Bihar-megye

Nem ildomos és főleg nem az úri kaszinók szintje a magyar nemzet bizonyos közösségeit gyalázni. Kivált nem a nemzeti összetartozás alapján. Sőt! Mégúgy nem illő, ha ezt már a nemzet, talán egyetlen hiteles politikusa kikérte magának. Ám, még tovább megyek: annál is inkább ostobaság nemzetárulónak minősíteni a székelyek és partiumi magyarok, valamint a szórvány által is mindinkább kedvelt szervezetet, ha emellett egy volt kommunistákból álló, és a Fideszt folyamatosan bíráló pártot „kasserolunk”, a nemzeti célokat szolgálni akaró, azokat szolgáló erdélyi magyar párttal szemben...

Erdély sorsa, illetve János Zsigmond helyzete évtizedekig nem volt rendezve. Szapolyai János király fia választott királyként használta az uralkodói címet, noha sosem koronázták meg. Erdélyi uralmát Szülejmán 1541-es döntése biztosította, és látszatra független, valójában azonban a Portától függő, neki adóval tartozó vazallusként működött. Országának viszonya a Magyar Királysághoz nem volt rendezve, bár több korábbi szerződés (váradi béke, gyalui és nyírbátori egyezmény) is biztosította a Habsburgok uralmát Erdély felett. 1551 és 1556 között valóban megszállták I. Ferdinánd hadai Erdélyt, János Zsigmond és anyja, Izabella Lengyelországban talált menedéket...