II. világháború

Az meg nem változtatható tény, hogy Magyarország sem földrajzi, sem politikai helyzeténél fogva nem kerülhette el a háborúba való belépést és a háborús részvételt. Horthy Miklós a háborúban való részvételt nem tudta elkerülni, de az alábbi tényadatok világossá fogják tenni, hogy több alkalommal komoly kísérletet tett a „kilépésre”. Ám, nem engedték neki az ellenérdekelt felek, Magyarországot felhasználták a világpolitika és más eszmények oltárán...

Már vagy két héttel korábban szóltak, hogy nekem ebben feladatom lesz, meg kell keresnem egy nagy iparvállalat főmérnökét, akinek az apja a második világháború idején magyar katonaként, átállt a partizánokhoz, ezért később mindenféle kitüntetésekkel halmozták el. Sajnos, ő akkor már rég nem élt, de a fia biztosan csupa szépet és jót fog róla mondani...

Kevesen tudják, hogy a kiváló tollú író származása és anyanyelve szerint német s csak a kamasz éveire bírta a magyar nyelvet, amelynek később az egyik legnagyobb mestere lett. Herczeg Ferencet a saját korában írófejedelemnek tartották, akinek higgadt bölcsességét sokaknak példának adták. A ma irodalomkritikusainak egy része élteti literatúrai munkásságát, a másik része pedig – politikai szerepvállalásai és hitvallása miatt – nem tudja őt méltó helyére tenni a magyarság könyvtárának polcain. Magyar sors, még halálában is. Fájdalmas és mégis gyönyörű…

A magyar kormány célja ebben az időszakban az volt, hogy a Népszövetségben folyamatosan napirenden legyenek a határon túli magyarok ellen elkövetett jogsértések, az ország kitörjön a kisantant jelentette elszigeteltségből. A határon túli magyarok a két világháború között 103 petíciót küldtek a Népszövetségnek, amelynek a fele Romániát panaszolta be, ezek közül azonban nagyon kevéssel foglalkozott a Tanács, és a Nemzetközi Bírósághoz egy sem jutott el...

A fasizmus és a kommunizmus határozott elítélése nem formalitás, hanem szükséges cselekedet – jelentette ki vasárnap Klaus Iohannis államfő, a fasizmus és kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megfogalmazott üzenetében. Az államfő kifejtette: azok a politikusok, akik ismét megtagadják az emberek hangjának meghallgatását, azt bizonyítják, hogy nem értették meg, hogy a totalitárius és diktatórikus rezsim elleni győzelmet sok ember életének áldozatával fizették meg, akik elkötelezetten és bátorsággal harcoltak a szabadságunkért...

A kassai bombatámadás az akkor Magyarországhoz tartozó Kassát ért, máig nem tisztázott légitámadás volt 1941. június 26-án, amely jelentős károkat okozott mind emberéletben, mind a város épületeiben. Az esemény szolgáltatott okot Magyarország Szovjetunióval szembeni hadbalépésére. Az incidensről értesülve Horthy Miklós kormányzó, Bárdossy László magyar miniszterelnök és egyes németbarátnak ismert politikusok rábeszélésének hatására még aznap, alaposabb vizsgálat nélkül bejelentette a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval, amelyet az országgyűlésben Bárdossy június 27-én tett meg...

Magyarország 1944-es német megszállását követően megindult az angolszász bombázás. Az egyik legpusztítóbb csapást június 2-án mérték hazánkra, a normandiai partraszállást előkészítő Frantic Joe keretében megszórták Miskolcot, Debrecent, Szolnokot, Szegedet, Balmazújvárost, Nagyváradot, Kolozsvárt...