Partium

Amennyiben sikerül a cseh és román kormányokkal véglegesen megállapodni, akkor Budapestre hozzák Fadrusz János hatalmas alkotását, a meggyalázott Mátyás király szobrát. Budapestre kerül Zala György híres műve, a szabadságharc aradi szobra is, az Erdélyben és a Felvidéken annak idején elhelyezett kisebb-nagyobb Kossuth- szobrokkal, valamint a pozsonyi Petőfi szoborral, amelyet mostanában találtak meg egy külvárosi istállóban...

A nagybányai állami és magán-aranybányákból rendszeresen lopkodták a nyersaranyat, amely a megszervezett csempészhad kezén keresztül átvándorolt a román határon Csehszlovákiába. A Romániából kifelé megszervezett csempészet főállomása Nagyszőlős, ide irányították a nagybányai nyersaranyat is az összeszedett ezüst- és aranypénzeket. A szekérszámra érkező csempészárut itt értékesítették az ügyes emberek, akiknek eladási, kölcsön és egyéb pénzműveleteit egy csehszlovákiai bank, a Nagyszölősi Hitelintézet Rt. bonyolította le...

Nem ildomos és főleg nem az úri kaszinók szintje a magyar nemzet bizonyos közösségeit gyalázni. Kivált nem a nemzeti összetartozás alapján. Sőt! Mégúgy nem illő, ha ezt már a nemzet, talán egyetlen hiteles politikusa kikérte magának. Ám, még tovább megyek: annál is inkább ostobaság nemzetárulónak minősíteni a székelyek és partiumi magyarok, valamint a szórvány által is mindinkább kedvelt szervezetet, ha emellett egy volt kommunistákból álló, és a Fideszt folyamatosan bíráló pártot „kasserolunk”, a nemzeti célokat szolgálni akaró, azokat szolgáló erdélyi magyar párttal szemben...

Az elmélet csírái a XVI. században születtek, de ekkor sehol nem találtak visszhangra. Két évszázaddal később a Bécsben tanult "erdélyi triász" tagjai megismerkedtek a latin nyelvvel és ahogyan az legtöbbször lenni szokott egy félig ismert nyelvi hasonlóság alapján őstörténetet gyártottak a románoknak. Ez az elmélet aztán központi román tanná nőtte ki magát és alapjaivá vált a román nacionalizmusnak. A magyargyűlölő románok a magyarokra a "bozgor", azaz hazátlan, jövevény kifejezést sütötték rá, ezzel kívánták Erdély földjét románná minősíteni...

Szilágysomlyón, 1533. szeptember 27-én született Báthory István, Erdély fejedelme, Lengyelország királya. Famíliája az akkoriban Erdélyhez tartozó Partiumban birtokolta a somlyói mellett a szatmári és szinéri uradalmat is. Báthory István gyermekkorában I. Ferdinánd bécsi udvarában apródoskodott, ahol humanista műveltséget szerzett. Felnőtt ifjúként tért haza a Habsburg uralom alatt álló Erdélybe és előbb Habsburg Ferdinánd, majd Izabella és János Zsigmond híve lett belőle...

Tőkés több olyan közelmúltbeli esetet is felidéz, amikor a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben (KREK) egyházi szertartásokon hangzottak el pártos kampányüzenetek. Megemlítette: püspöksége idején az erdélyi történelmi magyar egyházak messzemenően pártolták a nemzet ügyét, de pártpolitikai viszonylatban szinte soha nem foglaltak állást...

Marcel Ciolacu, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerdán közölte, hogy pártja mindent megtesz azért, hogy a parlament megszavazza az úgynevezett Trianon-törvényt, mely június 4-ét román nemzeti ünneppé nyilvánítja. A parlament legnagyobb frakcióját adja a PSD. Egy nappal korábban Klaus Iohannis államfő visszaküldte a jogszabályt megfontolásra. A tervezetet eredetileg a szociáldemokrata Titus Corlatean terjesztette be. Terveik szerint a parlament megszavazza, és ezt követően újra elküldik a köztársasági elnöknek kihirdetésre...

Erdély sorsa, illetve János Zsigmond helyzete évtizedekig nem volt rendezve. Szapolyai János király fia választott királyként használta az uralkodói címet, noha sosem koronázták meg. Erdélyi uralmát Szülejmán 1541-es döntése biztosította, és látszatra független, valójában azonban a Portától függő, neki adóval tartozó vazallusként működött. Országának viszonya a Magyar Királysághoz nem volt rendezve, bár több korábbi szerződés (váradi béke, gyalui és nyírbátori egyezmény) is biztosította a Habsburgok uralmát Erdély felett. 1551 és 1556 között valóban megszállták I. Ferdinánd hadai Erdélyt, János Zsigmond és anyja, Izabella Lengyelországban talált menedéket...

Évekkel ezelőtt írta meg a román publicista a legendás, “Elegem van Romániából, Erdélyemet akarom!” című kiáltványát. Azóta a fősodratú bukaresti média és politika fő hazaárulója, és persze a magyarok, meg a maroknyi (de azért egyre több) valóban erdélyi identitással bíró román kedvence. A foter.ro tudósításából kiderül: Kolozsváron ismét szép mélyütést vitt be a román soviniszta szemléletmódnak. A transzilvanista fenegyerek, a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem hallgatói önkormányzatának meghívására tartott előadást...