<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • Ilyen ünnep nincs hivatalosan a naptárban… Pedig lehetne. Ünnepelhetnénk, mondjuk, majd október 17-én, annak a csodának az emlékezetére, hogy 1552. október 17-én kezdte meg visszavonulását a vert török sereg, Eger rommá lőtt falai alól.

  • 1944. október 15-re komoly akciót terveztek a németek a budai várba. Olyan komolyat, hogy kivitelezésével Otto Skorzenyt, Hitler kedvenc kommandósát bízták meg. Az akció fedőneve egy egyszerű félrehalláson alapult. A Kormányzó kisebb és immár egyetlen fiáról – tevékenysége miatt – már egy ideje aktát vezettek, az aktán a „Nicky” név szerepelt, ezt értette félre Otto Skorzeny egyik tisztje. Walt Disney rokonszenves egere pedig Németországban is közismert rajzfilmhős volt…

     

  • Van, mikor valaminek a kezdetét az ügy „hajnalaként” emlegetik, függetlenül attól, hogy melyik napszakban esett meg. De a Bocskai-féle szabadságharc tényleg, a szó szoros értelmében, egy hajnalon kezdődött, 414 esztendeje, az 1604. október 15-ére virradó hajnalon...

  • Van tehát egy ép ésszel megmagyarázhatatlan magyargyűlölet a szlovének körében és félelemmel párosult megalázottság a szlovéniai magyarok soraiban. Egyesek csak a jelre várhatnak most is, amit talán majd az ukrán testvéreik adnak meg hamarosan. Addig is a magyar kultúra lenézésével, régészeti leleteink rovásírást hordozó felületének múzeumi lereszelésével, a rovásleletek wikipédiás szócikkeinek törlésével és tudománytalannak minősítésével tartják fenn a feszültséget és az ellenséges hangulatot.

  • A magyar labdarúgó válogatott 116 esztendeje, 1902. október 12-én játszotta első hivatalos mérkőzését. Az ellenfél ki lehetett volna más, mint az örök rivális, a „sógorok" csapata, Ausztria válogatottja.

     

  • Az újkígyósi honfoglalás kori gyűrű fején egy világmodell látható. A világmodell - definíció szerint - a teremtett és rendezett Föld jelekből kialakított térképe. Hozzátehetjük: ha már jelekből áll, akkor olvasatának is kell lennie. Szerencsére a világmodellek a világ minden táján a székely írás (pontosabban a magyar hieroglif írás) jeleiből állnak, ezért az elolvasásuk nem jelent leküzdhetetlen nehézséget.

  • Báthory István erdélyi vajda, Kinizsi Pál temesi ispán és Vuk Brankovic - szerb szövetségesük - nem igazán lehettek babonás emberek. 1479. október 13-án ütköztek meg Kenyérmezőnél a magyar területen fosztogató török Isza és Ali Kodzsa bégek hadseregével.

  • Az aradi tizenhármak vértanú halála ugyanolyan kulcseseménye a magyar történelemnek, mint az Aranybulla kiadása vagy a mohácsi vész – annyira egyszerűen nem lehet beoltva az ember a téma iránt, hogy ezzel a fordulóponttal ne lenne tisztában. Az összes nevet felsorolni persze már nem sokan tudnák, de hát ez annak a fényében nem is olyan meglepő, hogy az Aranybulla és a mohácsi vész évét sem tudná mindenki fejből megmondani...

  • A csatában a szovjetek a gyorsaság kedvéért felhagytak az úgynevezett mély hadművelet elveinek megfelelő, begyakorolt eljárásaikkal és egyfajta „szovjet villámháborút” szerettek volna megvalósítani, de erre a németekétől eltérő vezetési elveik, tisztjeik képzettségi szintje és csapataik szervezete nem tette őket alkalmassá.

  • 1944. október 9-én késő este, a Kreml egyik termében Winston Churchill és Joszif Visszarionovics Sztálin együtt üldögéltek. Tán kicsit iszogattak is… Hiszen egyikük sem vetette meg a „jóféle erőset…” És néhány pillanat alatt befolyási övezetekre osztották fel Európa egyik felét…