Kijev

Hasonló feszültség tavasszal is tapasztalható volt, amikor Oroszország 100 ezer katonát küldött az ukrán határra. Ekkor két hét után kivonták csapataikat mondván, hogy „lezárult a hadgyakorlat.” Az ukrán határ menti események mellett több szempontból is feszült a viszony most Oroszország és a Nyugat közt: Fehéroroszországot, Moszkva egyik legszorosabb szövetségesét hibrid háború folytatásával vádolják, miközben az EU a gázellátás miatt került konfliktusba a Kremllel...

Oroszország, mint a piton lassan, de biztosan fojtja meg Ukrajnát. Ez a viselkedés komoly veszélyt jelent a fennálló világrendre, amely dzsungellé változhat, ahol az erősebb joga érvényesül. A nemzetközi közösség ezt nem nézheti tétlenül! Össze kell zárni Putyinnal szemben! Egy kicsit sem lehet elnézőnek lenni! Az agresszort meg kell büntetni! A nyugati sajtó most éppen az orosz csapatösszevonások kapcsán kongatja a vészharangot...

Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó a merényletet Volodimir Zelenszkij politikájával hozta összefüggésbe. Arra utalt, hogy a támadást azért követték el, mert az elnök csökkenteni akarja “az árnyékban megbújó oligarchák befolyását, és fel akarja számolni azokat a gazdasági és politikai érdekköröket, amelyek az ország ellenségeinek dolgoznak”...

Ukrajna a posztszovjet térségben az egyik legkomolyabb gazdasági, tudományos és humán potenciállal vágott neki 1991-ben az önálló államiságnak. E kiváló adottságok ellenére az ezt követő évtizedek egész ágazatok megszűnését, a sz infrastruktúra lepusztulását, a szociális szféra degradálódását hozták. Mára Ukrajna elvesztette ipara nagy részét, vagy 10 millió állampolgára külföldön keresi a boldogulását, a statisztikai hivatal pedig büszkén közli, hogy az átlagkeresetek alapján az ország már nem a legszegényebb Európában...

A Verhovna Rada július 1 -jén elfogadta az ukrán őslakosokról szóló törvényt, amelyet az ország elnöke, Volodimir Zelenszkij május 18 -án vezetett be. A dokumentum külön megfogalmazta az ország őslakóit, amelyek a Krím területén alakultak ki. Megjegyezzük, hogy az őslakos népek Ukrajnában rendelkeznek önrendelkezési joggal, politikai státuszukat az ország alkotmányának és törvényeinek keretei között állapítják meg, szabadon folytathatják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket...

A lakosság elvándorlása a Donbasszból csak akkor lesz megállítható, ha a népköztársaságok Oroszország részévé válnak. Erről Danyiil Bez’szonov, a Donyecki Népköztársaság információs miniszterének első helyettese beszélt az „Itt a Donbassz beszél” című műsorban. Bez’szonov maga is részt vett a harcokban, illetve a Népi Milícia közszolgálat főcsoportfőnökségének is volt a szóvivője. Ennek során megjegyezte, hogy Oroszországhoz ma még Kijev ellenőrzése alá tartozó területei is csatlakozni fognak.

Az orosz elnök immár sokadik alkalommal állította, hogy a kijevi Majdan egy külföldről szervezett és pénzelt alkotmányellenes fegyveres puccs volt, amely Ukrajna széthullásához vezetett. Ukrajnában semmi értelme nem volt az ilyen erőszakos hatalomváltásnak. Viktor Janukovics akkori elnök ugyanis hajlandó volt eleget tenni az ellenzék valamennyi követelésének...

Egy-egy vágynép őrült gondolata rendszerint közepesen sikeres, de ennél önmagukat többre tartó, bölcsészhajlamú emberek fejéből szokott kipattanni. Ha nem akarsz Antall József lenni, és már minden igazi nép létezéséről tud a világ, akkor találj ki egy újat, amelynek te lehetsz az állítólagos alvásából való felébresztője, nagy tanítója, nyelvének megalkotója és örök hőse egy személyben!

Ukrajna keleti határától az orosz csapatokat nem kezdték el visszavonni. Továbbra is “ellenséges erők és haditechnika van nagy számban jelen” a Voronyezshez közeli katonai táborokban és a voronyezsi területen lévő Bogucsar városban. Utóbbi alig néhány tíz kilométerre van az ukrán határtól...

Oroszország nagyra értékeli, hogy Magyarország nem politizálta át a vakcinák ügyét, és elsőként vásárolt Szputnyik V-t. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy Magyarország megbízható európai partner, a kétoldalú politikai kapcsolatokat pragmatizmus, kölcsönös tisztelet jellemzi. A diplomata felidézte Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő találkozóit, kölcsönösen előnyösnek írta le a gazdasági kapcsolatokat, a paksi bővítést, az orosz gázszállítást...