Habsburg-ház

Az 1521–26-os háború az Oszmán Birodalomnak a Magyar Királyság ellen vívott konfliktusa, melynek kimenetele döntő hatással lett a közép-európai térség sorsára nézve. A középkori magyar állam ebben a harcban bukott el, bár mellette állt még Csehország és a Német Birodalom is, valójában néhány segédhadon kívül komolyabb segítséget nem nyújtottak. A római egyházfő is mindössze néhány zsoldost tudott biztosítani a harchoz...

1599-ben Báthory Zsigmond lemondott fejedelmi címéről, helyére Báthory Andrást választották. A papfejedelem – már a katolikus egyház bíborosa volt mikor a fejedelemi címet is megkapta - nem igazán tetszett sem a fényességes török portának, de az osztrák császárnak sem. A saját országában sem örvendett nagy népszerűségnek, az evangélikus szászok és székelyek is ellene voltak. Végül II. Mihály havasalföldi fejedelem, a székelyek támogatásával – akik részére viszont a magyar király, I. Rudolf – aki főállásban, mint német-római császár működött II. Rudolf néven – kapart össze 100 000 aranyat – elűzte őt az országból...

1848. szeptember 29-én vívták Pákozd mellett Jellasics horvát bán határőr csapatai és a Móga János vezette honvédseregek az 1848-49-es magyar szabadságharc első jelentős ütközetét. A csatában a honvédek sikeresen megfutamították Jellasics nagyobb létszámú és képzettebb hadait, az összecsapás nyomán azonban bizonyossá vált, hogy Bécs és Pest-Buda elmérgesedő konfliktusában a fegyverek mondják majd ki a végső szót...

Szilágysomlyón, 1533. szeptember 27-én született Báthory István, Erdély fejedelme, Lengyelország királya. Famíliája az akkoriban Erdélyhez tartozó Partiumban birtokolta a somlyói mellett a szatmári és szinéri uradalmat is. Báthory István gyermekkorában I. Ferdinánd bécsi udvarában apródoskodott, ahol humanista műveltséget szerzett. Felnőtt ifjúként tért haza a Habsburg uralom alatt álló Erdélybe és előbb Habsburg Ferdinánd, majd Izabella és János Zsigmond híve lett belőle...

1540-ben meghalt Szapolyai János király, akinek halála esetére, a váradi béke értelmében, a kezén lévő magyarországi területeket át kellett volna adni Habsburg Ferdinándnak. A halálos ágyán János azonban megeskette az urakat, hogy a keleti országrészt nem hagyják Ferdinándnak, hanem fiát, az akkor született János Zsigmondot emelik királlyá. Fráter György kincstartó, Werbőczy István, Török Bálint, Petrovics Péter szeptemberben királlyá is választatták a kisdedet, de a koronázás elmaradt...

Erdély sorsa, illetve János Zsigmond helyzete évtizedekig nem volt rendezve. Szapolyai János király fia választott királyként használta az uralkodói címet, noha sosem koronázták meg. Erdélyi uralmát Szülejmán 1541-es döntése biztosította, és látszatra független, valójában azonban a Portától függő, neki adóval tartozó vazallusként működött. Országának viszonya a Magyar Királysághoz nem volt rendezve, bár több korábbi szerződés (váradi béke, gyalui és nyírbátori egyezmény) is biztosította a Habsburgok uralmát Erdély felett. 1551 és 1556 között valóban megszállták I. Ferdinánd hadai Erdélyt, János Zsigmond és anyja, Izabella Lengyelországban talált menedéket...

Bekes Miksa német-római császárhoz futott, aki támogatásáról biztosított. A trónkövetelő még a Portára is elment, hogy pártfogást szerezzen. A szultán udvarban nyíltan nem bíztatták, de el sem utasították. Ha önerőből megnyeri a trónt, elismerik. Bekes komoly támogatást szerzett Erdélyben, de jelentős magyarországi urak és katonai vezetők is hozzá csatlakoztak. Megjelent táborában a költő, Balassi Bálint is. A trónkövetelő még a székelyeket is maga mellé tudta sorakoztatni, akik azért zúgolódtak a vajda ellen, mert az közvetlenül trónra lépését követően leverte a mozgalmukat...

1604. október 14-15-e éjjelén az osztrák császári seregben szolgáló hajdúk, akiket az akkor birtokain visszavonultan élő erdélyi főúr, Bocskai István ellen küldtek, Bocskai oldalára állva - Álmosd és Diószeg között vereséget mértek a Habsburg csapatokra. Ezzel megkezdődött az idegen uralom elleni Bocskai-szabadságharc, amelyhez a hajdúkon és a jobbágyokon kívül hamarosan csatlakozott az elégedetlen városi polgárság, köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is. A szabadságharc során Bocskai Istvánt 1605-ben először Erdély, majd egész Magyarország fejedelmévé választották...

Az országgyűlés csak 1646. augusztus 24-én nyílt meg, mert időközben, május 13-án Mária Anna császárné meghalt. Ferdinándot 1647. június 16-án koronázta magyar királlyá Lippay György esztergomi érsek. Hat évvel később, 1653. május 31-én Augsburgban német királlyá választották, és még ez év június 18-án Regensburgban a mainzi érsek koronázta meg. Jelmondata: Deo et populo (Istennek s a népnek)...