Demokatikus Koalíció

Nem hagyhatom szó nélkül azokat a gyalázkodó és hazug mondatait, amelyeket elpufogtatott a szebb napokat és jobb magyarokat is látott magyar Parlament falai között. Mintha Sztálin vagy Hitler egyik leszármazottja beszélt volna a Dumában vagy a Reichstag falai között… mi több: a maga, felmenőinek és férjének „dicső munkásága” után olyannak tűnt maga is és a beszéde is, mintha a Führer valamelyik leszármazottja bizonygatná a munkatáborok kapujában, hogy a munkatáborok jók, és hasznosak lesznek a jövőben is...

Föl kellene ismerniük, hogy Önök még nem művészek, nem végzett, diplomás emberek, csupán a jó buli kedvéért beálltak egy politikai harcba, amely az egész világot lángba borította, s most ezt a lángot Önök Magyarországon is meg akarják gyújtani. Az a szellemiség, amelyet Önök most tapasztalat és tudás híján szolgálnak, nem más, mint önmaguk ellen vívott harc. Hiszen, amikor Önök a „szabad ország, szabad egyetem” szlogent ordibálják, és diktatúráról harsognak, akkor saját jövőbeni szabadságukat számolják fel, és egy olyan politikai eszmét segítenek hatalomra jutni, amely diktatúrát szül...

„Miután a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy a legnagyobb veszélyt a vírus külföldről való behurcolása jelenti, majd azt mondta, hogy ezért inkább minden magyarnak belföldön kellene nyaralnia „több Balaton, kevesebb Adria” címszóval, sőt előre belengette, hogy szeptembertől senki ne is szervezzen a déli országokba nyaralást, mert szigorú korlátozások lesznek, ő a friss horvát sajtóhírek szerint azért még gyorsan kibérelt egy vitorlást az Adrián.”