Az erdélyi magyarság nem azonos az RMDSZ-szel?

HungaryFirst küldte be 2019. 11. 13., sze - 09:06 időpontban

Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnökségének állásfoglalása a romániai államelnök-választás első fordulója után.

Az idei államelnök-választás első fordulós eredményeinek ismeretében elmondhatjuk: az elmaradt magyar összefogás következményeként a Kelemen Hunorra leadott szavazatok száma és aránya távolról sem tükrözi az erdélyi magyar közösség valódi erejét. Megtévesztőnek és károsnak ítélünk minden olyan próbálkozást, mely magyar sikerként igyekszik bemutatni a megszületett választási eredményt. Az erdélyi magyarság Románián belüli 6,5%-os részarányának és a több mint egymilliós szavazói létszámának fényében az RMDSZ jelöltje által megszerzett, az érvényes szavazatok 3,9%-át kitevő 356 ezer szavazat korántsem nevezhető sikernek és különösen nem közösségünk sikerének.

Emlékeztetünk, a jelöltállítást megelőzően azzal fordultunk a nagyobbik magyar szervezethez, hogy keressük meg közösen azt a pártpolitikán felül álló, az erdélyi magyarok elsöprő többsége által elfogadott, köztiszteletnek örvendő személyiséget, aki vállalja mind a jelöltséget, mind a közös programot. Kérésünk ismételten süket fülekre talált, a közösségi érdeket ismét felülírták a pillanatnyi párt- és személyes érdekek. Az eredmény pedig ismert.

Nem szerencsés az sem, ha a magyarság részarányának felénél alig jobban teljesítő jelölt és kommunikációs csapata félrevezeti a nyilvánosságot, miszerint az előző, 2014-es elnökválasztás magyar eredményénél jobb lenne a jelenlegi. Elhallgatják, hogy az előző alkalommal két magyar államelnök-jelölt is indult – Kelemen Hunor az RMDSZ jelöltjeként, továbbá Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben – és összesen több magyar választót sikerült mozgósítaniuk, mint most az RMDSZ-nek.

Az eredmény értékeléséhez hozzátartozik, hogy ezúttal a román jelöltek iránt – váltakozó erősségű, de eléggé egyértelmű magyarellenes magatartásuk miatt – közösségünk részéről jóval nagyobb volt az elutasítás, mint öt évvel korábban, a Klaus Johannis iránti „csodavárás” idején, így Kelemen Hunornak megadatott a lehetőség, hogy kedvezőbb körülmények között fogja össze a magyar választókat. Ehelyett a hazai magyar politizálás utóbbi három évtizedének legsterilebb és legsemlegesebb üzeneteit fogalmazta meg, egyszerűen kerülve legégetőbb problémáinkat: az önrendelkezés, valamint a nyelvi és oktatási jogok hiányának kérdéseit, vagy épp a restitúció körüli román hatalmi visszaéléseket.

Továbbá az elmúlt három év PSD-s ámokfutásának folyamatos támogatása és a bukás egyértelmű közelségében elkövetett irányváltás sem javított az RMDSZ-elnök és államelnök-jelölt hitelességén és szavahihetőségén. A számok egyértelműen mutatják: az elmúlt évek téves – Liviu Dragnea volt PSD-pártelnökre épített – stratégiája miatt magyarok tízezrei voksoltak korántsem magyarbarát román jelöltekre, vagy választották a szavazófülkéktől való tüntetőleges távolmaradást. Emiatt Maros megye 38%-os magyarsága csupán 26%-nyi, Szatmár megye 35%-os magyarsága alig 26%-nyi „eredményt” hozott az RMDSZ számára, ugyanakkor Bihar, illetve Kolozs megyék esete egyenesen drámai, hiszen itt ez a számpár 24% és 15%, illetve 17% és 8%.

Az eredmény ismeretében tehát újból aláhúzzuk: valódi magyar–magyar párbeszéd hiányában tovább erősödik választóink apátiája, ezzel párhuzamosan a magyar etnikai szavazói tömb lemorzsolódása. Következésképpen a jövő évi önkormányzati és parlamenti választások komoly kudarcok veszélyeit hordozzák magukban.

Ebben a helyzetben ismét és sokadszor kérjük az RMDSZ vezetőit, tegyék félre egyéb érdekeiket és legyenek partnerek az új magyar egység megteremtésében: az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretei között nyissunk új fejezetet a magyar–magyar párbeszéd és a közös siker számára!

 

Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnöksége

Új hozzászólás