Duna

1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében ez a nap Budapest ünnepnapja.1867-ben, a kiegyezés után, Pesten is hozzákezdtek a nagy urbanizációs feladatok végrehajtásához. 1872-ben az országgyűlés megszavazta az egyesített Budapestről szóló törvénycikkelyt...

A budapesti királyi ügyészség indítványára - mint azt a Pesti Hírlap már megírta - a büntetőtörvényszék távirati úton kérte a bécsi rendőrhatóságoktól Kun Béla, további fogvatartását és jelezte, hogy a kiadatási iratokat sürgősen továbbítja. Ebben a táviratban a törvényszék Kun Bélának három rendbeli gyilkosság bűntettére való felbujtás miatti kiadatását kérte és megjelölték azt is, hogy Effinov Grigory és Isay Jukelsohn ukrán katonatisztek, valamint Mildner Ferenc tüzérszázados meggyilkolásáról van szó. A magyar hatóságok távirata szabályszerű formában és időben megérkezett...

Életem alkonyán, amikor úgy éreztem, hogy személyemmel kapcsolatban már nem fog feljegyzésre érdemes esemény bekövetkezni, elhatároztam, hogy dióhéjban megírom életem történetét.Ezen elhatározásom tulajdonképpen néhai Földesy Gyula országgyűlési képviselőnek köszönhető, aki a janakievi internálótáborban már 1945-ben arra ösztökélt, hogy rögzítsem nehéz életünk főbb mozzanatait. Történetem bizonyosságul szolgál, hogy egy tőlünk távol eső esemény sokszor mily erős hatással tud lenni az egyén életformájának kialakítására...

A kormányfő Igor Matovic szlovák miniszterelnök társaságában mondott beszédet az átadási ünnepségen. Kiemelte: a hídépítés egyben a jövő építése is, és a járványtól függetlenül az országoknak működniük kell. Ez a mostani átadás is bizonyítja, hogy a Duna nem elválasztja, hanem összeköti a magyar és a szlovák nemzetet...

A törökök 1526 nyarán nagy sereggel vonultak Magyarország ellen. A szultán szinte ellenállás nélkül vonult be magyar területre. A sereg nagyobb részét Pargali Ibrahim vezetésével Pétervárad ellen küldték. A többi török egység (15-20 ezer fő) Újlak ellen vonult. A Duna felől a török sajkák is körbevették az erősséget és a szárazföldi ütegekkel együtt folyamatosan ágyúzták a várat...

1703 végére az Alföld nagy része a kurucok kezére került. Csak a Duna-Tisza közének déli része, valamint a Maros mente maradt császári kézen, itt a főként rác milíciákból álló határőrvidék épült ki, központjában Szeged várával. Johann Friedrich Globitz ezredes, a szegedi vár parancsnoka 3-400 főnyi német és mintegy 400 fős rác katonának parancsolt a helyőrségben. A kuruc uralom a Tisza vidékén Szolnok várára támaszkodott, így a kettévágott folyóközi területek folyton ki voltak téve a másik fél betöréseinek. Hol a kurucok, hol a rácok igyekeztek az ellenség kezén fekvő területeket prédálni. Rákóczinak tehát mihamarabb fel kellett lépnie a rácok ellen...

A Nándorfehérvárral szoros viszonyban álló Zimony védelméről a horvát származású, derék Szkublics Markó gondoskodott 350 főnyi naszádossal és felfegyverzett városi polgárral; tűzérségi anyaga mindössze 3 hitvány tarackból állott, lőszere és élelme pedig alig néhány napra volt elegendő. A török irreguláris lovasság, az ide is előre küldött akindsik, akikhez Khoszrev szendrői pasa csapatai is csatlakoztak, június 25-én értek Nándorfehérvár alá...

1041-ben a magyar főurak körében összeesküvés és lázadás tört ki Orseolo Péter ellen, és Aba ispánt, keresztény nevén Sámuelt választották meg maguk közül királynak. Péter azonban időben elmenekült az országból korábbi ellensége, III. Henrik udvarába. Henrik a Magyar Királyságban kitört trónviszályt arra próbálta meg felhasználni, hogy visszavágjon az 1030-ban elszenvedett veszteségekért és Magyarországot a Német-római Császárság hűbéresévé tegye, ezért támogatta Pétert a trón visszaszerzésében...

Az 1697. évi hegyaljai felkelés kitörését számos tényezőre vezethetjük vissza, melyek alapján kijelenthetjük, hogy a konfliktus már nagyon régóta érlelődött ebben a térségben. Először is, a Tokajnál kezdődő és északkelet felé húzódó hegyes-erdős terület ekkor már több évtizede menedéket biztosított a kettős adóztatás, vagy az erőszakos ellenreformáció elől menekülők számára; az úgynevezett „bujdosók” az 1670-80-as évek során jelentős katonai tényezővé váltak, akiket Apafi Mihály erdélyi fejedelem (ur. 1661-1690) is igyekezett felhasználni céljaihoz, ám végül alulmaradt Thököly Imrével szemben. A „kuruc királyt” később sokan vádolták azzal, hogy Magyarország négy részre szakításával, a tiszavirág életű felső-magyarországi fejedelemség kikiáltásával eltékozolta a rendelkezésére álló haderőt, ám az is vitathatatlan tény, hogy küzdelmei során Thököly komoly népszerűségre tett szert a térségben élő végvári vitézek, polgárok és jobbágyok körében.

A középkorban kétféle folyami hajót építettek. Az egyik hosszú használatra, igen szilárdan építve, a másik típus egyetlen használatra, úgy- mond összedobált, gyenge építés, s gyenge faanyag felhasználásával. Ezeket az út végén szétbontották, s a faanyagot eladták. Henrichnek ilyen egy útra épített hajói voltak, így ezek oldalát könnyű volt megfúrni...