kommunizmus

1956 tavaszán Szegeden alakult meg az első, pártvezetéstől független ifjúsági szervezet, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, ami létrejött más egyetemvárosokban is. Debrecenben viszonylag későn, gyakorlatilag a forradalom előestéjén. Október 23-a délelőttjén a debreceni fiatalok az egyetem előtti téren kezdtek el gyülekezni, s követeléseket is megfogalmaztak, amit húsz pontban foglaltak össze...

Mosonmagyaróvárott 1956. október 26-án a határőrlaktanyánál gyilkos sortűz fogadta a forradalmat éltető békés tömeget. A mai napig nem tudni, hány áldozata volt a golyózápornak. A mosonmagyaróvári sortűz híre, az itt készült fotók bejárták a világot. Európa országaiból anyagi támogatás érkezett Magyarországra, de amit az itteniek a legjobban vártak, a katonai és politikai segítség elmaradt...

Az LMP volt társelnöke, Schiffer András szerint is történelmet hamisít a momentum európai parlamenti képviselője. Donáth Anna hosszú Facebook-bejegyzésben írt nagyapja, Donáth Ferenc 1956-os szerepvállalásáról. A momentumos EP-képviselő azt írta, hogy a nagyapja „megjárta Horthy börtönét “antifasiszta szervezkedés” miatt. Lecsukta Rákosi is, amikor a másik szélsőséggel szállt szembe.”

1956. október 25-én délelőtt, a forradalom harmadik napján, az Országház előtt több ezer fős tömeg gyülekezett. A különböző források nagyon eltérő számokat adnak meg, hányan is lehettek a fegyvertelen civilek, nők, öregek, gyerekek. Számukat három ezertől vagy harmincezerig teszik. Egy dologban azonban megegyeznek: békés tüntetők voltak. Sokan közülük az Astoria előtti tüntetésről érkeztek, nem akármilyen kísérettel. Akkoriban ugyanis megesett, hogy egy ilyen csoportosulást három szovjet tank is kísért a pesti utcákon...

Furcsa szokásaink vannak, amely szokások a furcsa történelem és a furcsa önértékelés okán alakultak ki. Szeretünk ünnepelni, hagyjuk, hogy ünneplésre kötelezzenek, noha az ünnepléshez ünnep is kellene. Olyan ünnep, amelynek a vége is az! Az ünnepléshez olyan környezet, olyan körülmények is kellenek, amelyek valódi örömmé varázsolják azt a bizonyos napot, azt a bizonyos ünnepet. Október 23-a önmagában nem ünnep. Október 23-án, e mai – igen szánalmas és drámai – világ-, és belpolitikai térben legfeljebb emlékezhetünk, de semmiképpen sem ünnepelhetünk...

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, amely október 30-án a pártház elfoglalásával végül győzött...

Hogy a Magyar Nemzeti Párt vezetői milyen aljas eszközökkel dolgoztak ellenem, bizonyítja az is, hogy egy ízben levelet küldtek Eszterházy János országos pártelnöknek, hogy én miként lehetek keresztényszocialista párttitkár, amikor istentagadó vagyok. Ugyanakkor felkérték dr. Korláth Endrét, a Magyar Nemzeti Párt ügyvezető elnökét, hogy tegyen lépéseket a testvérpártnál, mert én a magyarság ártalmára vagyok, mindig a templomban ülök...

Az meg nem változtatható tény, hogy Magyarország sem földrajzi, sem politikai helyzeténél fogva nem kerülhette el a háborúba való belépést és a háborús részvételt. Horthy Miklós a háborúban való részvételt nem tudta elkerülni, de az alábbi tényadatok világossá fogják tenni, hogy több alkalommal komoly kísérletet tett a „kilépésre”. Ám, nem engedték neki az ellenérdekelt felek, Magyarországot felhasználták a világpolitika és más eszmények oltárán...

A budapesti királyi ügyészség indítványára - mint azt a Pesti Hírlap már megírta - a büntetőtörvényszék távirati úton kérte a bécsi rendőrhatóságoktól Kun Béla, további fogvatartását és jelezte, hogy a kiadatási iratokat sürgősen továbbítja. Ebben a táviratban a törvényszék Kun Bélának három rendbeli gyilkosság bűntettére való felbujtás miatti kiadatását kérte és megjelölték azt is, hogy Effinov Grigory és Isay Jukelsohn ukrán katonatisztek, valamint Mildner Ferenc tüzérszázados meggyilkolásáról van szó. A magyar hatóságok távirata szabályszerű formában és időben megérkezett...

A székely hadosztály viselt dolgait a történelem lesz hivatva megörökíteni. Itt madártávlatból az erdélyi vonatkozásokat akarom röviden elmondani. A folyó év elején Erdély egyetlen reménysége a székely hadosztály volt, mely Erdély és az anyaország határszélén frontot formált és megállította a román hadak továbbvonulását. Kolozsvár szívrepesve leste a híreket a csúcsai és zilahi frontról. A Királyhágó alatt a Körös szűk völgyét Csúcsánál a kolozsvári 21-es honvédek tartották elzárva, ágyúlövéseik moraját Kolozsvárig hozta a nyugati szél, melyről már a kuruc-korszaki vers megírta, hogy „Ritkán kellő, hűvös szellő fút téged Kolozsvár”...