<> Kolozsvár | Hungary First

Kolozsvár

  • Februárban az EMTE honlapján hírként olvashattunk a néptáncművészeti szak indulásáról. A néptáncművészeti szak engedélyezése érdekében márciusban egy akkreditációs dokumentációt adtunk le, amelynek nyomán egy hónapja bejelentkezett az Országos Minőségbiztosító Bizottságnak a helyszíni szemlét végző bizottsága...

  • A Lights On Romania fényfesztivál kolozsvári viszonylatban úttörőnek számító kezdeményezése volt, hogy a magyar közönség felé való nyitás jegyében magyar nyelven is kommunikálni kezdett. Eleinte a virtuális térben, azaz a közösségi oldalakon és a fesztivál honlapján tűntek fel a magyar nyelvű tájékoztatások, majd a köztereken is: a legtöbb installáció környezetében három nyelvű molinót helyeztek el...

  • Emil Boc, Kolozsvár főpolgármestere a kolozsvári román nyelvű felsőoktatás 100. évfordulója alkalmából beszédet tartott a Babeș-Bolyai Tudományegyetem gáláján. Boc a közösség nevében gratulált az egyetem vezetőségének, háláját fejezte ki a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár fejlesztéséhez és népszerűsítéséhez való hozzájárulását...

  • A mű gipszmodelljét 1900-ban bemutatták a párizsi világkiállításon, ahol a több száz szobor között, a kiváló kortársainak és vetélytársainak, a nemzeti szobrászat megteremtőinek, Zala György és Strobl Alajos szobrásznűvésznek a műveivel együtt, a kiállítás Grand Prix elismerésével jutalmazták...

  • Értjük mi, hogy az ember annyit ér, ahány nyelvet tud, és manapság ez még inkább érvényes, a globalizált világ útvesztőiben el sem lehetne igazodni másként, de ennek nem kellene az anyanyelv rovására mennie...

  • A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem tanárai megtagadták a hűségesküt, ezért az 1902-re felépült főépületét, klinikáit és számos más épületét a teljes berendezéssel együtt át kellett adniuk a román kormányzótanács képviselőinek...

  • Egy 1737-ben kelt leírás szerint „Az Ó-várba hajdon két nagy kapun s ugyan annyi kis kapun vagyis ajtón lehetett bejutni, melyek közül az északi nagy kapu és kis ajtó ma kővel és mészszel berakva áll, csak alattok van nyílás hagyva, hogy a vár egy részéből egybegyűlő víz kifolyhasson. A délre nyiló kapu, valamint a kelet-déli kis kapu csak lóháton és gyalog való bejárásra alakítva át, ma is nyitva áll. Az utóbbi kis ajtó felett egy ötödik kerek torony emelkedett.”

  • Hogy mi vehette rá erre  a szégyenletes döntésre a hatvan százalékos magyar többségű Nagyszalonta vezetőit, nem tudjuk. Tény az, hogy az alig 25 százalékban magyarok lakta Nagyváradon az óriási sikert aratott előadás után gond nélkül énekelhette el a több ezres tömeg a magyar himnuszt a város főterén...

  • A színház Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című előjátékával, majd Eduard von Schenk Belizár című szomorújátékával nyitott. Első igazgatója Bajza József volt. A színház Pesten az első, az országban a negyedik magyar nyelvű színházként nyitott (Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után), miközben a városban 1812 óta már működött egy 3200 fő befogadóképességű német nyelvű teátrum..

  • Gyászos nap mindörökre Kolozsvár életében. Rablók módjára jöttek, félve, tapogatózva, hogy nincsenek-e benn a székelyek? Rongyosak, mocskosak voltak (…) Sok szalmakalapos, mezítlábas és bocskoros ember. Gherescu tábornok kezében nádbot, tisztjei kifestett képűek. A seregnek alig van fegyvere, négy rongyos ágyút hoznak, de töltényeik nincsenek. Tüzéreik fején ócska vasfazekak...