Belgrád

A szerbek történelmének folyamata nagymértékben hasonló a románokéhoz, de etnititásban eltérő. Az egyetemes történelmi köztudatban rögzített „(dél)szláv” szerbek a saját történelmi ismertetőikből már kihagyják a kitalált szláv eredetüket. Hogy ezért-e, vagy másért, pl. 2015-ben, Sonja Biserko a szerbiai Helsinki bizottság elnöke, a jelen szerb állami hivatalos történelmet „egy nagy hazugságnak” nevezte... és tette mindezt nagyon helyesen… 

1934. október 9-én, kedden, egy borongós, de még enyhe őszi napon, francia időszámítás szerint délután négy órakor Marseille külső kikötőjében, a Quai des Belges (Belga rakpart) mentén lehorgonyzott a Dubrovnik jugoszláv hadihajó. Előző nap, hétfő este indult el Splitből, fedélzetén Sándor jugoszláv királlyal, Jevtić külügyminiszterrel és kíséretükkel...

A Trianont követő tárgyalások értelmében a megszálló szerb-szlovén-horvát csapatoknak 1921. augusztus végéig el kellett hagyniuk a megszállt baranyai, bácskai területeket. Ez persze, nem igazán tetszett a megszállóknak, még úgysem, hogy Bácskát, a Délvidéket nekik ítélték a békeszerződésben. I. Péter király és kormánya abban reménykedett, hogy – ha számukra kedvezően alakulnak a körülmények – ezek a területek még náluk maradhatnak…

A Nándorfehérvárral szoros viszonyban álló Zimony védelméről a horvát származású, derék Szkublics Markó gondoskodott 350 főnyi naszádossal és felfegyverzett városi polgárral; tűzérségi anyaga mindössze 3 hitvány tarackból állott, lőszere és élelme pedig alig néhány napra volt elegendő. A török irreguláris lovasság, az ide is előre küldött akindsik, akikhez Khoszrev szendrői pasa csapatai is csatlakoztak, június 25-én értek Nándorfehérvár alá...

Nándorfehérváron, vagy gúnynevén szólítva Belgrádban egyre durvábbak az összecsapások a tüntetők és a rendőrök között annak ellenére, hogy az államfő már napokkal ezelőtt visszavonta tervét, nem hirdetett kijárási tilalmat a fővárosban. A történtekről a közmédia is  beszámolt. A gyülekezést és a zárt terekben működő közösségi helyek nyitvatartását viszont újból szigorúan korlátozzák a koronavírus-járvány újabb szerbiai hulláma miatt. A tiltakozók annyit értek el, hogy ezek a szigorítások nem az egész országra, hanem csak a fővárosra vonatkoznak...

Ferenc József már 1913-ban megparancsolta Ferenc Ferdinánd trónörökösnek, hogy látogasson el a következő év júniusában, Boszniában rendezendő hadgyakorlatra. Az öreg császárnak meg nem nagyon lehetett ellent mondani… Különösen Ferenc Ferdinándnak nem, aki már amúgy is Ferenc Jóska „bögyében volt”, Chotek Zsófiával kötött – az udvar szempontjai szerint – rangon alulinak minősülő házassága miatt...