Magyarország

Tiszántúli nagybirtokos család sarja, báró Károlyi László (†1689. február 28.) és báró Sennyey Erzsébet (†1672. január 2.) fia. 1687. június 17-én feleségül vette báró Barkóczy György (†1693 őszén) és Koháry Judit (1650–1718. május 9.) leányát, Barkóczy Krisztinát (1670–1724. szeptember 2.). Házasságukból hat gyermek született, de közülük csak három, Klára, Ferenc (1705–1758) és László (21 évesen halt meg) ért meg felnőttkort, Borbála, Mihály és Julianna pedig kisgyermekként hunyt el...

Az 1987 óta minden évben szoftverfejlesztői konferencián (Worldwide Developers Conference - WWDC) jelenti be az Apple az év legfontosabb újításait, idén is ehhez a konferenciához kapcsolódva adják át több, évről-évre változó kategóriában, legfeljebb 10 fejlesztőnek az Apple Design Awards (ADA) elismeréseket...

Az 1697. évi hegyaljai felkelés kitörését számos tényezőre vezethetjük vissza, melyek alapján kijelenthetjük, hogy a konfliktus már nagyon régóta érlelődött ebben a térségben. Először is, a Tokajnál kezdődő és északkelet felé húzódó hegyes-erdős terület ekkor már több évtizede menedéket biztosított a kettős adóztatás, vagy az erőszakos ellenreformáció elől menekülők számára; az úgynevezett „bujdosók” az 1670-80-as évek során jelentős katonai tényezővé váltak, akiket Apafi Mihály erdélyi fejedelem (ur. 1661-1690) is igyekezett felhasználni céljaihoz, ám végül alulmaradt Thököly Imrével szemben. A „kuruc királyt” később sokan vádolták azzal, hogy Magyarország négy részre szakításával, a tiszavirág életű felső-magyarországi fejedelemség kikiáltásával eltékozolta a rendelkezésére álló haderőt, ám az is vitathatatlan tény, hogy küzdelmei során Thököly komoly népszerűségre tett szert a térségben élő végvári vitézek, polgárok és jobbágyok körében.

Zrínyi Miklós 1661-ben egy holland hadmérnökkel kezdte el építeni a Muránál Zrínyiújvár várát, Murakeresztúr mellett. Ezen a helyen a kanizsai pasa is akart egy erődöt, de Zrínyi kiismerte a szándékát és megelőzte a vár megépítésében. A vár építése ellen hevesen tiltakoztak a bécsi udvarban, de a török követség is követelte a lerombolását...

A Momentum Mozgalom egyik EP-képviselőjének, a baloldali párt elnökségéből frissen kibukó Donáth Annának megjelent a közösségi oldalán egy propagandavideó, amelyben a politikus elmondja, hogy a következő EU-s költségvetési ciklusban a Momentum az LMBTQ-jogok érvényesüléséhez kötné az uniós támogatások kifizetését. Emellett Donáthék célzott EU-s forrásokat szeretnének biztosítani - a mi adónkból - Soros György azon álcivil szervezeteinek, amelyek az LMBTQ-jogokkal foglalkoznak. Magyarországot és Lengyelországot is támadta.

Két évvel később Skóciában telepedtek le, és a szülővé válás első lépéseit ott tették meg. Több országban és több módszerrel is próbálkoztak, többek között az örökbefogadással is az Egyesült Királyságban, de sikertelenül. 2017-ben költöztek vissza Magyarországra, ahol egy évvel később el is indították az örökbefogadási folyamatot. Pár hónap alatt mindenféle fennakadás nélkül a kezükben volt a határozat, ami egy 0-4 éves korú, korrigálható egészségi állapotú gyermekről, vagy ikerpárról szólt, nemi és származási megkötés nélkül...

Jobbágycsaládban született egy Bakony-széli falucskában, Ácsteszéren Tántsits Mihály és Netreba Éva fiaként. Szülei telkes gazdák, anyja szlovák, apja horvát származású. Húszéves korában takácsként szabadult Bakonyszombathelyen. Segéddé avatták. Budán tanítóképzőt végzett. Ehhez nem kellett érettségi akkor. A 8 osztályos gimnáziumot szakasosan, különféle iskolákban végezte el. Komoly latin tudást szerzett. Gimnáziumi tanulmányai mellett házi-tanítóskodik. Nyaranta járta az országot. Jogi tanulmányait nem fejezte be, érdeklődése az irodalom és – Horvát István történész, nyelvész hatására – a magyar nyelvészet felé fordult...

 

Miközben a partneri magyar–szerb államközi viszony mellé gyors léptekkel zárkózik fel a magyar–szlovák kapcsolat is, addig Románia továbbra sem hajlandó lemondani a Magyarországot valamiféle ellenségként kezelő hozzáállásról. A trianoni döntés századik évfordulójának apropóján hangos sebnyalogatás, gyűlölködő kirohanások, hangulatkeltés helyett a magyar és a szlovák miniszterelnök az erős, de egymást tisztelő nemzetekről, a térségbeli együttműködésről beszélt. A bukaresti vezetés semmiféle jelét nem adja annak, hogy értené vagy érteni akarná az üzeneteket...

1604. október 14-15-e éjjelén az osztrák császári seregben szolgáló hajdúk, akiket az akkor birtokain visszavonultan élő erdélyi főúr, Bocskai István ellen küldtek, Bocskai oldalára állva - Álmosd és Diószeg között vereséget mértek a Habsburg csapatokra. Ezzel megkezdődött az idegen uralom elleni Bocskai-szabadságharc, amelyhez a hajdúkon és a jobbágyokon kívül hamarosan csatlakozott az elégedetlen városi polgárság, köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is. A szabadságharc során Bocskai Istvánt 1605-ben először Erdély, majd egész Magyarország fejedelmévé választották...

A magyargyűlölő politikus először Orbán Viktor „korcsának”, majd – miután átírta a bejegyzést – szolgájának nevezte Szijjártót, aki szerinte az elmúlt 30 év legtoleránsabb, legdemokratikusabb román elnökét támadta meg alaptalanul. Hozzátette, Iohannis az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő európai politikus. A mindenféle gyalázkodó jelzőkkel megspékelt bejegyzésben persze előkerül Trianon is...