A "király" szavunk eredete, 1. rész (Szófejtések)

Marton Veronika küldte be 2020. 01. 04., szo - 12:20 időpontban

Az iskolában úgy tanítják, hogy a valószínűleg óhorvát eredetű (szerb-horvát: krâlj; bolgár крал stb.), uralkodó jelentésű „király” szavunk Nagy Károly „Karal, Karl” személynevén alapul.[1] Ám e kifejezés  előjön a bizánci görög nyelvben (a Magyar Szent Korona feliratán - Κ'ΡΑ ΛHΣ ΤΟΥ Ρ ΚΙ A Σ),  a törökben, a krími tatár kánok pénzein[2]

szelim_kiraly.jpg

Szelim kán fenti arab nyelvű feliratában az aláhúzott szavak jelentése és olvasata „kiraj”. Mai szóhasználattal a krími uralkodók is „kán”-ok, holott a nevükhöz a kiraj/giray méltóságnév cím járult.

A "király" szavunk eredete, 1. rész (Szófejtések)
A krimi tatár „kiraj”, azaz kán Bahcsiszeráj-i palotája – (Carlo Bossoli festménye 1857. – en.wikipedia.org)

Sztálin parancsára a krimi tatár lakosságot 70 tehervagon-szerelvénnyel 1944. május 18-20-án Üzbegisztánba deportálták! 

Messzemenő találgatásra ad okot, hogy az Aranyhordától való elszakadás után a Krími Tatár Kánság uralkodói, összesen kilencen, miért használták a magyarhoz hasonló hangzósításban és jelentésben a kiraj/giray[3] címet. Csak nem halovány visszfénye a magyar krónikák Dentumagyariájának!?

A "király" szavunk eredete, 1. rész (Szófejtések)
1566-ban a a török szultán seregében harcoló tatárok Szigetvárt ostromolják (török miniatúra, Tarih-i Sultan Süleyman  - Szulejman, török szultán története, Dublin, Írország,  chester Beatty Library – en.wikipedia.org)

Ha keleten, Bizáncban, a Krímben is használták a „király” méltóságnevet, akkor a szláv igen, de a magyar „király” megnevezés nem származhat Carolus Magnus (Nagy Károly) nevéből.   

Mintegy két évtizede Pap Gábor művészettörténész megerősítette, hogy a magyar „király” kifejezés nem a „Carolus”-ban, hanem a „kerülő, kerülés”-ben, a „körös, görbe tekervényes úton való mozgás, járás”[4]-ban gyökerezik.  

A hun-magyarok még Szkítiában „határozatban mondták ki, …ha az egész közösséget érintő dolgok történnek, vagy ha hadba kell vonulni, vérrel bekent kardot hordozzanak körül … és a kikiáltó hirdesse ki: ’Isten és az egész közösség hangja, hogy mindenki ezen és ezen a helyen… fegyveresen, vagy ahogy van, köteles megjelenni, hogy meghallgassa a közösség… parancsát.’ Ezt a szokást a hunok, vagyis a magyarok egészen… Géza vezérnek az idejéig sértetlenül megtartották…”[5]

A "király" szavunk eredete, 1. rész (Szófejtések)
Atilla, a hun-magyarok királya (Képes Krónika, XIV. sz. - awesomestories.com)

Ám a magyar hagyomány ennél többre emlékszik: A Magyar Szent Koronával megkoronázott uralkodónak kötelessége volt időről-időre megkerülni, bejárni az országot, személyesen meggyőződni a nép boldogulásáról. Ezzel tartozott Istennek és a népének.  Ezt szolgálták Mátyás királynak a magyar népmesék megőrizte álruhás országjárásai. (A Habsburg házi uralkodók nem éltek vele, nekik érdektelen volt a magyar nép és az ország sorsa.) 

Valami efféle értelem rejtezik ÚR-NAMMU-nak, a III. Úr-i dinasztia első uralkodójának nevében.

A "király" szavunk eredete, 1. rész (Szófejtések)
Ur város papkirályának avatás elötti tisztelgése ÚR-NAMMU, a III. UR-i dinasztia „nagykirálya"  előtt (pecséthenger-nyomat[6], 5,28x2,87cm, Mezopotámia, Babilon, Irak, Kr. e. 2100. British Museum, London –  public domain - ancient.eu)

A fenti pecséthenger-nyomat ÚR város „kiskirályának” beiktatási szertartását ábrázolja. A kép közepén a holdsarló jelzi, hogy ÚR városa a Hold védelme alá tartozik, vagyis védelmező istensége a Holdisten. Az első papnő egyik karját felemelve vezeti a  főkirály elé a város felavatandó helytartóját. Mögötte áldásra tartott kézzel áll a másik papnő. A kép és a szöveg teljes összhangban van.

Az alábbiakban a nagykirály első szövegoszlopban levő nevének részletes elemzése, míg a második részben a többi oszlop a latinbetűs átírása és magyar nyelvű fordítása következik.

A jobb felső szövegoszlop a nagykirály neve. A fordítók felhasználta közvetítő nyelveknek megfelelően e jelcsoportnak több latin betűs átírása ismeretes. Az ÚR.nammu az uralkodó sémita babiloni-asszír elnevezése, míg az ÚR-ENGUR és az ÚR-GUR a sumir szótár szerinti ékjeleknek elnagyolt, felületes átírása, hangzósítása.  Annak ellenére, hogy más személynevekhez hasonlóan e név is beszélő név, a fordító nem közli a jelentést, pedig sokat elárul a viselőjéről.

A hétoszlopos szöveg jobbról balra, felülről lefelé olvasandó!  

  1. oszlop

A "király" szavunk eredete, 1. rész (Szófejtések)

 

  1. Az oszlop első jele az UR ugyanolyan értelemben használtatik, mint a magyar úr. Jelen esetben e szó a birtokviszony első tagja, a birtok. A mai (romlott, rontott) nyelvszokásnak megfelelően helyesebb valakinek v. valaminek az „ember”-e értelemben visszaadni.

A következő két jel a birtokviszony második-harmadik tagja, a birtokos.

  1. Az AN jel a szövegkörnyezetnek megfelelően „ég”.

  2. A Brit. Museum fordítása nem vette figyelembe, hogy a jel összetétel: A négyzet olvasata önmagában GUR, a jelentése pedig „körülölel, körülvesz”. A négyzetben levő csillag-szerű jel nem azonos az „isten”-t jelentő 2. jellel, mert nincs keresztvonala. Enélkül az olvasata HAL; a jelentése: „halad, siet”. Az összetett jel együttes olvasata: KIR.HAL. Értelme: körbe halad.

A három ékjeles név olvasata és jelentése:

UR.AN.KIR-HAL – égi kerülő (Hold) embere, vagyis az ÉGI KIRÁLY EMBERE.

Az égi király, vagyis a Hold embere nem más, mint ÚR városállam uralkodója, nagykirálya, mai névhasználattal: ÚR.NAMMU, aki kinevezi ÚR város helytartóját.

 A 3. összetett jel értelmezését megerősíti a pecséthenger-nyomat közepén a holdsarló. Jelzi, hogy az égen a Földet időről-időre megkerülő Holdról, vagyis a város védistenéről van szó. 

Ez értelmezés nem lenne megnyugtató a magyar „király” és a sumir KIR.HAL összekapcsolásához, ha nem támasztaná alá a magyar népköltészet ismert ráolvasó mondókája:

Új hód, új király,

Aggyá neköm jó heteket,

Jó hetekbe jó napokat,

Jó napokba jó órákat,

Jó órákba jó szerencsét,

Aztán meg jó egészség.

 

A magyar nép többet tudott, mint gondolnók. Tudatában volt a Hold járásának, kerülő jellegének, és ezt összekapcsolta az uralkodó értelemű „király” kifejezéssel. A versike rejteki módon közli, hogy a Hold minden hónapban újra és újra királyként körbejárja, körbekerüli a Földet, pontosan úgy, ahogy a Szent Koronát viselő magyar király az országát, a juhász a nyáját.  

A "király" szavunk eredete, 1. rész (Szófejtések)
Mátyás magyar király fiatalkori képmása (dombormű,  XV. sz. Castello Sforzesco Múzeum, Milano, Olaszország, (en.wikipedia.org)

 

 (Folytatása következik)

 

[1] A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, I-IV, Akadémiai K., Bp., 1967-1976,  II. k. „király” címszó, 494. p.

[2] Fraehn, Christian Martin: Numophylacium orientale Pototianum, Casani, Riga, 1813. 64.p. In: Czuczor-Fogarasi, 832-833. pp.

[3] Az azonos helyen képzett zöngés és zöngétlen mássalhangzók (k-g, t-d stb.) felcserélődése a magyarban nem okoz jelentésbeli változást.

[4] A magyar nyelv szótára, I-VI, Emich Gusztáv Magyar Akadémiai nyomdásznál, Pest, 1862-1874, (A továbbiakban: Czuczor-Fogarasi szótár), III. köt. kerülés címszó, 599. p.

[5] Thuróczy János: A magyarok krónikája, Európa Kvk., Bp., 1980. 37. p. 

[6] Jeremias, Alfred, Das Alte Testament im Lichte des Alten Orients, Hinrichsch’sche Buchhandlung, Leipzig, 1904.,34. p.

[7] research.britishmuseum.org

[8] Deimel, Anton: Šumerisches Lexikon, I-IV. Verlag des Päpstlichen Bibelinstituts, Roma, 1928.

Új hozzászólás