kommunista diktatúra

Elképesztő titkokat árult el az MSZMP egykori főtitkárának állandó légikísérője, Sanyi bácsi a Blikknek. Arról is mesélt, hogy 1971-ben Kádár tárgyalásokat folytatott Nicolae Ceaușescu román pártfőtitkárral Bukarestben, de Kádár a tárgyalások után feldúltan azt mondta állandó segítőjének, hogy “nem lesz semmi a visszacsatolásból… túl sokba kerülne ez Magyarországnak, Apró elvtárs (…) nem szeretné”...

Nem, a népköztársaság szó nem volt elírás. A népköztársaság, mint államforma nem a II. világháborút követően merült fel először. A közhiedelemmel ellentétben, Károlyi Mihály és kormánya nem valamilyen demokratikus, polgári köztársaságot szeretett volna megvalósítani. Ők már akkor – még híre-hamva nincs Kun Bélának és társulatának – egészen másban gondolkodtak. Erre ékes bizonyíték az 1918. évi I. sz. néphatározat...

"Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével." Nagy Imre november 4-én hajnali 5.20-kor elmondott híres rádióbeszéde azonban csak részben felelt meg a valóságnak. A kormány nem állt a helyén, a fegyveres ellenállásra nem a hadsereg, hanem a felkelő csoportok készültek. A miniszterelnöknek nem is lehetett pontos képe a kialakult helyzetről...

A Szovjetunió agonizálásának utolsó éveiben egyre gyarapodtak a bukásra utaló jelek, bár akkor még fogalmunk sem volt arról, hogy ez már a vég, pontosabban, el sem tudtuk azt képzelni. Ám visszagondolva egyértelműen látszott, még ezekből az apró jelekből is, mert a helyzet drámaiságát gondosan titkolták előttünk: ez így sokáig nem mehet. Nem árt ezekre emlékezni, mert egyre gyakrabban bukkan fel Ukrajnában valamiféle nosztalgia az egykori Szovjetunió iránt...

Szemérmetesen, mint, a hogy a kommunisták szokták, »Ungár Henrik” írói álnév mögé rejtőzködve, amely alatt kétségtelenül a Becsbe emigrált magyar bolsevista népbiztosok egyike lappang, »A magyar pestis Moszkvában« címmel röpirat jelent meg itt, a mely élénk világot vet a III. Internacionalé üzelmeire, minden förtelmességére és a nagyhatalmú Kun Béla, nemkülönben bécsi elvtársainak züllöttségére. Az osztrák szociáldemokraták lapja, az Arbeiter Zeitung ma terjedelmes kivonatot közöl ebből a röpiratból...

„A háborúk története az egyenruhában harcoló hősies férfiak története. A nők ebben a történetben legfeljebb mint polgári áldozatok szerepelnek” – írja Pető Andrea történész, a téma kiváló kutatója. Hogy a budapesti ostrom idején és utána hányan lehettek nemi erőszak áldozatai, pontosan nem tudni. A komolyan vehető becslések meglehetősen tág határok közt mozognak: 50 és 200 ezer nőről írnak...

Az elmúlt napokban letartóztatta a budapesti rendőrség Kun Béla szobalányát, aki nagy mennyiségű értéktárgyakat, melyet Kun Béla menekülése előtt rábízott, elrejtett. A nyomozás folyama alatt megállapította a rendőrség, hogy az eldugott értéktárgyaknak egy része Péterffy Istvánnál, az Eötvös- utca 7. sz. ház házgondnokánál vannak elrejtve. Péterffyék még Kolozsvárról ismeretségben voltak Kun Bélával. Péterffyné a rendőrség előtt elmondotta, hogy július 31-én Kun Béla megjelent nála a feleségével és megkérte, hogy nála elrejthessenek néhány koffert...

A történelem meghamisításával vádolta meg Orbán Viktort az orosz külügyminisztérium szóvivője. Marija Zaharova a magyar kormányfő George Bush amerikai elnök szobrának három nappal ezelőtti avatásán tett kijelentésére reagált. Idősebb Bush szobrát a Budapesten a Szabadság téren állították fel, és leleplezésekor Orbán arról beszélt, hogy „ha magyar vagy, csak két lehetőség között választhatsz: vagy a megszállók, vagy a szabadság mellé állsz…

A budapesti főkapitányság politikai osztályán néhány nap óta nyomozás folyik egy veszedelmes kémnő ügyében, akit a debreceni rendőrség fogott el, és akit azután egyenesen Budapestre, a rendőrség politikai osztályára kísértettek. A kémnő elfogatásáról és az érdekes ügy körülményeiről hétfőn este a főkapitányság a következő jelentést adta ki: A debreceni államrendőrség néhány nappal ezelőtt elfogott egy nőt, aki magát Alexandra Romanova Romanovszkájának mondotta...

1956 tavaszán Szegeden alakult meg az első, pártvezetéstől független ifjúsági szervezet, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, ami létrejött más egyetemvárosokban is. Debrecenben viszonylag későn, gyakorlatilag a forradalom előestéjén. Október 23-a délelőttjén a debreceni fiatalok az egyetem előtti téren kezdtek el gyülekezni, s követeléseket is megfogalmaztak, amit húsz pontban foglaltak össze...