kommunista diktatúra

A kép ismerős lehet mindenkinek. Az 1956-os forradalom egyik áldozata fekszik magányosan, elhagyatottan az őszi avaron. De van egy kis hiba. A hely és az idő. A New York-i Alley Pond Parkban 1959. november 25-én holtan találták Povl Bang-Jensen dán diplomatát. Alig múlt ötven esztendős… Koppenhágában született, 1909. április 6-án. A három napja eltűnt diplomata frissen borotváltan hevert az avarban, jobb halántékán golyó ütötte seb, jobb keze mellett fegyver...

A parkban még felmászhattunk a tankokra, persze csak szülői felügyelettel, mert a szülők is részt vettek, sőt kötelező volt nekik is részt venni ezen a nagy ünnepen. Elvégre piros betűs, munkaszüneti nap volt. 1950-1989-ig. A történelem órán meghallgattuk, mi több megtanultuk, hogy Battonyánál jöttek be az oroszok, majd Nemesmedvesnél mentek ki. Azután mégis itt maradtak jó pár évtizedig. És azon vitatkoznak ma is, hogy felszabadítás vagy megszállás volt-e?

Az első világháború végén nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia került végveszélybe, hanem a királyság intézménye is. A háborús összeomlás, a kommunista diktatúra és a Trianon után talpra állni próbáló Magyarországon az egyik legmegosztóbb politikai vita az államforma körül bontakozott ki. A kérdés Horthy Miklós kormányzóvá választása után sem rendeződött: akadt, aki mielőbb változtatott volna a kialakult helyzeten...

Az 1850-es évek végén már több alkalommal is volt Pesten tüntetés a válságát élő önkényuralommal szemben. 1860-ban, az addig csak titokban ünneplő egyetemi ifjúság – a rektori tilalom ellenére – minden addiginál nagyobb megmozdulásra készült. Gyászmisét akartak mondatni az 1849-49 szabadságharc során elesett honvédek és a megtorlások során kivégzett vértanúk emlékére. A rendőrség persze résen volt, és ezzel igazán „haladó hagyományt” teremtett. A szervezkedők közül többeket és a velük kapcsolatban álló, mindig gyanús Táncsics Mihályt már jó előre őrizetbe vették. Tán innen vette a Kádár-rendszer rendőrsége az ötletet, hogy március 15. és október 23. előtt bevitték a közismert ellenzékieket egy kis „elbeszélgetésre”...

Érdekes és egyedi az, amikor a kommunisták áldozatairól emlékezünk meg. Egyedi, mert hazánkban a "rendszerváltás" óta sem sikerült felfedni a bűnösök listáját, és van, amikor az arra hivatott intézet is hazudozik azoknak, akiket megfigyeltek, besúgtak, és kérnék a dokumentumokat. A kommunizmus áldozatairól viszont, nem lehet a kommunista bűnösök emlegetése (normális országban – megbüntetése) nélkül megemlékezni...

Nem szeretnék senkit túlzásokkal terhelni, de összegezve a kommunizmus felelősségét, a fájó meglátásom az, hogy a magyarság könnyen felejt. Pedig vannak dolgok, amelyeket nem lehet megbocsátani és nem szabad elfelejteni! Főleg azoknak nem, akik az ”egyenlőség, szabadság, testvériség” jelszava mögé bújva elvetették az ősiség hagyományait és véres zászlóként emeltek egy újat, egy Isten és nemzetellenest...

Az ellenzék újabb műfelháborodása minden eddiginél nevetségesebb, és igazolja azt a korábbi feltevésemet, hogy a hazai ellenzék műveltsége és intelligenciája a bányászbéka ülepénél jóval lejjebb van, IQ-ban kifejezhetetlen. Mert mi is most a problémája ennek a csürhének? Az, hogy Karikó Katalint kisújszállási asszonyságnak nevezte a magyar miniszterelnök, kellő tisztelettel és nem indokolatlan büszkeséggel – magyarul...

Alig egy hete kaptam a kezeimhez egy elemzést, Horthy levele címmel, melyet Kopátsy Sándor jegyez. Egy teljes mértékben szubjektív írást, amely maradéktalanul az író elfogultságán alapszik, és olyan gyűlöletet fogalmaz meg, amely szinte süt. Ilyenkor az ember elgondolkodik, hogy honnét az erős indulat, miért a nagy felindulás? Nem célom a szerző személyét lejáratni vagy minősíteni, de a cáfolat előtt tudnunk kell, hogy Kopátsy Sándor 1955-től az MSZMP elődjének a Magyar Dolgozók Pártjának volt a tagja, majd magának az MSZMP első szervezőinek egyike...

Jövőre elérhetővé válnak a rendszerváltás előtti titkosszolgálati jelentések – jelentette be az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója az RTL Klub híradójának. A főigazgató beszámolt róla, hogy 2021 során elindulhat az a szolgáltatás, mely az ügyfélkapun át elérhetővé teszi az ügynökaktákat, melynek eredményeképp azokhoz „Debrecentől Kaliforniáig” hozzá lehet majd férni...

Különösen a 70-es évektől, amikor a Kádári gulyáskommunizmus megalapozta a bőséges karácsonyi vacsorák lehetőségét, és a sok-sok ajándékot a fa alá. Dúskált ilyenkor a magyar minden jóban: halászlé került az asztalra töltött káposztával, sült malaccal és bejglivel. Mindenki örülhetett az ajándékba kapott Hélia-D vagy Fabulon kozmetikumoknak, Trapper farmernak, Alföldi cipőknek, Tesla lemezjátékoknak. Már senki nem emlékezett azokra a kommunista időkre, amikor még ünnep sem volt a karácsony...