A magyar tulajdonú székelyföldi erdők nagysága mintegy 500 ezer hektár

Kovácsi Sándor küldte be 2019. 12. 13., p - 21:19 időpontban

A román állam nem nyugszik bele Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint a magyar tulajdonba került mintegy kétmillió hektárnyi székelyföldi szántó, kaszáló és erdő restitúciója nyomán kialakult helyzetbe. Az RMDSZ-es politikus több jelét is látja az erdők visszaállamosítási kísérletének. „Jól meghatározott célja van az erdő- és vadgazdálkodás körül teremtett országos cirkusznak” – véli Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, aki megfogalmazása szerint „belülről” nyer rálátást a folyamatra.

Az RMDSZ háromszéki politikusa pályafutását erdésztechnikusként kezdte 1987-ben az olasztelki erdészeti hivatalban és később, parlamenti képviselőként is részt vállalt az erdőgazdálkodást szabályozó törvények kidolgozásában és elfogadtatásában. Székelyföldi tapasztalatai alapján visszatetszőnek tartja a bukaresti hírtelevíziók sorozatos hisztériakeltését, amely olyan látszatot kelt, mintha Romániában – és főleg a Székelyföldön – mérhetetlen erdőirtás folyna.

Ha ezek a híresztelések igazak volnának, akkor már rég nem lenne erdő Romániában. A valóságban mindenféle szakmai felmérés ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Az ország mintegy hétmillió hektárnyi erdőállománnyal rendelkezik, ami nagyjából megegyezik a harminc évvel ezelőtti fás területek nagyságával.

– nyilatkozta a kronikaonline.ro lapnak Tamás. A megyei önkormányzat elnöke elismeri, hogy vannak lopások, mert a fa „sehol nincs megszámlálva”, de ennek mértéke szerinte összehasonlíthatatlanul kisebb, mint ahogyan azt beállítják. Történelmi csúcson a romániai fakitermelés és feldolgozás, miközben egyre erősebb a famaffia is Folyamatosan nő az erdőkitermeléssel és fafeldolgozással foglalkozó vállalkozások száma, hiszen ez a fajta tevékenység nincs megfelelőképpen szabályozva Romániában, ahol a döntéshozókat gyakorlatilag nem érdekli a környezetvédelem, a nyersanyagforrások fenntarthatósága. Megkérdőjelezett restitúció Tamás Sándor egyértelműen állítja, hogy az országos hisztériakeltés elsősorban a magyarok bőrére megy ki. Számadatokkal bizonyítja, hogy Székelyföld három megyéjében összesen kétmillió hektárnyi szántóföldet, legelőt és erdőt kaptak vissza a helyi közösségek, ezek 90 százaléka magyar kézbe került. A magyar tulajdonú székelyföldi erdők nagysága mintegy 500 ezer hektár, amelyek zöme közbirtokosságok, történelmi magyar egyházak, községek, oktatási intézmények és magánszemélyek birtokába került vissza.

A mintegy félmillió hektárnyi székelyföldi erdőtulajdonnak a közös jellemzője, hogy nem a Romsilva állami erdészeti vállalat, hanem többségében magánerdészetek felügyelik és végzik az erdőgazdálkodást, miután a tulajdonosok többsége erről a legtöbb településen így döntött. Ez nagyon nem tetszett az állami hatóságoknak, de nem volt mit tenniük ellene.

– fogalmaz a politikus. Tamás Sándornak tudomása van róla, hogy román körökben egyre gyakrabban fogalmazódik meg az azzal kapcsolatos félelem, miszerint a székelyföldi magyarság többsége a román mellett magyar állampolgársággal is rendelkezik, következésképpen a három megyében közel kétmillió hektárnyi romániai terület van magyar állampolgárok kezében. A háromszéki politikus szerint ez komoly fejtörést okoz azokban a román körökben, amelyek az erdélyi magyarságot nemzetbiztonsági kockázatként kezelik.

Hozzászólások

Új hozzászólás