Gulág

Emlékszem a Holocaust beteljesedésére, amikor egy ország megcsonkíttatott. Érzem a gyászt, amely áthatotta a nemzetet, s amely miatt félárbocra engedték az országzászlót, s fekete ruhába öltözött Magyarország minden népe. És érzem az örömöt, nyolc millió magyar örömét, amely 1940 után négy évig tarthatott csak, mert a „művelt Nyugat” ismét elárulta Magyarországot, s aláírták a minden reményt eloszlató párizsi békét...

A Szovjetunió működésének illetve működésképtelenségének megfejtése még bizonyára sokáig munkát ad a kutatóknak, pedig a témának már most is könyvtárnyi irodalma van. Érdekes, hogy miközben annyi minden nem működött, az agymosást művészi szintre fejlesztették, aminek még mindig érezhető a hatása. Persze, az is igaz, hogy az emberek már csak önvédelemből is úgy tettek, mintha mindent elhinnének, mert ellenkező esetben súlyos retorziók érték volna őket...