<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • Ajtony eredete homályban van. Árpád-kori Ahtum neve a török Altyn ,arany' szóból ered. Hogy egy helyi magyar törzsfő vagy kabar nemzetségfő leszármazottja-e avagy az ország más vidékéről helyezte a Maros partvonalára Géza, nem állapíthat meg biztosan. Nem támasztja alá semmi Laskai Osvát prédikációszövegét, amely a "Nyírbe", a mai Nyírségbe valónak mondja. Származásáról a nagyobb Gellért-legenda nem közöl semmit, csupán territóriumát ismerteti, és vidini megkeresztelkedését említi...

  • „Emlegetik Dobozi Mihály kiváló vitézségét és híres tettét. Amikor ugyanis a maga mögé ültetett és őt szorosan átölelő feleségét, a ló gyorsaságában bízva, biztos helyre akarta vinni, de mégsem tudott elmenekülni, miután feleségét előbb leszúrta, hogy az ellenség kezére ne kerüljön, ő a sűrű ellenség közé vágtatott, s őt is ugyanúgy lemészárolták..."

  • Az iskolában úgy tanítják, hogy a valószínűleg óhorvát eredetű (szerb-horvát: krâlj; bolgár крал stb.), uralkodó jelentésű „király” szavunk Nagy Károly „Karal, Karl” személynevén alapul. Ám e kifejezés előjön a bizánci görög nyelvben (a Magyar Szent Korona feliratán - Κ'ΡΑ ΛHΣ ΤΟΥ Ρ ΚΙ A Σ), a törökben, a krími tatár kánok pénzein...

  • Holnap, december 22-én lesz aranyvasárnap. Karácsony, Jézus születése, advent, várakozási időszak. Aranyvasárnap, biztos az is valami keresztény eredetű dolog, valaha volt valami jelentése, de ki emlékszik arra már. Pedig az aranyvasárnap nem is olyan régi találmány… Ízig-vérig magyar találmány, múlt század ötvenes éveiből való...

  • „Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk” - közölte Marosán György világosan és érthetően 1956. december 8-án reggel, a Parlamentben, a munkástanácsok küldöttségével folytatott tárgyalások során. És nem beszélt a levegőbe... Mint ahogy nem is a levegőbe lőttek.

  • A Bánáti Köztársaság esete jól példázta, hogy hiába akarta egy-egy terület lakosságának jelentős része az anyaország határain belül maradást, a „győztesek” a kisantant, saját igényei szerint alakíthatta az eseményeket. Legfeljebb, ha egymással is konfliktusba keveredtek, jött valamelyik „nagytestvér” és rendet teremtett...

  • A zsebkendőszavazás egy a Magyar Országgyűlésben 1904. november 18-án este lezajlott jelenet volt, melynek során Tisza István kortesbeszéde után Perczel Dezső házelnök – a házszabály megsértésével – csendben azonnali szavazást rendelt el a Daniel Gábor által benyújtott házszabály módosító javaslatról...

  • Ki az a „magyar”, miféle ember az a magyar, akire Isten áldását kéri a költő, Kölcsey Ferenc (éppen 190 éve!)? Miért kéne épp a magyart megáldania a Mindenhatónak? Mi az, hogy MAGYAR?! Mi az, hogy magyarság, magyar nép, magyar nemzet, magyar ősvallás, magyar nyelv és kultúra? Nehéz kérdések; megéri „körbejárni” a témát, hogy megértsük: vajon mi indíthatta Kölcseyt élete fő műve – nemzeti imádságunk – első sorára, épp erre a fogalmazásra?

  • Az egyik csoport lefegyverezte az inast, egy másik 3 fős csoport pedig az ebédlőbe rontott, ahol Tisza István revolverrel a kezében fogadta őket. Rövid dulakodás után a támadók három lövést adtak le. Kettő eltalálta Tisza Istvánt, aki rövid szenvedés után meghalt, egy pedig súrolta Almássy Denise grófnő arcát...

  • A magyar vasút története valójában nem 1846-ban, de még csak nem is 1844-ben kezdődött, hanem 1827-ben, egy furcsa kísérlettel. A Pest-Kőbánya lebegővasúton egysínű pályán lovak húzták még a magasan vezetett pálya két oldalán lelógó kocsikat, nem igazán hatékony módon. Az első magyar „rendes” lóvasút, azaz a normál sínen közlekedő a Pozsony–Nagyszombat vonalon 1840 őszén nyílt meg...