Habsburg Birodalom

1703. november 15-én Bercsényi Miklós és Károlyi Sándor egyesült kuruc serege a zólyomi vár alatt megütközött a Forgách Simon vezette labanc haddal. És győzött. De ez a csata nem csupán a diadal okán maradt nevezetes… Forgách seregében ott szolgált egy vén katona, akit mindkét táborban csak Vak Bottyánként ismertek. Ő még tartotta a régi, török időkből maradt szokást: csata előtt párbajozni kell! Párbajra hívta hát a kurucokat…

1566-ban elveszett Szigetvár, elesett Zrínyi Miklós. De a török vesztesége is nagy volt, Szulejmán szultán ott halt meg – természetes halállal – Szigetvár falai alatt. Szulejmánt fia, II. Szelim szultán követte a trónon. Szelimet kevésbé érdekelték a hadjáratok, a birodalom növelése, az igaz hit terjesztése, mint apját. Ő jobb szeretett mulatozni, az italt sem vetette, holott ez Mohamed próféta követőinek már akkor is szigorúan tiltott volt...

Alig félesztendővel első sikertelen visszatérési kísérlete után, IV. Károly, az utolsó magyar király, 1921. október 20-án ismét megpróbált visszatérni Magyarországra és átvenni a hatalmat Horthy Miklós kormányzótól. De kanyarodjunk vissza kicsit az időben… IV. Károlyt, 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten. Ő volt az első Habsburg uralkodó, akinek megkoronázásakor a magyar himnuszt énekelték, nem az osztrákot...

1741-ben, tizenkét esztendős szünet után ismét országgyűlésnek adott otthont Pozsony. És szeptember 11-én olyasminek lehettek tanúi az ősi falak, amiben még sohasem lehetett részük. Egy asszony járult a magyar rendek elé, egy asszony, aki kérni jött. Mária Terézia, Magyarország királynője, mellesleg Ausztria és kapcsolt részei uralkodója. Kérni jött. A legendák szerint a gyászruhás királynő, Mária Terézia karján hozta gyermekét. Nem hozta...

1278 augusztus 26-án vívták meg a második morvamezei, vagy másképpen: dürnkruti csatát. Nagy jelentőségű ütközet volt, ekkor segítette I. Rudolf német királyt az Osztrák hercegség megszerzéséhez, IV. László, az ifjú magyar király. És alaposan visszavágtunk II. Ottokár cseh királynak, az első morvamezei csatában elszenvedett vereségért… 1278-ben IV. (a későbbi Kun) László még csak tizenhat esztendős volt...

A XVII. századi Magyarország már több, mint 100 éve három részre szakadt. Déli területeit a törökök tartották fennhatóságuk alatt, keleten az Erdélyi Fejedelemség próbált a nagyhatalmak közt egyensúlyozni, míg az ország északnyugati részén a Habsburg császár, I. Lipót uralkodott. A magyar és török csapatok közt rendszeresek voltak az összecsapások. Végül 1664-ben Zrínyi Miklósnak sikerült Szentgotthárdnál jelentős csapást mérnie az oszmán hadakra. A békekötés azonban már a császár feladata volt. I. Lipót azonban rendkívül kedvezőtlen feltételeket fogadott el, így nem véletlen, hogy az esemény „szégyenteljes vasvári békeként” került be a köztudatba...

Az oláhok a „rumán” nevet a Berlini Konferencián, 1878-ban kapták Gróf Andrássy Gyula javaslatára. A szó helyes formája „rumán” (Rumánia) és nem „román” (Románia), mint ahogy most használják, ami tudatosan megtévesztő, mert feltételezi, hogy valamiféle kapcsolatuk van Rómával… a kis naívak… Miklosics és Hunfalvy nyelvészek a rumán nyelvet a Balkánról, Kr. u. a X. századtól eredeztetik...

Nagyenyed egy alig 16 A forradalom és szabadságharc idején járunk, amikor az 1848. május 15-17 között tartott román nemzetgyűlés határozatot fogadott el. Ez egyrészt az áprilisi törvényekben megfogalmazottnál jóval radikálisabb jobbágyfelszabadítást, másrészt a románság negyedik nemzetként való elismerését követelte...

Nem sokkal trónra kerülését követően már a különbéke megkötésének lehetősége foglalkoztatta, de erőfeszítései nem jártak sikerrel. Az antantnak nem volt érdeke, hogy a Monarchia területi egységének megőrzésével fejezze be a háborút. Hiszen akkor miből „fizették” volna ki szövetségeseiket? Érdekes, hogy mikor 1918 elején megfordult a hadiszerencse - Oroszország a bolsevik forradalomnak köszönhetően „kiesett a partiból” és az olasz fronton is váratlanul nagy sikereket ért el a Monarchia hadereje, már a franciák ajánlgatták a különbéke lehetőségét...

Alig egy hete kaptam a kezeimhez egy elemzést, Horthy levele címmel, melyet Kopátsy Sándor jegyez. Egy teljes mértékben szubjektív írást, amely maradéktalanul az író elfogultságán alapszik, és olyan gyűlöletet fogalmaz meg, amely szinte süt. Ilyenkor az ember elgondolkodik, hogy honnét az erős indulat, miért a nagy felindulás? Nem célom a szerző személyét lejáratni vagy minősíteni, de a cáfolat előtt tudnunk kell, hogy Kopátsy Sándor 1955-től az MSZMP elődjének a Magyar Dolgozók Pártjának volt a tagja, majd magának az MSZMP első szervezőinek egyike...