Hazánk az oroszok segítségét kérik az ukrajnai kisebbségek jogainak védelmében?

Szőnyi Balázs küldte be 2019. 12. 08., v - 11:37 időpontban

Mint a Novosztyi hírügynökség írja, Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke közölte: a magyar parlament azzal a kéréssel fordult az Állami Dumához, hogy a két testület egyesítse erőfeszítéseit az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek jogainak a védelmében. A házelnök elmondta: a magyar félnek a kisebbségeknek az anyanyelvükön való oktatás jogával összefüggésben vannak aggodalmai - írta a gazeta.ru.

Azzal, hogy az ukrán parlament, a Rada elfogadta a nyelvről, illetve az oktatásról szóló törvényt, az Ukrajna területén élő népeket megfosztották ettől a joguktól. Vologyin megjegyezte: a kérdést megtárgyalta a magyar parlament elnökével. Arra a következtetésre jutottak, hogy az Ukrajna területén élő nemzeti kisebbségek, kis népek jogait erősebb védelemben kell részesíteni.

Ezért az lenne a helyénvaló, hogy az ukrán vezetés mindezt nemcsak hogy meghallja, de véget vetnének az Ukrajnában élő állampolgárok alapvető jogai megsértésének...

– vonta meg a mérleget. Vologyin azt is hangsúlyozta, hogy ez a kérdés Lengyelországban és Romániában is napirenden van...

Ezt megelőzően a Rada (az ukrán parlament) elnöke kijelentette, hogy Ukrajnában csak egy nép létezik... Hoppá...!!!

A magyar parlament nem fordult semmilyen kéréssel az orosz félhez az ukrajnai nemzeti kisebbségek védelmét illetően...

– hangsúlyozta Katerina Zelenko ukrán külügyi szóvivő a tárca honlapján közzétett közleményében, reagálva az orosz Állami Duma elnökének kijelentésére.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke kedden azt állította, hogy a magyar Országgyűlés együttműködést ajánlott fel az ukrajnai kisebbségek védelmében az orosz Állami Dumának, és azzal a kéréssel fordult az orosz parlament alsóházához, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket e téren, miután az ukrán törvényhozás elfogadta az oktatási és a nyelvtörvényt.

Zelenko közleményében tudatta: Ukrajna budapesti nagykövetsége a magyar félhez fordult, hogy ellenőrizze, valós-e, amit az orosz parlamenti elnök mondott.

(Az ukrán nagykövetség) azt a választ kapta, hogy mivel a magyar Országgyűlés nem fogadott el semmilyen ilyen (tartalmú) nyilatkozatot, sem szóban, sem írásban nem adhattak ilyen információt a magyar-orosz parlamenti szintű megbeszélések során...

– közölte az ukrán szóvivő. Zelenko hangsúlyozta: Ukrajna és Magyarország partnerországok, amelyek képesek önállóan, párbeszéd és konzultációk útján megoldást találni minden kérdésre, beleértve azokat is, amelyeket eltérően közelítenek meg.

Bízunk abban, hogy Magyarország, mint az EU- és a NATO tagja, támogat bennünket az orosz agresszióval való szembenállásban, Ukrajnával szemben nem lép szövetségre az agresszorral, és reagál majd ennek az információnak a megjelenésére is.

– tette hozzá a szóvivő.

Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter legutóbbi, hazánk felé tett meggyőződésének úgy adott hangot, hogy kijelentette,  Magyarország hamarosan megszünteti a NATO-Ukrajna Bizottság magas szintű politikai tanácskozásainak blokkolását.

A tárcavezető a Jevropejszka Pravda hírportál szerint erről Londonban beszélt újságíróknak a NATO-csúcs keretében. Kifejtette, hogy az ukrán parlament napokon belül tárgyalni fogja a középfokú oktatásról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés alapján a 2017-ben elfogadott oktatási törvény hetedik, úgynevezett nyelvi cikkelye nem fog kiterjedni a magániskolákra. Az említett cikkely az, amely kimondja, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán, és a nemzetiségi iskolákban is az ötödik osztálytól át kell térni a tantárgyak oktatásában az ukrán nyelvre. Ez a kárpátaljai magyarságot képviselő szervezetek és Budapest szerint jelentősen szűkíti az ukrajnai magyar kisebbség már megszerzett jogait. A miniszter szerint Kijev a középfokú oktatásról szóló törvény elfogadásával teljesíti az Európa Tanács Velencei Bizottságának utolsó, azaz minden ajánlását, amelyet az oktatási törvénnyel kapcsolatosan tett.

Új hozzászólás