasonlóságokból következtetéseket von le. A tudományos megközelítésnek először azt kellene bizonyítania hogy a különböző helyekről gyűjtögetett formák írásjelek. Az nem bizonyíték, hogy hasonlítanak egy másik kultúra valamilyen formájára.  Másodszor azt kellene bizonyítani, hogy a sumer, a kínai, meg pl. a Gizella kereszt műformáinak bármi köze van egymáshoz. (A Kubán vidéki írásjelek egyébként nem hunok). Ha bebizonyítottuk, hogy írásjelekről van szó és bebizonyítottuk, hogy a világ egymástól a lehető legtávolabb elhelyezkedő kultúráiban előforduló hasonló formák is azonos jelentésű írásjelek, akkor kezdhetnénk hozzá annak vizsgálatához, hogy milyen típusú írásról beszélhetünk. Itt bizonyítás helyett csak légből kapott állításokat találunk, amire aztán hatalmas légvárak épülnek.

 

SF: Varga Géza a könyvében sok fontos felismerést mutat be, amelyekről korábban így senki nem írt, ezek magukért beszélnek, nyilvánvalóan létezők, nem fantazmagóriák. Persze aki nem akarja, az nem veszi észre, nem vesz róla tudomást, és képzelgésnek minősíti. Sajnálom. Azért kukkants bele az alábbi cikkbe: https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2019/10/  

 

BL: Sajnos olvastam. Elpazarolt idő volt.

 

SF: Miért mindig a prekoncepciód alapján állítasz valamit, ahelyett, hogy elolvasnád a más véleményen lévők érveit? (Pl. Varga Géza oldalán olvasható cikkeit?)

 

BL: Ebben teljesen igazad van. Nem tudom, illetve nem értem, hogy hogyan lehet ilyen következtetésre jutni. Csak sejtem: olyan adatok felhasználásával, amelyek nem vonhatók ide, olyan következtetések segítségével, amelyek vagy logikailag vagy tudományos módszertan szerint nem elfogadhatóak.

 

SF: Szerintem fogalmad sincs arról. hogy mi alapján jutott Varga Géza (egy élet munkája eredményeként) arra a következtetésre, melyet képvisel, és amelyet Te csípőből elvetsz az akadémiai sémának megfelelően. Javaslom, hogy olvasgasd az oldalát, vagy a könyveit, mielőtt efféle megállapításokat teszel!  ("A magyar hieroglif írás " c. könyv)

 

BL: Teljesen légből kapott, fantáziáláson alapuló állítás, hogy a székely rovásírás eredetileg szó- és mondatjeleket??? tartalmazott volna.

 

 

SF: Szerintem Varga Gézának van igaza.

 

 

 

3. ábra. Néhány szó- és mondatjelünk

 

 

 

Válasz BL történész véleményére

 

BL: "Összevissza mindent mindennel összehasonlítgat, aztán az önkényes kiválasztott hasonlóságokból következtetéseket von le."


VG: A tudományos kutatás számára megengedett, esetenként kötelező is a "mindent mindennel" való összehasonlítás. Ennek alapja az a filozófiai tétel, hogy minden mindennel összefügg.  Ha pedig ez a helyzet, akkor a tudományos kutatásnak joga van erre az alapra helyezkednie és az összefüggéseket vizsgálnia. Nemetz Tibor matematikussal például elvégeztünk egy matematikai valószínűségszámítást annak tisztázására, hogy az elvileg képezhető jelformák tengeréhez képest az ismert jelformák körében felbukkanó hasonlóságok a véletlennek köszönhetők-e, vagy a genetikus kapcsolatnak. Egy effajta vizsgálat akkor is tudományos, ha "összevissza mindent mindennel összehasonlítgatunk". Éppen azért végezzük a vizsgálatot, hogy az adatok között esetleg létező, de első ránézésre nem nyilvánvaló összefüggésekre fény derülhessen. Azaz BL vádja arról, hogy összevissza mindent mindennel összehasonlítgat, a helyzet tökéletes félreértéséről tanúskodik. Ez egyébként nem is lehet vád, hiszen ugyan miért ne hasonlítgathatnék össze mindent mindennel? Nincs olyan szabály, ami ezt tiltaná. 


Azt is a fejemre olvassa BL, hogy "aztán az önkényes kiválasztott hasonlóságokból következtetéseket von le". Ezek a hasonlóságok azonban tőlem függetlenül léteznek, a felismert hasonlóságokból pedig levonhatók következtetések. Ez egy ismert és alkalmazott tudományos módszer. Az intelligens ember felismeri a világ dolgai között létező törvényszerű összefüggéseket. Ennyi erővel akár vállon is veregethetne, amiért észrevettem és a tudományos haladás érdekében meg is magyaráztam az eddig észre sem vett hasonlóságokat és kapcsolatokat. BL számára az lehet elfogadhatatlan, hogy az általam vizsgált új szempont (a távoli jelkészletek összefüggése) rámutat az egyetemen tanult világképe megalapozatlanságára.   


Amikor BL "önkényes" kiválasztásról beszél, akkor tulajdonképpen nem is fogalmazza meg tudományos igényességgel a kifogását, csak egy jelzőt oszt ki, ami egy tudományos vitában nem érv (4).  


BL: "A tudományos megközelítésnek először azt kellene bizonyítania hogy a különböző helyekről gyűjtögetett formák írásjelek."


VG: Nincs ilyen szabály. Bármilyen grafikai formakészlet képezheti egy tudományos megközelítés tárgyát. Ha pedig az a kérdés, hogy e formák közül melyik írásjel, akkor azt meg lehet válaszolni a vizsgálat elején, közepén és a végén is. Amennyiben BL szó nélkül elviseli, hogy a tudományos igényű munkák a barlangrajzokkal szokták illusztrálni a legkorábbi írásszerű próbálkozásokat, akkor az esetemben sem kellene külön mérce felállításával próbálkoznia. 


Nincs szükség minden forma esetében külön-külön bizonyítani annak írásjelről voltát. Elegendő, ha írásjelekkel van genetikus kapcsolatban. Azonban nem reménytelen egy-egy jelforma írásjel voltának a bizonyítása sem. Az írás a gondolat rögzítése jelekkel. Ha sikerül belátni, hogy a forma eredetileg ugyanazt az ősvallási jelentőségű képet ábrázolta s egy hasonló összetételű jelcsoport része, akkor kiosztható rá az írásjel cimke - ha ez BL-nek annyira fontos. 


BL"Az nem bizonyíték, hogy hasonlítanak egy másik kultúra valamilyen formájára."


VG: De igen. Mellesleg éppen arról van szó, hogy a magyar hieroglif írás közös használata miatt a távoli kultúrák összefüggése, rokonsága is belátható. Hasonló alapon tudjuk elolvasni a latin betűkkel írt ókori szövegeket is (és olvasnak a mai ausztrálnégerek latin betűs újságokat). Ha az ókori latin A betű hasonlít arra az A betűre, amire a tanító néni megtanított bennünket kisgyermek korunkban, akkor mindkettőt az "a" hang jelének tekinthetjük és elolvashatjuk az ókori szövegben szereplő A betűt is. Ezért a jelek hasonlósága, vagy nem hasonlósága igen fontos szempont az írástudomány számára.  


BL"Másodszor azt kellene bizonyítani, hogy a sumer, a kínai, meg pl. a Gizella kereszt műformáinak bármi köze van egymáshoz."


VG: Az elvégzett valószínűségszámításunk szerint már a jelforma hasonlósága is a genetikus kapcsolat jele, vagyis annak bizonyítéka, hogy "bármi közük van egymáshoz". Ezen felül - természetesen - hasznos lehet az említett népek közötti történelmi kapcsolatok tisztázása is, de ez legyen a történészek feladata. Ha eddig képtelenségnek gondolták pl. a magyar és kínai írástani kapcsolatot, akkor ideje újragombolniuk a mellényt (megsúgom: a magyarul beszélő hunokból álló Xia dinasztia lehet az egyik magyarázat). Új adatok és összefüggések merültek fel (a magyar hieroglif írás), amire új világtörténetet kell írniuk.


 

 

4. ábra. Ötven magyar és kínai jel, amely hasonlít egymásra

 


BL"Ha bebizonyítottuk, hogy írásjelekről van szó és bebizonyítottuk, hogy a világ egymástól a lehető legtávolabb elhelyezkedő kultúráiban előforduló hasonló formák is azonos jelentésű írásjelek, akkor kezdhetnénk hozzá annak vizsgálatához, hogy milyen típusú írásról beszélhetünk."


VG: Nincs ilyen követelményrendszer és nincs szükség ilyen sorrendre sem. 


Ha például a székely "ty" betűt, a sumer "Orion" és a kínai "atya" szójeleket hasonlítom össze, akkor eleve tudott, hogy írásjelekről van szó, azaz nem kell bibelődnöm az írásjelségük bizonyításával. 


Ugyan miért kellene az összehasonlított jelek jelentésének azonosnak lennie? Az eltelt évezredek alatt változások következhettek be a jelformában, a jelentésben és a jel típusában is. Az is előrelépést jelent a tudományos megismerésben, ha felismerjük a jelentések közötti összefüggést. Például ha találunk egy hatezer éves sziklarajzot valahol Szibériában, amelyik a fenti írásjelekhez hasonlóan az Orion csillagképet ábrázolja, akkor szükségtelen annak bizonyítása, hogy ez a sziklarajz írásjel (valamilyen ismeretlen szibériai írásrendszer része azonban lehet). Az is eredmény, ha az írásrendszerek összefüggései alapján megközelítjük a sziklarajz mondanivalóját.


A Nemetz Tiborral elvégzett valószínűségszámításnak köszönhetően tudjuk, hogy a formai hasonlóság elsősorban a jelek genetikai kapcsolatának tudható be. Ha ismerjük az ősvallást, akkor a jelentések összefüggése is megérthető az alábbi gondolatmenettel. Eleink az Orion csillagképet az atyaisten égi megjelenésének tartották Eurázsiában és Amerikában is. Azaz létezett egy általánosan ismert kőkori atya szójel, ami az Orion csillagképet ábrázolta. A székely "ty" betű ebből az atya szójeléből rövidült le az akrofónia során.   


BL"Nem tudom, illetve nem értem, hogy hogyan lehet ilyen következtetésre jutni."


VG: Ez hiba, ami a tudományos igényű értékelést megakadályozza. Illene ismernie azt, amiről tudósként véleményt mond. A komolyan vehető vélemény megalkotásához előzetesen el kell olvasni és meg kell érteni a tankönyvszerűen megírt Magyar hieroglif írás c. kötetemet. Azaz nem átlapozni kell, hanem megérteni, ami esetleg ismételt és figyelmes elolvasást igényel. Ahogyan egy angol szótár lapjainak egyszeri végigpergetése sem jelenti azt, hogy az olvasó megtanult angolul, ugyanúgy szükséges e kötet állításainak megértése, eredményeinek memorizálása is. További segítséget jelent a cikkeim elolvasása is, ám azok csak egy-egy részletkérdéssel foglalkoznak. 


   

 

5. ábra. A kőből kifaragott somogyvári Ten hieroglifa és párhuzamai

 

 

 

Jegyzet


(1) Ha fáradt vagyok és nagyképű, akkor röviden csak annyit mondok, hogy mivel én vagyok a Tudomány, természetesen egyetértek magammal. Ez a rövid válasz ugyan megbotránkoztató lehet a látogatók számára, ám könnyen érthető és emlékezni is fognak rá. Ha jól lenne megkötve a nyakkendőm (sohasem viselek), akkor talán el is fogadnák. 


Amennyiben komolyan vehető választ adok, akkor olyan elméleti fejtegetésekbe kell bonyolódnom, amit - bár igaz - nehezebb követni és elfogadni. 


Például hogy nem attól lesz egy nézet tudományos, hogy a legmagasabb tudományos fórumokról vállveregetéssel jutalmazzák az alkotóját (hanem a bizonyítástól). Egy nézet lehet a Tudomány csúcsteljesítménye akkor is, ha a "tudományos konszenzus" nem hagyja jóvá. S ennek az ellenkezője is igaz: az ünnepelt sztártudós elfogadott nézete is lehet ostobaságAz egyetemek a rovológia területén ellenségképzőként működnek és butaságokat tömnek a diákok fejébe, ezért a rovológia terén hozzáértők nem is léteznek. Amit annyira gyűlölnek a "tudós" urak és elvtársnők (a rovásírásunkat), hogy nem is hajlandók kézbe venni (vagy csak azért veszik kézbe, hogy meghamisítsák), azt nem is ismerhetik igazán. Például az ELTE tanszékvezetője lehetett az a Horváth Iván, aki szerint a székely írás a humanisták kitalációja. Ha a hazai "tudományosságot" ilyen képtelen, mert könnyen cáfolható nézetek képviselik, akkor kár róluk szót is ejteni.


Aztán meg szoktam említeni azt is, hogy a tudományos tétel bizonyítása és cáfolata nem a tudósok körében tartott népszavazással történik, még csak jelzőosztogatással sem, hanem a megismételhetőség módszerén alapul. Ez azt jelenti, hogy az értékelőnek előbb meg kell ismernie az értékelendő tételt, végig kell mennie az adatain és a megfontolásain (ez eleve olyan súlyos feltétel, aminek a teljesülésére nem nagyon van példa). Ha a tétel helytálló, az értékelő meg becsületes (sokszor ez is túl kemény feltételnek bizonyul), akkor neki is azonos végeredményre kell jutnia. Amennyiben adatszerű, vagy logikai hibát talál az érvelésben, netán újabb adat és gondolatmenet alapján jobb megoldást tud ugyanarra a kérdésre, akkor van szó tudományos igényű cáfolatról. 


(2) SF: Kedves Géza! Mellékelem a Magyarságkutató Intézet kutatóinak írt cikkedről, és a "Magyar hieroglif írás" c. könyvedben bemutatott felfedezésedről levelezőpartneremmel, - egy hivatásos történésszel (BL-lel) - folytatott levelezésemet. Ha nem tartod méltatlannak értékelni a sommás - szerintem elhamarkodott, sablonos - véleményét, örülnék, ha reagálnál az általa felhozottakra, melyeket továbbítani szeretnék neki, és tanúságos lehet mások számára is. Üdv.: Feri 


Kedves Feri! Annak dokumentálására ez is jó lesz, hogy ebből  a körből - sajnos - csak sommás, elhamarkodott, sablonos és komolyan nem vehető véleményre számíthatunk.  Köszönöm a megküldését!


(3) A Magyarságkutató Intézetnek, Dr. Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úrnak https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2019/08/tisztelt-dr.html

 

 

 

 

 

6. ábra. A sumér és magyar jelkészlet néhány egyezése 

 


(4) Például kifejthette volna, hogy nincs alapom a székely és a sumér jelek összehasonlítására, mert - mint tudjuk -  a sumér rokontalan szigetnyelv. Valami hasonlót elmondhatott volna a székely és indián, vagy a székely és a Mas d' Azil-i kőkori jelek összevetéséről is. Hozzátehette volna, hogy a tudományos konszenzus szerint az ilyen jellegű (távoli kultúrákkal való) hasonlítgatások eleve tudománytalanok, hiszen Róna-Tas András régen meghatározta már, hogy a magyar őstörténet csak az általa megadott földrajzi szélességek és hosszúságok között (az Urál vidékén) kutatható. Ha ilyen és hasonló indoklást adott volna BL, akkor elárulta volna, hogy a kifogásainak nem a tudományossághoz, hanem a dogmákhoz és a presztizsféltéshez van köze. Hogy jön ahhoz a bihari puszták egyszerű gyermeke, hogy leleplezi az akadémikus áltudomány megalapozatlan prekoncepcióit? A távoli jelrendszerek között észrevett létező hasonlóság és az arra adott magyarázatom ugyanis letörli a térképről az írás eredetéről és a magyar őstörténet kezdeteiről az egyetemeken eddig tanítottakat. BL nem fejti ki tudományos igénnyel a kifogásait, csupán jelzőt osztogat, amivel a témában való járatlanságát és a tudományos vitára való felkészületlenségét dokumentálja.


BL: "Itt bizonyítás helyett csak légből kapott állításokat találunk, amire aztán hatalmas légvárak épülnek."


VG: Ez ismét csak egy jelzőosztogatás, aminek egy tudományos igényű vitában nem lehetne szerepe. Ezzel szemben a valószínűségszámítás egy tudományos módszer. A matematika alkalmazásának minden tudomány területén van létjogosultsága s az eredménye történészi lárifárival kétségbe nem vonható bizonyíték (másik valószínűségszámítást kellene elvégeznie, ha pontosítani szeretné). Az új szempontú kutatási eredményünknek valóban hatalmas jelentősége van, ám nem a légvárépítésben, hanem az írás keletkezésével, a kultúrák közötti kapcsolatok kezdetével, közös eredetével, a Föld benépesülésével foglalkozó tudományterületen. Olyan adatokat és összefüggéseket sikerült feltárnom, amelyekkel kb. 50 000 éves folyamatokba pillanthatunk bele. 


BL"olyan adatok felhasználásával, amelyek nem vonhatók ide, olyan következtetések segítségével, amelyek vagy logikailag vagy tudományos módszertan szerint nem elfogadhatóak".


VG: A kritikusom semmi konkrétumot nem említ. Ugyan miért ne lennének ide vonhatók az adataim? Miféle logikai hibákat tulajdonít nekem s azokat miért nem mutatja ki pontosan? Miért hivatkozik tudományos módszerre, ha arról - a jelek szerint - fogalma sincs? Ennyiből azt sem lehet tudni, hogy az érzékelhető elégedetlensége szélgörcsből ered-e, vagy valami másból. A puszta dohogása nem vehető komolyan, tudományos igénnyel válaszolni sem lehet rá (mert nincs mire). BL megbecsülhetné saját magát azzal, hogy előbb elolvassa azt, amit bírálni szeretne s azután - ha talál benne hibát - megpróbál konkrétabb kifogást emelni. Minden értelmes ellenvetésére tudok válaszolni.  


BL"Teljesen légből kapott, fantáziáláson alapuló állítás, hogy a székely rovásírás eredetileg szó- és mondatjeleket??? tartalmazott volna."


VG: Amikor BL végre valamilyen konkrét kifogást emel, akkor azonnal bebizonyosodik, hogy nem ismeri a saját szakterülete irodalmát s olyasmibe kotyog bele nagy mellénnyel, amiről fogalma sincs. Ugyanis Németh Gyula 1934-ben közölte Veit Gailelnek az 1500-as évekből származó feljegyzését, miszerint a székelyeknek szó- és mondatjelei is vannak. Ezek létéről egyébként több más bizonyítékunk is van. Például a nikolsburgi ábécé "nt/tn" (ten), "us" (ős) és "tprus" (tapar us "szabír ős") jelei is ide tartoznak. Bizonyítja szó- és mondatjel létét az énlakai kettős (alfabetikus és hieroglifikus) rovásemlék is. Vannak továbbá olyan szó- és mondatjeleink, amelyeket a mai napig használunk. Például a címerünk hármas halma és kettős keresztje Egy országa olvasatú mondatjel. Hasonló hieroglifákat találunk a fazekasedényeken és a hímes tojásokon, vagy a korai templomaink faragványain és freskóin. 


Kedves SF barátom! Köszönöm a felvilágosító munkádat! Vállvetve sorra lyukra futtathatjuk ezt az öntelt, de - rovológiai téren - hiányos tudású finnugrista társaságot. 


 

 

7. ábra. Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetták kétféle írásmóddal (betúzve és szójelekkel is) ki van írva az unitáriusok kedvenc bibliai idézete: Egy (az) Isten

 

 

 

Irodalom


Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről


Varga Géza: Hozzászólás Róna-Tas András: A székelyek ősi kincse a rovásírás c. előadásához

 

Varga Géza: Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula


Varga Géza: Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt

Új hozzászólás