<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • „Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk” - közölte Marosán György világosan és érthetően 1956. december 8-án reggel, a Parlamentben, a munkástanácsok küldöttségével folytatott tárgyalások során. És nem beszélt a levegőbe... Mint ahogy nem is a levegőbe lőttek.

  • A Bánáti Köztársaság esete jól példázta, hogy hiába akarta egy-egy terület lakosságának jelentős része az anyaország határain belül maradást, a „győztesek” a kisantant, saját igényei szerint alakíthatta az eseményeket. Legfeljebb, ha egymással is konfliktusba keveredtek, jött valamelyik „nagytestvér” és rendet teremtett...

  • A zsebkendőszavazás egy a Magyar Országgyűlésben 1904. november 18-án este lezajlott jelenet volt, melynek során Tisza István kortesbeszéde után Perczel Dezső házelnök – a házszabály megsértésével – csendben azonnali szavazást rendelt el a Daniel Gábor által benyújtott házszabály módosító javaslatról...

  • Ki az a „magyar”, miféle ember az a magyar, akire Isten áldását kéri a költő, Kölcsey Ferenc (éppen 190 éve!)? Miért kéne épp a magyart megáldania a Mindenhatónak? Mi az, hogy MAGYAR?! Mi az, hogy magyarság, magyar nép, magyar nemzet, magyar ősvallás, magyar nyelv és kultúra? Nehéz kérdések; megéri „körbejárni” a témát, hogy megértsük: vajon mi indíthatta Kölcseyt élete fő műve – nemzeti imádságunk – első sorára, épp erre a fogalmazásra?

  • Az egyik csoport lefegyverezte az inast, egy másik 3 fős csoport pedig az ebédlőbe rontott, ahol Tisza István revolverrel a kezében fogadta őket. Rövid dulakodás után a támadók három lövést adtak le. Kettő eltalálta Tisza Istvánt, aki rövid szenvedés után meghalt, egy pedig súrolta Almássy Denise grófnő arcát...

  • A magyar vasút története valójában nem 1846-ban, de még csak nem is 1844-ben kezdődött, hanem 1827-ben, egy furcsa kísérlettel. A Pest-Kőbánya lebegővasúton egysínű pályán lovak húzták még a magasan vezetett pálya két oldalán lelógó kocsikat, nem igazán hatékony módon. Az első magyar „rendes” lóvasút, azaz a normál sínen közlekedő a Pozsony–Nagyszombat vonalon 1840 őszén nyílt meg...

  • Jogi tanulmányai elvégzése után belépett a császári hadseregbe. Huszártisztként 1809 és 1815 között részt vett a Napóleon elleni háborúkban. 1815-ben súlyosan megsebesült, kilépett a hadseregből és családja birtokán gazdálkodott. Részt vett Zala vármegye politikai életében. Deák Ferenc reformpolitikáját támogatta, rövidesen a szabadelvű ellenzék egyik vezére lett.

  • Azokkal a fránya magyarokkal mindig baj van… Már a XVII. században se tetszett nekik, hogy a birodalomhoz való felzárkóztatás jegyében mindenféle nációkat betelepítnek az országukba, meg valami új pénzügyi rendszer is hírbe került…

  • A forradalom után volt, hogy mi, suttyó gyerekek, a gyufáról lehámoztuk a foszfort, és azzal robbogattunk, úgy, hogy töltényhüvelyben ólommal befojtottuk. Gyertyát tettünk alá, és mikor az áttüzesedett, kilőtte az egészet. Egy este olyan jól sikerült, hogy a rendőrségi fogdában vártam másnap a reggelit. A többiek elszöktek. Bent tartottak a következő éjszakára, aztán még egyre, meg harmadikra is, értitek?

  • Lamberg Ferenc Fülöp gróf hivatalának átvételére szeptember 28-án érkezett a magyar fővárosba, és kissé naiv módon a neki járó katonai kíséret nélkül Batthyány Lajost kezdte keresni. A Jellasics fővárosba érkezésétől tartó, feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és kegyetlenül meggyilkolta.