Hollandia

A XVII. századi Magyarország már több, mint 100 éve három részre szakadt. Déli területeit a törökök tartották fennhatóságuk alatt, keleten az Erdélyi Fejedelemség próbált a nagyhatalmak közt egyensúlyozni, míg az ország északnyugati részén a Habsburg császár, I. Lipót uralkodott. A magyar és török csapatok közt rendszeresek voltak az összecsapások. Végül 1664-ben Zrínyi Miklósnak sikerült Szentgotthárdnál jelentős csapást mérnie az oszmán hadakra. A békekötés azonban már a császár feladata volt. I. Lipót azonban rendkívül kedvezőtlen feltételeket fogadott el, így nem véletlen, hogy az esemény „szégyenteljes vasvári békeként” került be a köztudatba...

Sokat változott a bővítési hangulat Brüsszelben és a tagállami fővárosok többségében az elmúlt 10–15 évben, messze járunk már attól a majdnem euforikus hangulattól, ami a balkáni háborúk lezárását követő éveket jellemezte az ezredforduló után. Az EU 2003-as thesszaloniki nyilatkozatában megígérték az euroatlanti integráció perspektíváját a délkelet-európai országoknak, ami utána egy bő évtizeden át az EU politikai sorvezetője volt, ám a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság 2014-ben látványosan behúzta a kéziféket...

Elismerően szólt a holland rendőrök fellépéséről az ország kormányfője. Igaz, nem a néhány nappal ezelőtt Hága bevándorlók lakta negyedében kirobbant zavargások kapcsán beszélt így Mark Rutte, hanem egy a járványügyi intézkedések elleni csütörtöki tüntetésről, ahol a rendőrök botokkal, pajzsokkal oszlatták fel a tömeget. A hágai zavargásoknál azonban ők menekültek a randalírozók elől...

Adolfo Urso a magyar kormányfő kijelentéseit kommentálta. Ha nem sikerül megállapodni a költségvetéssel és a mentőcsomaggal összefüggésben, az Hollandiának lesz köszönhető – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben vasárnap, a következő hétéves európai uniós költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó gazdasági helyreállítási csomagról szóló uniós csúcstalálkozó...