Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij

Lehet e más dolgunk ebben a helyzetben, amikor a szomszédunkban háború dúl, mint a béke szorgalmazása? Magyarország jó úton halad, mert vezetőink is a béke érdekében tesznek meg mindent, szólhat e másról a fegyverszállítás és katonai erő nem küldése Ukrajnába és a „stratégiai nyugalom”meghirdetése? Persze ezt a kormányfői kiszólást is sokan sokfelől leszólták, elsőként az ellenzékünk, de még az ukrán nagykövet asszony is...

A modern kor talán leginkább dokumentált háborúja a jelenleg Ukrajnában zajló. Minden apró mozzanatáról képek sora jelenik meg a világhálón. Ebben az információs dömpingben azonban több a hamis hír, mint az igaz. Így aztán mindent látunk, és semmit nem tudunk. Így például azt sem, hogy NATO legharcosabb tagországai sokszor a háború eszkalálódását veszélyeztetik a lépéseikkel. Alighanem egyetérthetünk abban, hogy nem lenne jó, ha a NATO belesodródna ebbe a háborúba. Pedig néhány napja már közel járhattunk hozzá...

A bejelentésre akkor került sor, amikor a két szakadár régióhoz hű erők és a kijevi csapatok egymást vádolják azzal, hogy a frontvonalakon keresztül heves lövöldözést folytatnak. Hétfőn Denisz Puszilin és Leonyid Pasecsnik, a DPR és az LPR vezetői Moszkva támogatását kérték függetlenségükhöz. Putyin elnökölt az orosz Biztonsági Tanács televíziós közvetítéssel közvetített ülésén, amelyen a kérés megvitatására került sor és amelyen magas rangú tisztviselők sürgették, hogy mindkét régiót ismerje el...

Miközben a világ a Donbasszban végsőkig feszülő helyzetre figyel, a német Der Spiegel újabb bizonyítékot közölt arra vonatkozóan, hogy az 1990-es évek elején a nyugati politikusok megígérték a szovjet vezetőknek a NATO keleti bővítésének blokkolását. Igaza van hát Vlagyimir Putyinnak, hogy a Nyugat átverte Oroszországot, és ebből tanulva írásos biztonsági garanciákat követel...

A múlt héten Blinken utalt arra, hogy Washington nem hajlandó engedményeket tenni Oroszország azon követelésének, hogy a NATO korlátozza a határai közelében történő terjeszkedését azzal, hogy megakadályozza Ukrajnát abban, hogy megpróbáljon csatlakozni a katonai blokkhoz. A genfi tárgyalásokat követően az államtitkár így nyilatkozott: "Világossá tettem Lavrov miniszter úrnak, hogy vannak bizonyos elvek, amelyeket az Egyesült Államok, partnereink és szövetségeseink kötelesek megvédeni...

Ez az álláspont a jelek szerint általánossá vált a blokkban, miután Moszkva olyan javaslatokkal állt elő, amelyek szerinte enyhítenék az Oroszország és a kollektív Nyugat közötti jelenlegi feszültségeket. A javaslatok értelmében a brüsszeli székhelyű szervezet beleegyezne abba, hogy Oroszország számára egyfajta biztonsági garanciaként visszafogja területi növekedését. Miután a javaslatokat 2021 decemberében bemutatták a NATO-nak, annak főtitkára, Jens Stoltenberg azt is kijelentette, hogy a blokk soha nem ígérte meg, hogy nem terjeszkedik...

Az ukrán-orosz határon kialakult konfliktusról tárgyalt csütörtök este telefonon az amerikai és az orosz elnök. Ez már a második telefonos egyeztetés volt decemberben Joe Biden és Vlagyimir Putyin között, az amerikai és orosz vezetők január 10-re tervezett genfi találkozója előtt. Az orosz elnök azt mondta, hogy ebben a nehéz helyzetben Oroszország úgy fog tenni, ahogy az Egyesült Államok is tenne, ha támadó fegyvereket vetnének be az amerikai határ közelében...

A Pentagon fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy Ukrajnát valós időben látja el operatív hírszerzési adatokkal egy esetleges orosz invázió kapcsán, Washington azonban attól tart, ez azt eredményezheti, hogy először Ukrajna fog csapást mérni Oroszországra. Arról van szó, hogy az amerikaiak Ukrajnának valós idejű információkat adnak át arról, hogy az orosz csapatok vonulnak-e az ukrán határ felé...

Oroszország kész megtenni a megfelelő haditechnikai lépéseket, ha a NATO tovább közeledik a határai felé - jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz védelmi minisztérium kibővített kollégiumának keddi tanácskozásán. Putyin rámutatott: ha a NATO infrastruktúrája megjelenik Ukrajna területén, akkor a szövetség rakétáinak repülési ideje 7-10 percre, a hiperszonikus fegyvereké pedig 5 percre rövidül...

A Nyugat évtizedeken át hagyta figyelmen kívül Oroszország biztonsági érdekeit, majd értetlenkedve paranoiának nevezte Moszkva válaszlépéseit. S ha ez nem lett volna elég, Amerika felelőtlenül még hergeli is a posztszovjet térség erre vevő országait. A jelenleg Ukrajna körül vészesen kiéleződött feszültség azonban jelzi, hogy ideje újrarajzolni Európában azokat a bizonyos vörös vonalakat...